Ulm

Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban.

Ulm
Ulm címere Ulm zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Kerület	Tübingen
Járás	Tübingen (1949. május 23. – )
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	1164
Polgármester	Gunter Czisch (de) (CDU)
Irányítószám	35001–35043
Körzethívószám	0731 07346 07305
Rendszám	UL
Testvérvárosok	Lista Jinotega (1986–, de facto) Pozsony (2003–) Vidin
Népesség
Teljes népesség	128 928 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1050 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	650 m
Terület	118 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 23′ 54″, k. h. 9° 59′ 30″48.39841, 9.99155
Ulm Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Ulm weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulm témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A Sváb-Alb délkeleti peremén, Bajorország határán fekszik, a Duna partján. 120 ezer lakójával Németország egyik legkisebb nagyvárosának számít. A Duna jobb oldalán fekszik Ulm ikervárosa, Neu-Ulm, amellyel együtt mintegy 170 ezer lakója van.

Éghajlata

Ulm (Mähringen, átlag: 1991–2020, extrém: 2014–2020) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	15,4	18,0	22,0	25,4	29,6	33,7	35,4	35,3	29,4	24,9	19,6	14,6	35,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,9	3,8	8,9	13,7	18,2	21,4	23,3	23,2	18,2	12,5	6,1	2,3	12,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−3,0	−2,8	0,6	4,1	8,2	11,4	13,2	12,9	9,2	5,3	1,0	−2,2	4,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−20,1	−16,7	−12,5	−8,2	−2,8	2,9	4,6	5,2	−0,5	−3,0	−9,4	−18,2	−20,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)	43	35	48	46	81	83	89	85	58	58	51	58	733
Havi napsütéses órák száma	55	84	135	176	209	221	234	219	151	94	47	44	1668
Forrás: World Meteorological Organization

Története

Az ulmi nagytemplom

A város területe már az újkőkorszakban is lakott volt. Alemann település létét a főpályaudvar közelében feltárt nagy temető is bizonyítja. Ulm első említése 854-ből származik, Ulmot ekkor „Karoling palotá”-nak nevezték. A Salierek 1024-1125 közötti és a Stauferek 1138-1268 közötti uralkodása alatt sok, a sváb hercegség és a német birodalom történetét befolyásoló döntés született. Barbarossa Frigyes emelte városi rangra 1164-ben.

1347-től Ulm városát patríciusok és céhek kormányozták. Alkotmányát, mely egyike a legrégibb írásos városalkotmányoknak, 1397-ben a „Nagy eskülevél”-ben szabályozták. Július utolsó hétfőjén máig ennek az eseménynek az emlékét ünneplik meg Eskü hétfője néven. A várost messze földön ismerték mesterdalnokairól; ezek iskolája és egylete egészen 1839-ig működött.

Az ulmi nagytemplom alapkövét 1377-ben rakták le, az épületet a város nagysága és gazdagsága szimbólumának szánták. A székesegyház építésében neves művészek vettek részt, akik a késő gótika egy sváb fajtáját, az „ulmi művészet”-et hozták létre. A székesegyház német építőmesterein (a Parler család három tagja, Ulrich és Matthäus Ensingen, Matthäus Böblinger, Burkhart Engelberg) kívül megemlíthető még az 1425-1491 között élt Hans Multscher szobrász és fametsző és az 1480-1518 között élő Bartolomäus Zeitblom festő mint a kor Ulmban alkotó nagy művészei. A 15. és 16. század volt Ulm egyik aranykora, a városban előállított kiváló minőségű textilek gazdaggá tették a települést, és ez a helyi művészeti életet is fellendítette. A város területe földvásárlások által majd négyszeresére nőtt, végül Németország második legnagyobb birodalmi városává fejlődött. 1530-ban Ulm is elkötelezte magát a reformáció mellett. Ekkor sok templomot és kápolnát is lebontottak.

A 17-18. században Ulm mint fontos erődítmény sokat szenvedett az állandó háborús események során, különösen a harmincéves háborúban és a spanyol örökösödési háborúban. A 17. századtól Ulm vált a legtöbb sváb kivándorló központi gyülekezőhelyévé, akik a Habsburg Birodalom délkelet-európai és az Orosz Birodalom dél-oroszországi, újonnan meghódított területeire indultak. Az első, 17–18. századi kivándorlási hullám fő célpontjai a Magyar Királyság törököktől visszafoglalt területei voltak, ekkor alakultak ki a dunai sváb és magyarországi német népcsoportok.

1803-ban teljes eladósodása miatt elvesztette a „szabad birodalmi város” kiváltságokat. I. Napóleon az ulmi csatában legyőzte az osztrák csapatokat 1805-ben. A napóleoni háborúk után 1810-ben, miután a város átpártolt a Württemberg hercegséghez, lebontották a régi városkapukat is, és csak 1842-1867 között építettek új erődítményeket.

A lakosság száma a második világháború előtti években elérte a 100 ezret. A háború folyamán a bombázások elpusztították a városközpont 80%-át. 1944. október 18-án itt tartották Erwin Rommel állami temetési ünnepségét. Az újjáépítés folyamán igyekeztek a belváros történelmi képét megtartani.

Schiefes Haus (Görbe ház)

Önkormányzat és közigazgatás

Polgármesterek listája

• 1819–1844: Christoph Leonhard Wohlbach
• 1845–1863: Julius Schuster
• 1863–1890: Karl Heim
• 1891–1919: Heinrich Wagner
• 1919–1933: Dr. Emil Schwamberger
• 1933–1945: Friedrich Foerster
• 1945 (április–május): Hermann Frank
• 1945 (május–június): Karl Eychmüller
• 1945–1948: Robert Scholl
• 1948–1972: Prof. Dr. Theodor Pfizer
• 1972–1984: Dr. Hans Lorenser
• 1984–1992: Ernst Ludwig
• 1992–2016: Ivo Gönner
• 2016-tól : Gunter Czisch

Népesség

A népesség alakulása 1808 és 2022 között

Lakosok száma	14 225	97 721	98 499	100 671	103 494	115 123	118 347	121 434	120 714	128 928
	1808	1967	1974	1980	1987	1994	2001	2007	2014	2022

Adatok: Wikidata

Gazdaság

• DaimlerChrysler Daimler Chrysler Research Center
• Daimler-Benz Aerospace
• Evobus GmbH
• Ratiopharm
• Nokia Product Creation Center
• Siemens AG
• Atmel
• Intel
• AEG
• Iveco Magirus
• Gardena (gardening tools)
• EADS
• Wieland-Werke AG
• Müller
• Airbus Defence and Space

Közlekedés

Ulm közelében találkozik az észak–déli A7-es és a nyugat–keleti A8-as autópálya.

Főpályaudvarát, Ulm Hauptbahnhofot érinti többek között a Magistrale for Europe részét képező Filstalbahn (Filstalbahn) és Ulm–Augsburg-vasútvonal. Építés alatt áll a Wendlingen–Ulm nagysebességű vasútvonal.

A várost érinti az EuroVelo 6: Atlantic – Black Sea és a vele együtt haladó Duna menti kerékpárút.

Kultúra

Média

Újságok:

• Südwest Presse
• Neu-Ulmer Zeitung
• Schwäbische Zeitung

Rádióadók:

• SWR
• Radio 7
• Donau 3 FM
• Radio freeFM

Televíziók:

• Regio TV Schwaben

Nevezetességei

Az Ulmi nagytemplom tornya 161,53 m magasságával a világ legmagasabb templomtornya; 1890-től 11 évig a világ legmagasabb épületének számított. Mellette puritán szépségű, építése idején többek által kritizált, ultramodern városháza áll. A városban található az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyér Múzeum.

Nevezetes személyek

• Itt élt Johannes Kepler (1571–1630) csillagász
• Itt élt Martin Zeiller (1589-1661) protestáns német topográfus, barokk polihisztor
• Itt született Thomas Abbt (1738–1766) író
• Itt született Johann Martin Miller (1750–1814) teológus, költő
• Itt született Fjodor Andrejevics Rau (1868—1957) orosz-szovjet gyógypedagógus
• Itt született Albert Einstein (1879–1955) Nobel-díjas fizikus
• Itt éltek Hans Scholl (1918–1943) és Sophie Scholl (1921–1943) ellenállók
• Itt született Uli Hoeneß (1952) labdarúgó, klubelnök

A város közelében született Erwin Rommel és Claus Schenk von Stauffenberg.