Wikipédia

Oral

város Kazahsztánban
(Uralszk szócikkből átirányítva)
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Oral, ismertebb nevén Uralszk (kazahul Орал/Oral, oroszul Уральск/Ural'sk) város Kazahsztán nyugati részén.

Oral, Uralszk
Oral, Uralszk címere
Oral, Uralszk címere
Közigazgatás
Ország Kazahsztán
Jogállásváros
Alapítás éve1584
Irányítószám090000–090013
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 167 352 fő (1979. jan. 17.)[1]
  • 199 835 fő (1989. jan. 12.)[1]
  • 194 905 fő (1999. febr. 14.)[1]
  • 202 161 fő (2009. febr. 25.)[1]
  • 235 764 fő (2021. jan. 1.)[1]
  • 36 466 fő (1897. jan. 28.)
  • 67 575 fő (1939. jan. 17.)
  • 103 914 fő (1959. jan. 15.)
  • 134 162 fő (1970. jan. 15.)
  • 237 134 fő (2022)
  • 230 775 fő (2015)
  • 234 155 fő (2020)
– elővárosokkal300 128 (2012) fő
Népsűrűség428 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság35 m
Terület700 km²
IdőzónaUTC + 5 időzóna (UTC + 5) (UTC)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 13′ 21″, k. h. 51° 22′ 21″Koordináták: é. sz. 51° 13′ 21″, k. h. 51° 22′ 21″
Oral, Uralszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oral, Uralszk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Az Urál és a Sagan összefolyásánál található, az orosz határ közelében. A Nyugat-Kazahsztáni régió fővárosa.

Története szerkesztés

A várost 1613-ban kozákok alapították Jaick néven, a Jaik folyó után, ami az Urál akkori neve volt.

1773-ban itt volt az első kozák felkelés Traubenberg helyi tábornok ellen, melyet Sztyenka Razin és Jemeljan Pugacsov vezetett. Traubenberget több más tisztviselővel együtt meggyilkolták.

Pugacsov ezután megszállta a várost, a várat 1773. december 30-tól 1774. április 17-ig ostromolták.

Népesség szerkesztés

Népessége 1999-ben 194 905 fő, 2009-ben 271 900 fő. A lakosság 60%-a kazak, 40%-a pedig orosz nemzetiségűnek vallja magát.

Gazdasága szerkesztés

A város mezőgazdasági és ipari központ, ráadásul alapítása óta fontos kereskedelmi központ is. Az uszályforgalom évszázadok óta a Kaszpi-tenger és az Ural-hegység között az Ural folyón halad fel és le. Ma az egyik fő belépési pont Európából Szibériába, ahol a Kaszpi-tengeri medence számos új olajmezejét és az Urál-hegység déli vidékének ipari városait szolgálja ki.

Éghajlata szerkesztés

A város klímája kontinentális, hosszú, hideg telekkel és meleg, gyakran forró nyarakkal. A Köppen-féle éghajlati besorolás szerint a város éghajlata forró nyári párás kontinentális (Köppen Dfa).

Testvérvárosok szerkesztés

Források szerkesztés

  • Britannica Enciklopedia
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oral&oldid=26876088”