Uszpenszkij-székesegyház (Moszkva)
Az Uszpenszkij-székesegyház vagy Istenanya elszenderedése-székesegyház (oroszul Успенский собор; собор Успения Пресвятой Богородицы) egy orosz ortodox templom a moszkvai Kremlben, a Katedrálisok terén (Соборная площадь). A pravoszláv egyház legfőbb temploma, az orosz cárok koronázási temploma és a moszkvai metropoliták, majd pátriárkák temetkezési helye.
| Uszpenszkij-székesegyház | |
| orosz szövetségi kulturális örökségi helyszín | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | orosz ortodox |
| Egyházmegye | Moszkvai ortodox egyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 1472-1479 |
| Stílus | Pravoszláv |
| Tervezője | Aristotele Fioraventi |
| Építtetője | III. Iván fejedelem |
| Felszentelés | 1479. augusztus 12. |
| Felszentelő | Gerontyij metropolita |
| Elérhetőség | |
| Település | Moszkva |
| Elhelyezkedése | |
 Uszpenszkij-székesegyház
Pozíció Moszkva térképén
| |
 é. sz. 55° 45′ 01″, k. h. 37° 37′ 04″Koordináták: é. sz. 55° 45′ 01″, k. h. 37° 37′ 04″ | |
 | |
| Az Uszpenszkij-székesegyház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uszpenszkij-székesegyház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint a 12. századtól templom állt a helyén. Az első kőtemplom építésére Iván Kalita adott utasítást 1326. augusztus 4-én, nem sokkal azután hogy a kijevi metropolita Moszkvába helyezte át a székhelyét. Az Uszpenszkij-székesegyház volt a város első kőtemploma. Ez az épület a Jurjev-Polszkij-i Szent György-templom mintájára épült, egy kupolával, három bejárattal és apszissal.
1395-ben Vlagyimirből ideszállították a híres vlagyimiri Istenanya-ikont, és a templomban őrizték egészen 1918-ig.
III. Iván idejére a templom állaga leromlott. Az új székesegyház építését 1471-ben határozták el és a következő évben kezdtek hozzá. Befejezni azonban nem sikerült, mert 1474-ben egy földrengés lerombolta a félkész épületet. A nagyfejedelem ezután a híres olasz építészt, Aristotele Fioraventit hívta meg (ő korábban Mátyás király számára is dolgozott Budán), aki a vlagyimiri Uszpenszkij-székesegyház mintájára készítette el a terveket. Az új templom 1479. augusztus 12-én lett felszentelve. Freskókkal és ikonokkal 1482 és 1515 között díszítették fel. 1642—1644-ben újrafestették a freskókat, de az eredeti képek egy része megmaradt.
A székesegyház többször megrongálódott a tűzvészekben, az 1547-es tűz után Rettegett Iván utasítást adott, hogy aranyozott rézlemezekkel fedjék be az épületet; egyúttal Péter metropolita ereklyéit ezüsttartóból aranyba helyezték át. 1624-ben a boltozatot meggyengülése miatt átépítették és vasszerkezettel, valamint újabb boltívekkel erősítették meg.
Már Rettegett Iván, az első cár idejétől kezdve koronázási templomként működött. A főváros Szentpétervárra helyezése után egy darabig megszűnt ez a funkciója, de II. Péter cár idejétől kezdve újra itt koronázták meg a cárokat.
Mikor Napóleon 1812-ben elfoglalta Moszkvát, az Uszpenszkij-székesegyházat kifosztották, a szentek ereklyetartóiból csak egy maradt meg, bár a legszentebb ereklyéket Vologdába menekítették. A 19. század végén és a 20. század elején a templomot restaurálták.
A székesegyházat a bolsevikok 1918 márciusában bezárták és csak 1955-ben nyílt meg újra múzeumként. Állítólag 1941 telén, amikor a németek már Moszkva külvárosainál jártak, Sztálin titokban engedélyezett egy istentiszteletet, hogy imádkozzanak az ország megmeneküléséért.
1990-től kezdve az Uszpenszkij-székesegyházban újra tart istentiszteleteket a moszkvai pátriárka.
Formája szerkesztés
A templom a vlagyimiri Uszpenszkij-székesegyház mintájára épült, egy nagy központi és négy kisebb kupolája Jézust és a négy evangelistát szimbolizálja. Hatpilléres, ötapszisos szerkezetű, részben fehér mészkőből, részben téglából épült.
Odabent a hatalmas ikonosztáz 1547-ből származik, de a két felső sort 1626-ban és 1653/1654-ben helyezték el. A déli bejárat közelében található Rettegett Iván trónusa.
-
A templom télen -
Az ikonosztáz -
Az Iván Kalita-féle épület rekonstrukciója
Források szerkesztés
- Заграевский С. В.: Зодчество Северо-Восточной Руси конца XIII-первой трети XIV века. М., 2003. Гл. 2.
- И.Е.Забелин: История города Москвы. От Юрия Долгорукого до Петра I. — М.: Вече, 2007. — С. 115. — 688 с. — ISBN 5-9533-0963-5
- Нащокина, М. B.: Архитекторы московского модерна. Творческие портреты. — Издание 3-е. — М.: Жираф, 2005. — С. 382—387. — 2 500 экз. — ISBN 5-89832-043-1
Külső hivatkozások szerkesztés
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Успенский собор (Москва) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
