Vágmosóc
Vágmosóc (szlovákul: Považany, korábban Nové Mošovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban. Somszeg (Vieska), Vágmosóc (Mošovce) és Vágszentkereszt (Križ nad Váhom) közös közigazgatási egysége.
| Vágmosóc (Považany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágújhelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1263 |
| Polgármester | Eva Ninisová |
| Irányítószám | 916 26 |
| Körzethívószám | 032 |
| Forgalmi rendszám | NM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1236 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 148 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Terület | 8,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 42′ 30″, k. h. 17° 50′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 30″, k. h. 17° 50′ 20″ | |
| Vágmosóc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vágmosóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Vágújhelytől 5 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.
Története szerkesztés
Vágmosócot 1263-ban "Mosowcz" alakban IV. Béla király oklevelében említik először. Több nemesi család birtoka volt. 1715-ben 6 jobbágy és 13 zsellércsalád lakta. 1787-ben 38 házában 263 lakos élt. 1828-ban 76 háza és 528 lakosa volt. Lakói földműveléssel, kosárfonással, csipkeveréssel, kereskedéssel foglalkoztak. A 19. században területén három malom működött a Vágon.
"MOSÓCZ. Mosovce. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Szent Kereszthez nem meszsze, és annak filiája, határja ollyan mint Szent Kereszté." [2]
"Mosócz, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján, Vágh-Ujhelyhez fél órányira. Számlál 325 kath., 7 evang., 2 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Galgócz."[3]
Vágszentkeresztet a 13. század közepén német keresztesek alapították. 1297-ben a nyitrai káptalan oklevelében "Kereztur" néven említik először. Plébániáját és Egyed (Aegidus) nevű papját 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi. 1533-ban helyi nemesek birtoka. 1560-ban az egyházi vizitáció szerint a Szentpétery család a birtokosa. 1598-ban 10 nemesi portája volt. 1600-ban 8, 1601-ben 10, 1603-ban 6 háza állt. 1715-ben 7 zsellércsalád lakta. 1753-ban 27 család élt a településen. 1787-ben 38 házában 319 család élt. 1828-ban 54 házát 380-an lakták, akik mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak.
"SZENT KERESZT. Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Érsek-Újvárhoz 3/4 mértföldnyire; határja jól termő." [2]
Somszeg 1368-ban "Weyzka" alakban tűnik fel az írott forrásokban. Királyi birtok, majd Temetvény várának uradalmához tartozott. Később több nemesi családé volt. 1753-ban 17 adózó család lakta. 1787-ben 12 házában 110 lakosa élt. 1828-ban 10 háza volt 67 lakossal. 1904-ben a Vágon három malom is működött a területén. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A trianoni békeszerződésig mindhárom település Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. Vágmosócot, Vágszentkeresztet és Somszeget 1960-ban egyesítették. Hivatalos neve ekkor Nové Mošovce, majd 1961-ben Považany lett.
Népesség szerkesztés
1910-ben Somszegnek 204, Vágmosócnak 390, Vágszentkeresztnek 355, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben Vágmosóc 1214 lakosából 1193 szlovák volt.
2011-ben Vágmosóc 1295 lakosából 1258 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
Vágszentkereszt római katolikus temploma 1830-ben épült klasszicista stílusban a korábbi, 1297-ben már említett templom alapjain.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.