Változó költségnek (variable cost) hívja a mikroökonómiai termeléselmélet és a vállalatgazdaságtan egy vállalat azon költségeit, amelyek függnek a kibocsátástól. A változó költségek és a kibocsátástól független állandó (fix) költségek összege adja a vállalat összköltségét. A változó költségek jele lehet VC, Cv, vagy Kv.

Attól függően, hogy a kibocsátás növekedése hogyan hat a költségek alakulására, a változó költségeknek négy típusa különíthető el. Ezeket az alábbi táblázat tartalmazza.

A kibocsátás növekedésével a költség…
Proporcionális (arányos) költség konstans értékkel nő (r=1)
Progresszív költség növekvő ütemben nő (r>1)
Degresszív költség csökkenő ütemben nő (r<1)
Regresszív költség csökken (r<0)

Az önköltségszámítás során a vállalatok – az egyszerűség kedvéért, különböző arányosítási módszerek segítségével – valamennyi változó költségüket proporcionálissá „alakítják”, és így veszik számításba. Leggyakrabban költségváltozási tényező (más néven reagálási fok, jele: r) segítségével történik a nemlineáris változó költségek proporcionális és fix költség közti megosztása, ezt a folyamatot nevezik költség redukálásnak. Az ilyen módon megállapított változó költséget nevezik redukált proporcionális költségnek.

Az árbevétel és az összes változó költség különbsége a fedezet.

Egy „átlagos” kibocsátott jószágegység változó költségét átlagos változó költségnek vagy fajlagos változó költségnek nevezzük, és AVC-vel vagy kv-vel jelöljük. Ez az összes változó költség és a kibocsátás hányadosaként számítható:

Források szerkesztés

Kardos Barbara - Dr. Sztanó Imre - Dr. Veress Attila: A vezetői számvitel alapjai (2012)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés