Wikipédia

Várhosszúrét

község Szlovákiában

Várhosszúrét (1899-ig Krasznahorka-Hosszúrét, szlovákul Krásnohorská Dlhá Lúka, németül Lange Wiese) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

 A településen világörökségi helyszín található 
Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka)
A Szent György templom
A Szent György templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1338
PolgármesterKlárik Gábor
Irányítószám049 45
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Testvérvárosok
Lista
Ibrány
Népesség
Teljes népesség700 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság308 m
Terület14,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′, k. h. 20° 35′Koordináták: é. sz. 48° 37′, k. h. 20° 35′
Várhosszúrét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Várhosszúrét témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Rozsnyótól 6 km-re délkeletre, a Csermosnya-patak partján fekszik. Észak felől Krasznahorkaváraljával, keletről Hárskúttal, délről Szilicével, Jabloncával és Körtvélyessel, valamint nyugat felől pedig Jólész községgel határos.

Története szerkesztés

A település a Krasznahorka várához tartozó major körül keletkezett a 14. század elején. Első írásos említése 1338-ból származik, amikor Krasznahorka tartozékaként „Huziureth" alakban szerepel. A Bebek család birtoka volt, lakói főként juh és kecsketenyésztéssel foglalkoztak. 1427-ben csak egy portával adózott. 1567-től több török támadás is érte, egy ilyen során 1570. február 1-jén a török felégette a falut, lakosságának nagy része pedig elmenekült, mások fogságba estek. A török pusztítás és a járványok hatására ebben az időben lakossága a korábbi negyedére csökkent. 1578-ban a kihalt Bebek család után az Andrássyak lettek birtokosai.

Lakói a 17. század végéig pásztorkodással, majd mész és szénégetéssel foglalkoztak. 1667-ben az Andrássy családnak 34 jobbágytelekkel, 10 fél telekkel és 2 zsellérrel adózott. A falu a 18. században kezdett jobban benépesülni. Ekkor építette gróf Andrássy György is a kastélyát, mely a mai szövetkezeti épület helyén állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOSSZÚ MEZŐ. Kraszna horka. Hosszú mező. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrási Uraság, a’ kinek jeles épűletével díszesíttetik, fekszik Rosnyóhoz mint egy fél mértföldnyire, határja jó termékenységű, vagyonnyai jelesek, eladásra alkalmatos módgyok van."[2]

A falu első, egytantermes iskolája 1820-ban létesült. 1828-ban 103 házában 716 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Hosszuréth (Krasznahorka-), (Ronnawszka, Dluhaluka), magyar-tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Torna vmegye szélén, ut. p. Rosnyóhoz 1 órányira: 754 kath. lak. Határának egy része hegyes, de különben termékeny; sikon fekvő rétjei igen jók; meszet éget, és fuvarozik. F. u. gr. Andrásy György."[3]

1871-ben a falu a templommal szemben új iskolát épített, mely a mai napig is működik.

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Krasznahorkahosszúrét, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, 123 házzal és 564 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és mint ilyen került az Andrássyak kezébe. A községben régi kastély van, melyben valamikor gróf Andrássy György lakott. Most is teljesen be van rendezve, de nem lakik benne senki. Itt született 1835 nov. 19-én gr. Andrássy Dénes, a nagy emberbarát. E község Roznawszka és Dlhaluka tót néven is ismeretes volt. Kath. temploma 1782-ben épült. A község postája Dernő, távírója K.-H.-Váralja s vasúti állomása Rozsnyó."[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasággal, tégla és cserépgyártással foglalkoztak. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Demográfia szerkesztés

Népességének nemzetiségek szerinti alakulása szerkesztés

1910-ben 592-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2011-ben 732 lakosából 557 magyar és 137 szlovák.

2021-ben 700 lakosából 538 magyar (76,86%), 152 szlovák, 1 rutén, 1 cseh, 1 ukrán, 7 ismeretlen nemzetiségű[5].

Nevezetességei szerkesztés

 
A katolikus templom
  • Szent György tiszteletére szentelt, kéttornyú, római katolikus templomát 1754-ben az Andrássy család építtette barokk stílusban. 1895-ben gróf Andrássy Dénes költségén historizáló stílusban építették át. A templompitvarban, a falon az első világháborúban elesett hősök emléktáblája található.
  • A falu határában levő Buzgó-forrás kegyhelye onnan ered, hogy három falubeli kislány egy alkalommal itt szedett virágot és egyikük a Szűzanyát látta a fák között lebegni. A látomás után indultak meg a zarándoklatok, a víz csodás erejét pedig több csodás gyógyulás bizonyította.
  • A falu délkeleti részén, a Szilicei-fennsík északi lábánál fekszik az 1964-ben felfedezett hosszúréti Buzgó-barlang, amiben egy 32,6 m magas állócseppkő található. Ez az óriási sztalagmit a világ legnagyobb cseppköveként volt bejegyezve a Guinness Rekordok Könyvébe.
  • A Templomkertben kopjafa és faragott kereszt emlékeztet a második világháború idején a község területén dúló harcokban elesett 130 magyar katona sírhelyére. A kopjafa és kereszt Ulman István helybéli fafaragó és társai műve. Minden év július utolsó szombatján, 13 órakor koszorúzzák meg az emlékművet színvonalas műsor keretében a helyiek, s a Kárpát-medence különböző részeiről érkező vendégek. (A szintén a Templomkertben eltemetett 41 német katona maradványát a Német Honvédelmi Minisztérium a rendszerváltás után exhumáltatta és elszállíttatta.)
  • A Csemadok mellett működő Gyöngyvirág énekkórus nagyon sokszor szerepelt már különböző rendezvényeken, falunapokon nagy sikerekkel.
  • A Gömöri Kézművesek Társulása minden évben megrendezi a Gömöri Kézművesek Táborát a faluban.
  • 2008-ban az első, 2010-ben a második, 2012. június 16-án a harmadik Várhosszúréti Pásztortalálkozót rendezték a faluban a Gömöri Kézművesek. Utóbbira több mint 20 ezren voltak kíváncsiak.
  • 2017. szeptember 23-án a templomkertben új, három részből álló, faragott emlékművet állítottak az ott nyugvó katonák emlékére.

Híres emberek szerkesztés

Az Andrássy-kastélyban született 1835. november 19-én gróf Andrássy Dénes, a nagy humanista.

Képtár szerkesztés

  •  
    A katolikus templom
  •  
    A katolikus templom
  •  
    A katolikus templom bejárata
  •  
  •  
    Utcakép
  •  
    Második világháborús emlékmű
  •  
    Várhosszúréti utcakép
  •  
    Öntöttvas feszült a templom mellett
  •  
    1848-as emlékmű
  •  
    Községi hivatal
  •  
    Jellegzetes régi lakóház
  •  
    Várhosszúrét zászlaja a községi hivatal épületén
  •  
    Útmenti feszület
  •  
    Felújított régi ház Várhosszúréten
  •  
    Tájkép Várhosszúrét és Krasznahorkaváralja határán (háttérben a Szilicei-fennsík pereme)

Testvérváros szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 2.)
  5. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. július 27.)

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Várhosszúrét témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Várhosszúrét&oldid=26157907”