Véradás

A véradás önkéntes véradóktól – előzetes orvosi vizsgálat után –, orvosi felügyelet alatt a nagyobb műtétekhez, bizonyos életmentő kezelésekhez szükséges vérátömlesztéshez, terápiás vérkészítmények előállításához és a további feldolgozáshoz szükséges vér vagy vérösszetevő levétele. A teljes véradás alkalmával steril vérvételi zsákba, üreges tű segítségével 4,5 deciliter teljes vért, valamint a vér vizsgálatához szükséges néhány kémcsőnyi mennyiséget vesznek le. A művelethez használt egyszer használatos eszközöktöl a véradó nem fertőződhet meg. A zsákban a vér alvadását gátló és a vérsejteket tápláló oldat van (ACD – savanyú-citrát-dextróz – vagy CPD/citrát-foszfát-dextróz. (Ezeknek adeninnel történt kiegészítése nem hozott átütő sikert. A tartós konzerválás glicerines átitatás utáni mélyfagyasztással, krioprotekcióval érhető el.) Vérvétel közben a vért tartó lapot általában folyamatosan billegtetik a tökéletes keveredés érdekében.

Magyarországon a véradás szervezése, a véradók (donorok) toborzása és megtartása hazánkban a Magyar Vöröskereszt^[1] feladata, amelynek során együttműködik az Országos Vérellátó Szolgálattal,^[2] valamint más társadalmi szervezetekkel. A véradás speciális formája az aferézises vérvétel^[3] eljárás, vagyis a vér bizonyos alkotórészeinek szeparálása, csak annak a levétele a véradótól.

Vérvételt csak az Országos Vérellátó Szolgálat,^[2] illetve a vele erre megállapodást kötött kórházi vértranszfúziós osztályok végezhetnek.

Speciális véradások szerkesztés

Plazmaferézis: A plazmaferézis emberi vérplazma nyerésére szolgáló eljárás, amely tisztított plazmakészítmények előállításához szolgál alapanyagul. Egy speciális, biztonságos készülék segítségével kizárólag plazma levételére kerül sor, a sejtkomponenseket a véradó (donor) visszakapja, miközben minimális mennyiségű véralvadásgátló anyag (nátrium-citrát) is bekerül a szervezetébe, ám az rendkívül gyorsan elbomlik, így hatása megszűnik. Egy alkalommal maximum 800 ml plazma levétele történik, amit a szervezet 72 órán belül pótolni képes.

Vérlemezke-ferézis: Ennek során a donor véréből csak a vérlemezkéket vonják ki. Teljes vért vesznek le a donortól, amit egy gép alkotóelemeire választ szét, elkülöníti a vérlemezkéket, majd a vér többi összetevőjét visszajuttatja a véradónak, aki a ferézis során a vére jelentős részét visszakapja, így egy alkalommal 8-10-szer annyi vérlemezkét adhat, mint amennyit egyszeri teljes véradás során adna. A vérlemezkegyűjtés hosszabb időt, 1-2 órát vesz igénybe, ellentétben a teljes vér 10 perc alatti levételével.

Autológ vérátömlesztés: A folyamat során a vért kapó (recipiens) maga a véradó. Például sebészeti beavatkozás előtt hetekkel részletekben több egység vér levételére kerül sor, amelyeket a műtét alatt vagy után szükség esetén visszakap. Műtét közben, ha a beteg vérzik, a vért össze lehet gyűjteni, mely ugyancsak visszaadható. Ez a vérátömlesztés legbiztonságosabb formája, mivel nem fenyeget a vércsoport összeférhetetlenségének és a vérrel átvihető fertőzések veszélye.

Direkt vagy személyre szóló véradás: Két személy akkor adhat vért egymásnak, ha a recipiens és a donor vércsoportja és Rh-faktora is megegyezik. Vannak recipiensek, akik szeretik tudni, hogy kitől kaptak vért, habár a családtagoktól származó vér nem feltétlenül biztonságosabb, mint egy ismeretlen donor vére. A családtagtól kapott vért a beadás előtt besugarazzák, megelőzve ezzel a graft-versus-host^[4] betegséget („vendég a házigazda ellen”), amire rokoni kapcsolat esetén az átlagnál nagyobb esély van.

Őssejtferézis: Őssejtferézis esetén a donor csak őssejteket ad a véréből, annak többi összetevőjét visszakapja. A véradás előtt a donor speciális fehérjeinjekciót (növekedési faktor) kap, mely a csontvelőben serkenti az őssejteket, és azok kijutnak a perifériás vérbe. A donortól teljes vért vesznek le, amit egy gép az alkotóelemeire választ szét, elkülöníti az őssejteket, majd a maradék vért visszajuttatja a donornak.

A véradás szükségessége szerkesztés

A vér egyelőre nem pótolható, élő anyag. Olyan folyékony szövet, amely sejtekből és egyéb alkotórészekből áll, és mely előállítása a tudomány mai állapota szerint nem lehetséges. Az élet nélkülözhetetlen elemét, emberi vért csak az emberi szervezet képes termelni. Mivel a vér semmivel sem pótolható, és évente 400-500 ezer vérre, vérkészítményre szoruló beteg van, a véradás nélkülözhetetlen a rászorulók gyógyításában, az életmentés során. A levett vért műtéteknél, kezeléseknél vérátömlesztés formájában, és vérkészítmények előállításához használják. A rendszeres, kiegyensúlyozott véradásra azért van szükség, mert a vér tárolása jelentősen korlátozott.

A véradás egyéni haszna szerkesztés

Biztonságérzet: a véradók a rendszeres orvosi vizsgálatnak köszönhetően túl azon, hogy eleve tudhatják, hogy egészségesek, hamarabb cselekedhetnek, ha bármilyen betegség miatt mégis rendellenes vérképet találnak náluk. A véradók betegségre utaló jelek esetén kérés nélkül is minden esetben kézhez kapják a leleteiket. Kérésre emellett minden további adat rendelkezésükre áll a vérvétel helyén.

Ellenszolgáltatás: a véradás előtt és után szerény étel-italkínálattal, ásványvízzel, teával, üdítővel, kávéval, szendviccsel, kekszekkel segítik a donor biztonságos véradását. Bár a véradásért anyagi ellenszolgáltatás nem jár, 1000 Ft-os étkezési utalvánnyal és apróbb ajándékokkal (csoki, ivólé, apróbb kiegészítők, kitűző stb.) igyekeznek meghálálni a donor önzetlenségét. Az önkéntesség pont a véradás biztonsága miatt elengedhetetlen, így kiszűrhető az egészségi állapot miatt eltiltottak véradása.

Felfrissülés: több véradó is a véradás pozitív hozadékaként tartja számon a véradás után tapasztalható feldobott, egészségtől, erőtől duzzadó állapotot.

Véradás Magyarországon szerkesztés

Véradásra alkalmas személyek szerkesztés

Első véradás esetén 18-60 év közötti személy. Rendszeres véradás 65 éves korig, kivizsgáló orvos engedélye alapján e fölött is engedélyezett. 50 kg feletti donor alkalmas az egységnyi mennyiségű (450 ml+10%) teljes vér vagy plazma adására, 50 kg alatt az egy alkalommal levett teljes vér mennyisége nem lehet több mint a becsült vértérfogat 13%-a. A véradás akkor engedélyezhető, ha a szisztolés vérnyomás 180 Hgmm alatt, illetve a diasztolés vérnyomás 100 Hgmm alatt van. A véradás továbbá akkor engedélyezhető, ha a pulzusszám percenként 50-110, és a pulzus szabályos. (Rendszeresen sportolóknál 50/perc alatti érték esetén is engedélyezhető a véradás.) A véradás akkor engedélyezhető, ha az előtte mért hemoglobinérték nőknél 12,5 g/dl (7,4 mmol/l), férfiaknál 13,5 g/dl (8,4 mmol/l) felett van. A hematokritértékre vonatkozó szabály: a véradás engedélyezhető, ha a hematokritérték nőknél 38%, férfiaknál 40% felett van. A teljes vér adása esetén két véradás között legalább 8 hétnek kell eltelnie, de a férfiak maximum ötször, a nők négyszer adhatnak vért egy éven belül.

Véradásra nem alkalmas személyek szerkesztés

Nem adhatnak vért terhes és szoptató anyák. Szintén időleges kizárás vonatkozik nátha, torokgyulladás, herpesz esetén, kis és nagy műtétek után, malária (ha 3 éven belül voltak tünetei), a sebészi és sugárkezelésben részesült rákos megbetegedések (ha nem telt még el 5 év az utolsó kezelés óta), a nem megfelelően beállított magas vérnyomás, az alacsony vérnyomás, a vérszegénység, bizonyos gyógyszerek, egyes májgyulladásos fertőzések és a közelmúltban történt vérátömlesztés esetén.

A véradásból végérvényesen kizáró állapotok például: vérzékenység, vérképző szervi betegség, hepatitis-B és -C fertőzés, szívbetegség, bizonyos daganatos megbetegedések (leukémia, limfóma, bármely daganatos betegség, amely a kezelés ellenére kiújult, vagy bármikor kemoterápiát igényelt), súlyos asztma, vérzési zavarok, prion betegségek lehetősége, szifilisz, AIDS, vagy HIV-fertőzöttség lehetősége az életmód miatt.

A véradás menete szerkesztés

Véradáshoz rögzített tű

A véradáson célszerű bő, feltűrhető ujjú, kényelmes ruha viselete. A vérvétel megkönnyítése érdekében érdemes a bőséges étel-italfogyasztás, melyet a helyben felkínált enni- és innivalókkal is elősegítenek. Kerülni kell a zsíros ételeket, alkoholt, kábítószert nem szabad fogyasztani. Az éhezés és a folyadékhiány rossz általános közérzetet okoz, ráadásul a vérrel legalább 2 dl folyadék távozik. A szervezetben lévő megfelelő folyadékmennyiség az erek teltsége miatt könnyebbé teszi a véna megtalálását, egyúttal a vérvétel is gyorsabb.

A többszörös véradók a véradó-igazolvány leadása mellett igazolják személyazonosságukat. Első véradók a TAJ-kártya, valamint a személyi igazolvány és lakcímkártya leadása mellett feldiktálják adataikat a nyilvántartásba. Minden véradónak először egy adatokat és egészségi állapotára vonatkozó kérdéseket tartalmazó lapot kell kitöltenie, annak alapján az orvos dönt a véradás engedélyezéséről. Eközben javasolt a helyben felkínált teából, vagy üdítőből is fogyasztania, hogy a leadandó folyadékot előre pótolja az adományozó a szervezetében.

Ezt követi a vér hemoglobin (vérfesték) koncentrációjának mérése, és első véradóknál az előzetes vércsoport meghatározás. Az ujjbegyből történő mintavétel előtt 70%-os etanolos vattával alaposan lemossák a mintavétel helyét és környékét, majd az alkohol elpárolgása után steril tűvel apró, gyors szúrást ejtenek. Az ujjbegyből nyert vércsepp mintára helyezésével történik a gyorsteszt elvégzése.

A véradásra való alkalmasságot mindig az orvos helyszíni vizsgálata után engedélyezheti. A leendő véradó részletes kikérdezése – korábbi és jelenlegi betegségeiről, egészségi állapotáról -, és fizikális vizsgálata után az orvos vérnyomásmérésből, szív, tüdő meghallgatásából, a nyaki nyirokcsomók tapintásából, a látható nyálkahártyák megtekintéséből, testsúlymérésből dönt a véradásról. Az orvos engedélye után a véradót egy döntött székbe fektetik, és elkezdődik a vérvétel. A donor aláírásával igazolja, hogy a véradásban részt kíván venni, illetve hozzájárul a személyi és egészségi állapotára vonatkozó adatok felhasználásához.

Kiss Kovács Gyula: A véradó szobra (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet. II. számú Országos Gyógyintézeti Központ

A vérvételt végző asszisztensek folyamatosan tájékoztatják a véradót a vérvétel fázisairól. Megkérik a véradót karjának szabaddá tételére, ellazítására. A felkart gumiszalaggal elszorítják, majd néhányszor ökölbe kell szorítania a kezét. A kart esetleg meg is ütögethetik a vénák kirajzolódása végett. Ezek hatására a vénák megtelnek vérrel. A könyökhajlatban, vagy az alkaron megkeresik azt az ép perifériás vénát, ahonnan a vért levehetik. A vérvétel helyét előzetesen minden esetben fertőtlenítik. A bőrfelszín száradását követően egy gyakorlott mozdulattal felhelyezik a vénába a tűt, mely a vérvétel egyetlen, némileg kellemetlen pillanatát jelenti. A tűt ragtapasszal rögzítik a donor karján. A vérvétel fájdalommentes, ideális esetben 5-10 percet vesz igénybe. Közben a véralvadás elkerülése és a zsákban található készítmények és vér keveredése érdekében egy automata a vérgyűjtő zsákot folyamatosan mozgásban tartja. Az asszisztensek folyamatosan felügyelik a véradók állapotát, és ellenőrzik a levett vér mennyiségét. Az automata jelzésére, vagy az egység leérkezésekor eltávolítják a ragtapaszt és a tűt, leragasztják a vérvétel helyét, majd némi pihenés után a donor panaszmentessége esetén megköszönik a véradást, majd újra a fogadóhelyiségbe invitálják a véradót. Itt újra javasolt a felkínált étel-ital fogyasztása az elveszített folyadék és szénhidrát pótlására, majd némi ajándék, étkezési utalvány és a véradó-igazolvány átvétele után távozhat a véradó.

A szokásos véradás kivizsgálással, adatfelvétellel együtt kb. 40 percig tart, amiből maga a vér levétele 5-10 perc.