Vérsüllyedés
A vérsüllyedés (angolul: erythrocyte sedimentation rate, ESR) vizsgálata egyike a legrégibb orvosi laboratóriumi vizsgálatoknak.[1][2] Lényege az, hogy véralvadásgátlóval megfelelő arányban levett vért megfelelő módon szabványosított üvegcsövekbe szívják, majd a csöveket ehhez megfelelő állványzatra helyezve mérik a vörösvértestek időegység alatti süllyedési sebességét.[3]
A fokozott süllyedési sebesség lényegében a vérplazma fehérje-összetételének kóros elváltozására utal. Ez általános jelenség terhesség és krónikus gyulladások, valamint daganatok esetében.[4] A vérplazma fehérje-összetételét megváltoztató egyéb állapotok is kiválthatják. Lényegében csak arra utal, hogy a szervezetben bizonyos kóros folyamat nagy valószínűséggel jelen van, de annak természetéről és súlyosságáról nem ad pontosabb információt.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A vérsüllyedésről. InforMed
- ↑ Vérsejtsüllyedés (Westergren, We, ESR, vérsejtsüllyedés,. Pirula.net. [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 25.)
- ↑ Vérsüllyedés - Westergren. The Free Dictionary by Farlex
- ↑ Daganatos betegségek laborkisokosa. Vital
Források szerkesztés
- Klinikai laboratóriumi vizsgálatok és paraméterek. Szerk. Szabó Antal. (hely nélkül): Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió. 2010. ISBN 9789639879751 arch Hozzáférés: 2013. január 25.