Vérvörös galambgomba

fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj

A vérvörös galambgomba (Russula sanguinea) a galambgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Vérvörös galambgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Russulales
Család: Russulaceae
Nemzetség: Russula
Tudományos név
Russula sanguinea
(Schumach.) Rauschert. (1989)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vérvörös galambgomba témájú médiaállományokat és Vérvörös galambgomba témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A vérvörös galambgomba kalapja 3-10 cm széles, alakja fiatalon domború, később széles domborúan, közel laposan kiterül, a közepén kissé bemélyedhet. Felszíne sima, nedvesen némileg tapadós lehet. Széle nem bordázott vagy csak egy kissé sz idős gomba esetében. A kalapbőr csak a szélén húzható le.

Húsa fehér, sérülésre nem változik. Szaga nem jellegzetes, íze erősen csípős.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók. Színük fiatalon fehér, később krémszínű vagy sárgás.

Tönkje 3-10 cm magas és 1,5-2,5 cm vastag. Egyenletesen vastag vagy a csúcsa felé kissé vékonyodik. Felszíne sima, száraz. Színe fehér, vörössel vagy rózsaszínnel futtatva.

Spórapora krémszínű vagy sárgás. Spórája tojásdad, felszínén különálló tüskék, szemölcsök láthatók, mérete 7-9 x 6-7 µm.

Hasonló fajok szerkesztés

Vöröses tönkjével a citromlemezű galambgomba, a fenyő-galambgomba, a lucfenyű-galambgomba és a barnulóhúsú galambgomba hasonlít hozzá.

A vérvörös galambghomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
mikorrhizás
 
lemezes
 
krémszínű
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
vagy lapos
 
tönkhöz nőttek
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem gyakori.

Hegyvidéki fenyvesekben él. Júliustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés