A vízi denevér vagy vízi egérfülű-denevér (Myotis daubentonii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Vízi denevér
Földön nyugvó beteg példány
Földön nyugvó beteg példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Myotinae
Nem: Myotis
(Kaup, 1829)
Alnem: Leuconoe
Faj: M. daubentonii
Tudományos név
Myotis daubentonii
(Kuhl, 1817)
Szinonimák
  • Myotis daubentoni
  • Myotis abei
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vízi denevér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízi denevér témájú médiaállományokat és Vízi denevér témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Európa szerte megtalálható, kivétel Skandinávia északi és a Balkán déli részén. Szibéria déli részén egészen Vlagyivosztokig, Koreában, Mandzsúriában, a Kuril- és a Szahalin-szigeteken, valamint Hokkaidón is előfordul.[2] Magyarországon vizek mentén gyakori.

Alfajai szerkesztés

  • Myotis daubentonii chasanensis
  • Myotis daubentonii daubentonii
  • Myotis daubentonii loukashkini
  • Myotis daubentonii nathalinae
  • Myotis daubentonii petax
  • Myotis daubentonii ussuriensis
  • Myotis daubentonii volgensis

Megjelenése szerkesztés

 
Repülés közben

A vízi denevér testhossza 4,1 - 5,1 centiméter, farokhossza 3 - 3,9 centiméter, magassága 0,75 - 1,1 centiméter, alkarhossza 3,3 - 4,1 centiméter és testtömege 6,5 - 11 gramm. Viszonylag kis faj, lába hosszú. A farok hegye túlér a farokvitorlán. Füleit négy redő keresztezi. A fülfedő a fülhossz fele. A hátoldal sötétbarna, a hasi oldal szürkésbarna árnyalatú, de ettől eltérő színárnyalatok is gyakran megfigyelhetőek.[2]

Életmódja szerkesztés

A vízi denevér művelt területeken él, kedveli a vízközeli helyeket. Nyáron faodvakban és épületekben, télen barlangokban alszik. A hegyekben 1300 méterig megy fel.

A vízi denevér igen gyorsan repül; mintegy félórával naplemente után indul, és a kora reggeli órákig vadászik. Téli álmát barlangokban, vízszintes helyzetben alussza, ritkábban függeszkedve, magánosan vagy kis csoportokban. Tápláléka rovarok; csak röptében táplálkozik.

Szaporodása szerkesztés

A megtermékenyülés tavasszal történik. A kölykezőszálláson több száz nőstény tartózkodik. A fiatalok 6-7 hét után önállóak.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés