Vörös érdestinóru
A vörös érdestinóru (Leccinum albostipitatum korábban Leccinum aurantiacum) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjébe, ezen belül a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Termő példány
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Leccinum albostipitatum (Bull. ex St. Amans) | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörös érdestinóru témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös érdestinóru témájú médiaállományokat és Vörös érdestinóru témájú kategóriát. |
| Vörös érdestinóru mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
Előfordulása szerkesztés
A vörös érdestinórunak Európában, valamint Ázsiában és Észak-Amerikában található meg az előfordulási területe.
Megjelenése szerkesztés
A kalap 5-20, néha 25 centiméter átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd párnásan boltozatos, idős korban kiterül, felbőre kissé túlér a kalap peremén. Színe narancs-, barnás- vagy téglavörös, felülete nyirkos időben kissé tapadós, egyébként finoman molyhos szőrű és gyorsan száradó. A termőréteg csövei fehéresek, végül azonban szürke, piszkos olajszürke vagy sárgásszürke színűvé válnak, a tönk körül megrövidülve öblös bemélyedést alkotnak, idősebb korban kissé szivacsosak. A tönk 5-20 centiméter hosszú és 1-5 centiméter vastag, erőteljes, csúcsán elvékonyodik, alja felé gyakran vastagabb és görbült. Rajta fehér alapon érdes pikkelyek találhatók, amelyek sokszor hosszanti sorokba rendeződtek. E finom pikkelyek eleinte fehéresek, majd narancsvörösek, végül feketés-barnák. A tönk felülete nyomásra világos okkerszínűre, vöröses-szürkére vagy szürkéslilára változik. A kalap húsa feltűnően vastag, eleinte kemény, fehér, nyomás hatására sötétre színeződik, a tönkje kemény, rostos szövetű.
Életmódja szerkesztés
A vörös érdestinóru Európában mindenütt előfordul, főleg nyárfák alatt, de füves-mohás helyeken is megtelepedik. Júniustól októberig terem, nemegyszer 1-2 kilogrammos példányokban.
Felhasználhatósága szerkesztés
A vörös érdestinóru jó ízű és szagú, ehető gomba.
Források szerkesztés
- Vörös érdestinóru a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapján
- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
