Vörös bőgőmajom

emlősfaj

A vörös bőgőmajom (Alouatta seniculus) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a pókmajomfélék (Atelidae) családjába tartozó faj.

Vörös bőgőmajom
Vörös bőgőmajom a frankfurti állatkertben
Vörös bőgőmajom a frankfurti állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Család: Pókmajomfélék (Atelidae)
Alcsalád: Bőgőmajomformák (Alouattinae)
Nem: Alouatta
Lacépède, 1897
Faj: A. seniculus
Tudományos név
Alouatta seniculus
Linnaeus, 1766
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörös bőgőmajom témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös bőgőmajom témájú médiaállományokat és Vörös bőgőmajom témájú kategóriát.

Egyes rendszerbesorolások a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába sorolják.

Előfordulása szerkesztés

E majom elterjedési területe Kolumbia és Venezuela északi részétől délre az Amazonasig terjed. Az Andoktól keletre a Madeira folyóig és Bolívia területén is megtalálható.

Alfajai szerkesztés

  • Alouatta seniculus arctoidea
  • Alouatta seniculus juara
  • Alouatta seniculus seniculus

Megjelenése szerkesztés

 
Hosszú fogófarka van
 
Koponya

A hím testhossza 49–72 centiméter, a nőstényé 46–57 centiméter. Farokhossza 46–75 centiméter. A hím testtömege 6,5–8 kilogramm, a nőstényé 4,5–6,4 kilogramm. Szőrzete hosszú és selymes, színe barnás-narancsszínűtől a vörösig terjedhet. Pofája előreugró és szőrtelen, de szőrzet keretezi. Orra széles. Karja és lába hosszú, de erőteljes felépítésű. A fogókéz erős és ügyes. Farka izmos és hosszú, az ágakon való fogódzkodásra alkalmas; sűrű szőrzet borítja az utolsó harmad alsó részéig, amely teljesen szőrtelen.

Életmódja szerkesztés

A bőgőmajom nappal aktív és különböző nagyságú csoportokban él. Reggelente és esténként vagy amikor más bőgőmajom csoport közeledik a revírhez, nagyon hangos bőgést hallatnak, mely 5 kilométerre is elhallatszik. Tápláléka főként levelek, gyümölcsök, virágok, mogyoró és magok, de alkalmanként fogyaszt kisemlősöket, hüllőket és madarakat is.

Szaporodása szerkesztés

Az ivarérettséget 3,5–4 évesen éri el. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 186–194 napig tart, ennek végén 1 kölyök születik. A kölyök kétéves korban válik önállóvá. A nőstények csak kétévente ellenek.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés