A vadcseresznye, népies nevén madárcseresznye vagy egyszerűen cseresznyefa (Prunus avium) egész Európában elterjedt, őshonos fafaj, de az északi területeken ritkábban fordul elő. Telt virágú fajtáit díszfaként termesztik .

Vadcseresznye
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Cerasus
Faj: P. avium
Tudományos név
Prunus avium
L.
Szinonimák
  • Cerasus avium (L.) Moench.
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vadcseresznye témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadcseresznye témájú médiaállományokat és Vadcseresznye témájú kategóriát.

Vadcseresznye

Jellemzői szerkesztés

A vadcseresznye 15–30 m magasra is megnövő lecsüngő ágú fa. Törzsének átmérője a másfél métert is elérheti. A fiatal példányok csúcsdominanciája erős, az így kialakuló kúpszerű lombozat később legömbölyödik. Gyorsan növő, viszonylag rövid életű (~80 év) faj. Fényes, vöröses barna kérge vékony, vízszintes csíkokban hámlik. Levelei szórt állásúak, elliptikusak, fűrészes szélűek. Lombhullató, a levelek ősszel narancssárgára, rózsaszínre vagy vörösre színeződnek lehullás előtt. A levélnyélen a levélváll közelében két vöröslő mirigyszemölcs található. Kétivarú virágai a lombfakadás előtt nyílnak 2-5 tagú csomókban, fehérek, hosszú kocsányon lógnak, ötszirmúak. A virágokat méhek porozzák be. Gyümölcse apró, előbb sárga, majd élénkpiros színre érik be. A termésen kívül a növény minden része enyhén mérgező, cianogén glikozidokat tartalmaz.

Felhasználása szerkesztés

Felhasználható: cukrozva nyersen, süteményekbe, tortákba, befőttekbe (kompótokba) stb. Mandulával keverve a cherry brandy alapanyaga, de gyümölcsbort is készítenek belőle.

A gyümölcsükért termesztett cseresznyefajták nagyobb gyümölcsöt adnak, édesebbek, jobban színezettek és savtartalmuk is kevesebb, mégis érdemes gyűjteni, mert más jelleget, ízt ad az ételnek.

Fajták, változatok szerkesztés

Díszfaként szerkesztés

  • P. avium ’Plena’ – hófehér telt virágú, az alapfaj virágzása után néhány héttel kezd nyílni. [1]

Ökológiai jellemzők szerkesztés

Mérsékelten melegigényes, fényigényes, mezofil (közepes vízigényű), neutrofil (a semleges kémhatású talajokat kedveli).

Élőhely, előfordulás szerkesztés

Magyarországon szinte bármilyen domborzati viszonyok közt megtalálható, bár az alföldeket kevésbé kedveli. Gyertyános-tölgyesek társulásában gyakran megtalálható. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[2][3]

Fája szerkesztés

Fája szép pirosas színű, közepesen kemény, értékes.

Jegyzetek szerkesztés

  1. John
  2. Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés