Vadszeder

Vadszeder
	(Rubus fruticosus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Rózsafélék (Rosaceae);
Nemzetség:	Szeder (Rubus);
Faj:	R. fruticosus;
Tudományos név
	Rubus fruticosus; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vadszeder témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vadszeder témájú médiaállományokat és Vadszeder témájú kategóriát.

A vadszeder vagy földi szeder (Rubus fruticosus) a szeder nemzetséghez tartozó, egész Európában elterjedt gyümölcstermő gyógynövény. Tulajdonképpen gyűjtőfaj, vagyis egymáshoz nagyon hasonló, illetve egymással könnyen és gyakran kereszteződő kisfajok összessége. Ezekből Magyarországon eddig több mint 160-at különítettek el.^[1] Ezek pontos megkülönböztetése nehéz, ugyanakkor a gyümölcsként vagy gyógynövényként való felhasználás szempontjából lényegtelen. Népies neve: szeder, fekete szeder, földi szeder.

Termőhelyei szerkesztés

Termőhelyei erdők, erdőszélek, cserjések, tisztások, ahol gyakran áthatolhatatlan bozóttömeget alkot. Gyakori növény, majdnem egész Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában elterjedt.^[2]

Leírása szerkesztés

1,5–2 m magasra növő tüskés hajtásai a földig hajolnak, szárnyalt levelei tojásdadok, fogazott szélűek, levélnyele, levélerezete is tüskés. Öt szirmú virágaiból, melyek fehérek vagy rózsásak, húsos, lédús, éretten fekete színű csoportos termés fejlődik. Virágzási ideje június és augusztus között van.^[2]

Felhasználása szerkesztés

Nyersen fogyasztva kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, illetve gyümölcsbor készítésére is. Szárított levelét gyógyteaként használják. Magas a foszfor- és vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

Nagyon jó mézképző, világos színű méz készül virágjai nektárjából.^[3]

Hatóanyagok szerkesztés

Levele tartalmaz flavonoidokat, pektint, csersavat (gallotannint), szterolokat és a triterpént. Gyümölcse gazdag C-, B1-, B2-, B3-, B6-, B12-, A provitaminokban, ásványi anyagokban és gyümölcssavakban.^[4]

Gyógyhatásai szerkesztés

Torokfájás, torokgyulladás, afta, hasmenés, fehér folyás ellen alkalmazzák.^[3]

Virágdiagram szerkesztés

Vadszeder virágdiagram

Képek szerkesztés

Virágai
Termései
Vadszeder lekvár főzése.

Jegyzetek szerkesztés

↑ Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494
↑ ^a ^b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 148. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
↑ ^a ^b Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 266. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
↑ VADSZEDER - Rubus fruticosus. blogspot.hu, 2013. szeptember 15. [2016. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 31.)

Források szerkesztés

A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. március 29.)
Bollinger, Erben, Grau, Heubl: Cserjék. Illusztrálta:Hans Held, Ford.: B. Thúry Zsuzsanna. Budapest: M-érték Kiadó. 2005. 54–55. o. = Természetkalauz, ISBN 963 7304 12 6

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494

[teák-2] Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 148. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8

[Ehető-3] Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 266. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

[4] VADSZEDER - Rubus fruticosus. blogspot.hu, 2013. szeptember 15. [2016. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 31.)

[1]

[2]

[3]

[4]