Vastagcsőrű seregély

madárfaj

A vastagcsőrű seregély, vagy vastagcsőrű majna, illetve más néven harkályseregély (Scissirostrum dubium) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó Scissirostrum nem egyetlen faja.[1][2]

Vastagcsőrű seregély
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
Alcsalád: Beóformák (Graculinae)
Nem: Scissirostrum
Lafresnaye, 1845
Faj: S. dubium
Tudományos név
Scissirostrum dubium
(Latham, 1802)
Szinonimák

Lanius dubium Latham, 1802

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vastagcsőrű seregély témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagcsőrű seregély témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1802-ben, a Lanius nembe Lanius dubius néven.[3]

Előfordulása szerkesztés

Indonézia endemikus faja, Celebesz, Bangka, Lembeh, Butung, Togian és Banggai-szigetek területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és mocsári erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 20 centiméter.[5] Színe világosszürke, szárnya és farka fekete. Egyetlen feltűnő színű ékessége a far környékén levő hosszú, keskeny, kárminpiros hegyű tollai. Testméretéhez képest feltűnő, erős, hegyes végű sárga csőre. Erről is kapta a nevét.

 

Életmódja szerkesztés

Kolóniákban élő faj. Elsősorban gyümölcsöket fogyaszt, de kis mértékben rovarokat is fog.

Szaporodása szerkesztés

Telepekben költő faj. Fészkét faüregekbe építi, melyeket saját maga váj ki puhább törzsű fákba. Az odúkészítés közben a madarak kemény farktollaikra támaszkodnak, pont mint a harkályok. Egy-egy nagyobb kolónia egy fát szinte teljesen telelyuggat fészkeivel.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 29.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 29.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 30.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés