Vaszilij Pavlovics Misin

Vaszilij Pavlovics Misin (oroszul: Василий Павлович Мишин; Bivalino, 1917. január 18. – Moszkva, 2001. október 10.) szovjet/orosz mérnök, a rakétagyártás és a szovjet űrkutatás egyik vezető személyisége volt.

Vaszilij Pavlovics Misin
Született	1917. január 18. Byvalin
Elhunyt	2001. október 10. (84 évesen) Moszkva
Állampolgársága	orosz
Foglalkozása	tudós műszaki tervező
Iskolái	Moszkvai Repülési Intézet
Kitüntetései	A Szovjetunió Állami Díja Lenin-rend Szocialista Munka Hőse Októberi Forradalom érdemrend Munka Vörös Zászló érdemrendje Vörös Csillag-rend Lenin-díj Korolev Gold Medal
Sírhelye	Trojekurovszkoje temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpálya

Alapfokú iskoláját 1932-ben végezte el, A szerelőként helyezkedett el a Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézetben (CAGI). Esti képzésen folytatta tanulmányait. Belépett a Moszkvai Repülési Intézetbe (MAI), ahol vitorlázórepülő vizsgát tett. A második világháborúban repülőgépgyártási, rakétaépítési (Bi-1) feladatokat kapott. A szovjet rakétaépítők közül, a második világháború végén az elsők között tanulmányozhatta a V–2-t (ejtsd: „fau-kettő”, a német Vergeltungswaffe-2), a második világháború idején a Harmadik Birodalomban kifejlesztett egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakétát. A rakétafejlesztésekért felelős Központi Gépgyártási Tudományos Kutatóintézetet, később OKB–1-et irányító Szergej Pavlovics Koroljov helyettese, főtervező. 1946-ban Koroljov kinevezte a ballisztikus rakéták főtervezőjének, ebben a beosztásban 1966. januárig tevékenykedett, Koroljov 1966. januári halálát követően 1974-ig az Intézet vezetője.

Az R–5A (−5Б, −5В, −5Р) rakéták 1950-től kerültek kidolgozásra, 1953-tól vettek részt az űrkutatási programban. Különféle felhasználású (szárazföldi, légvédelmi, haditengerészeti, interkontinentális) és üzemanyagú (szilárd, nem agresszív vegyi) rakéták kerültek kifejlesztésre. A világűrbe küldendő űreszközök hordozójaként az R–7 Szemjorka elnevezésű első szovjet interkontinentális ballisztikus rakétát alkalmazták. A Szputnyik–1 volt a Föld első műholdja, az első űreszköz, amelyet a világűrbe juttattak. A szovjet űrprogram részeként feladata volt a szovjet holdprogramhoz megfelelő rakéta fejlesztése. Az R–7 hordozórakétát (kettő, három és négy fokozat) gyors ütemben továbbfejlesztették, eredményeként több űreszköz hordozójaként alkalmazták. A gyorsított politikai és katonai programhoz nem állt rendelkezésre megfelelő idő és anyagi forrás. 1974-ben a kifejlesztett új, nagy teljesítményű hordozórakéta technikai próbái nem jártak sikerrel. A sikertelen rakétaindítások miatt Valentyin Petrovics Glusko vette át a főtervezői pozíciót. A moszkvai Repülésügyi Intézet rakétaosztályának vezetője lett.

Szakmai sikerek

• 1958-ban az orosz Akadémia tagja, 1966-tól akadémikus.
• Több polgári és katonai kitüntetés tulajdonosa.

Források

• Misin Vaszilij Pavlovics. Orosz Szövetségi Űrügynökség. [2013. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
• mishindiaries.com Archiválva 2021. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben