Wikipédia

Vay Ilus

(1923–2008) magyar színésznő

Vay Ilus (Budapest, 1923. február 20. – Budapest, 2008. október 28.) magyar színésznő.

Vay Ilus
Az Aranykor című TV-műsorban, 2006.
Az Aranykor című TV-műsorban, 2006.
SzületettHorváth Ilona

Budapest[2]
Elhunyt2008. október 28. (85 évesen)[3][4]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
  • 1. Hajós Zoltán (h. 1949–?)
  • 2. Dr. Egry László orvos (h. 1969–?)
ÉlettársaPogány Antal (Lámpás)
Gyermekeikét gyermek:
  • 1. Vay Péter (1953– ; Pogány Antaltól)
  • 2. Győri Mária (örökbe fogadott)
Szülei
  • Horváth Mihály
  • Vay Margit
Foglalkozásaszínész
Színészi pályafutása
Aktív évek1937 – 2006
Híres szerepei
Tevékenységszínész
Díjai
Kiváló határőr
A Wikimédia Commons tartalmaz Vay Ilus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Róla szerkesztés

Születési neve: Horváth Ilona, első férje után Hajós Zoltánné, e néven a VIII. kerület tanácstagja volt. Állítása szerint Vay Ádámnak, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányának a leszármazottja.

A színházművészet élő tanúja, szinte minden jelentős, nagy művésszel játszott együtt a színpadon. Színészi tehetségét, tevékenységét soha semmilyen díjjal nem jutalmazták, állami kitüntetést nem kapott. Életében csak egy kitüntetést vehetett át, a Kiváló határőr kitüntetést a „Menyasszony” című műsorszámáért, melyet a laktanyákban adott elő határőr kiskatonák előtt. Ennek a kitüntetésnek nagyon örült és büszkén mutatta Kossuth-díjas és érdemes művész kollégáinak.

Miközben bohóckodtam című könyvében írta meg emlékeit. A könyvben így vall életéről a bevezetőben: „Színésznő voltam Magyarországon. A 20. század történelmi kavargásában voltam résztvevője, tanúja a színházi életünknek. Most, az öregkori magányomban fel-feltűnnek az emlékeim, és csodálkozom, hogy mindezek megtörténtek velem és másokkal. Fülön csíptem őket, és megírtam, csak úgy – magamnak. Meg a fiamnak és az unokáimnak. De úgy hiszem, izgalmasak, érdekesek lehetnek másoknak is.”[5]

Fia, Vay Péter így összegzi édesanyja pályafutását: „Édesanyám, aki Vay Ilus néven, sok évtizeden át volt kiemelkedő színésznője a magyar színjátszásnak. Az Ő kalandos életének nagy részben társa, szereplője, tanúja voltam, vagyok. Úgyszólván beleszülettem, és ez nagyon jó volt, de sokszor, ott, akkor a gödör fenekén, nem csillogott az a derű, amivel ezeket a történeteket le lehetett írni, és el lehet olvasni. Sok bátorság kellett ehhez az őszinteséghez.”

Származása és családja szerkesztés

Eredeti neve Horváth Ilona. Anyai ágon a történelmi Vay családból származik és kezdő színészként, hogy megkülönböztesse magát egy másik, akkor már pályán lévő Horváth Ica színésznőtől, anyja családnevére cserélte a születési nevét, így lett Vay Ilona, illetőleg Vay Ilus. Apja Horváth Mihály,[6] akit nem említ név szerint a könyvében, a BSZKRT-nál (Beszkárt), a BKV elődjénél dolgozott, de sokáig anyja egyedül nevelte őt és testvéreit, mert apja világgá ment egy időre. Könyvében édesanyját név szerint is említi, aki Vay Margit volt. Vay Ilus könyvében Vay Miklós szobrászművészt (1828–1886) tartotta anyja nagyapjának,[7] bár ezt hiteles forrás nem támasztja alá, hiszen Vay Miklós szobrászművész nem nősült meg, és nem hagyott hátra utódokat.[8]

A Vay genealógia szerint az ő édesanyja egy másik ág leszármazottja volt, mégpedig Vay Ádámnak, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányának 6. leszármazottja.[6] Fia egyik internetes oldalán Vay Györgyöt tartja Vay Ilus anyai nagyapjának, aki állítása szerint Vay Miklós szobrászművész fia volt.[9] Ez azonban nem nyugszik hiteles forrásokon, hiányoznak az okmányi adatok.[10]

Színészi ambícióiban az is segítette elfogadtatni a színjátszást az édesanyjával, hogy egy rokona, Vay Miklósné Balásházy Zsófia (Zsófi tant) Hunyady Margit színésznőnek, Hunyady Sándor édesanyjának volt az anyai nagynénje.[11] Három testvére volt: Horváth György, Horváth Ferenc és Horváth Irén. Nővérének, aki a gyermeke szülésébe halt bele, fodrászüzlete volt, ahol Vay Ilus is fodrásztanonckodott és szórakoztatta a vendégeket.

Vay Ilus kétszer kötött házasságot. Első férje Hajós Zoltán színházi világosító, az Elektromos Művek főmérnöke, később a Találmányi Hivatal igazgatója, akihez 1949 januárjában ment férjhez, de akitől néhány évnyi házasság után elvált. Második férje dr. Egry László orvos, aki a lakószomszédja volt. Vele 1969-ben házasodtak össze, de szintén elváltak. Egy fia született egy házasságon kívüli kapcsolatából 1953. május 3-án, Vay Péter. Az apa Pogány Antal férfiszabó, a „Lámpás”, akinek férfiszabósága volt a Király utcában és a budapesti éjszakai élet ismert alakja volt. Bár utólagosan a bíróság előtt elismerte apaságát, fia az édesanyja vezetéknevét viseli. Fia révén négy unokája van: Vay Márton (*1979. október 23.), Vay Gergely (*1982. június 30.), Vay Bernát Dániel (*1992. szeptember 4.) és Vay Viktória (*1995. szeptember 17.), aki a nagymama nyomdokain halad és színészi babérokra tör, fellépett a Nemzeti Színházban, és a Jóban Rosszban című sorozatban is szerepelt.[12] Örökbe fogadott lánya Győri Mária, akit 1946-ban vett gondozásba az árvaházból három és fél évesen.

Ősei szerkesztés

Élete szerkesztés

Budapesten nevelkedett, először Erdélyi Mihály színineveldéjében tanult, akinek három színháza is volt Budapesten. Első színpadra lépése 1938. október 7-én történt Erdélyi Mihály óbudai Kisfaludy Színházában a Budapest–Wien című darabban egy virágcsokros kislányt játszott. Az Országos Színészegyesület színiiskoláját végezte el, majd a Színész Kamara előtt tett vizsgát. Ezután Földessy Géza társulatánál táncoslányként működött és Vaszary Piri utódjának tartották. 1942-ben a Royal Revü Színházhoz szerződött. Első filmszerepét alig húszévesen, 1943-ban játszotta a Jómadár című filmben, egy kis cukrászjelenetben játszott egy cukrászlányt. Első nagyobb filmszerepe az 1943-as Éjjeli zene volt, amelyben egy nevelőnőt játszott Bilicsi Tivadar és Sárdy János oldalán.

1943-tól több vidéki valamint fővárosi színházban játszott és vándortársulatokkal járta az országot. 1944 augusztusától 1945. március 15-éig a Nemzeti Színház legfiatalabb tagja volt. Többek között Csákányi Lászlóval, Bessenyei Ferenccel és Horváth Tivadarral együtt alkották az ifjak csapatát. Első szerepe a Nemzetiben A szókimondó asszonyságban az első mosólány szerepe volt. A tagsága azért szűnt meg, mert a társulatot feloszlatták 1945. március 15-ével és mindenkit szélnek eresztettek. A második világháború után ezért is kérdőre vonták, nyilasbérencnek tartották, de Ráday Imre kiállt mellette, amikor mindenkinek igazolnia kellett a múltját. Vay Ilus erről így emlékezett: „Aztán az egyik, a leggyűlölködőbb felugrott a helyéről, és vérben forgó szemekkel támadott nekem a legfőbb, leggyanúsabb tettemért: »...és hogy került maga a Nemzeti Színházba?!« Erre minden erőm elhagyott, ájulás környékezett, és csak nagyon messziről hallottam, hogy Ráday Imre erélyesen, túlkiabálva a támadóm hangját, felcsattan: »Mert tehetséges!«”[13]

Erenthal Teddy igazgató visszahívta a Royal Revü Színházba, mely az államosításkor a Fővárosi Varieté nevet vette fel. Innen 1949-től rövid ideig a Vígszínházhoz[14] szerződött, majd a Szendrő József alapította József Attila Színházhoz került. Szendrő leváltása után felmondott, 1956-ban részt vett az Operettszínház alakuló gyűlésén, ahol beszédet is mondott. 1957 elején a Szenes Iván vezette Budapest Varietéhez került. 1956-os tevékenysége miatt eltiltották mindennemű színpadi tevékenységtől és csak Szenes Iván közbenjárására kapta vissza működési engedélyét, de csak az Országos Cirkusz Vállalat intézményeiben. Így felléphetett a Kamara Varietéban és a Fővárosi Nagycirkuszban is. Szenes Iván leváltása után kirúgták, majd a Romhányi József alapította és irányította SZOT Művészegyüttes tagja lett. Romhányi leváltása után feloszlatták az együttest, de nem bocsáthatták el hivatalosan, mert másfél évvel állt a nyugdíj előtt, de színészként sem akarták alkalmazni, így hosszú és keserves minisztériumi utánjárást követően harcolta ki a színházi státust és így lett másodszorra a Nemzeti Színház tagja. Erről így vall könyvében: „»Az ilyenfajta problémákra van a minisztériumnak egy megoldási lehetősége, szabad státusa. Ami azt jelenti, hogy miniszteri státussal a Nemzeti Színház tagja lehet, igaz, hogy csak fél gázsival és csupán névleg, aztán valamelyik másik színházhoz helyeződhet mint vendégszereplő, és ott majd az ottani foglalkoztatás szerint egészítik ki az anyagi juttatását.« Kábultan hallgattam a szavait, és amikor megkérdezte, hogy melyik színháznál szeretnék »vendégszereplő« lenni, nem ismertem fel a hangom, amint kimondtam: »Réges-régen szeretnék a Vidám Színpad tagja lenni...«”[15] A Szalai József igazgatta Vidám Színpadon azonban keserű időszak következett számára, mert folyton megalázták. 1978. február 20-án hivatalosan is elérte a nyugdíjkorhatárt, ekkor nyugdíjba vonult és elhagyta a Vidám Színpadot.

Kazimir Károly felkérésére 1981-től 1991-ig a Thália Színházban játszott, ahol közös öltözője volt Turay Idával. Többek között Esztergályos Cecíliával a címszerepben játszotta a Miss Arizonában Gruberné szerepét, majd a Mikroszkóp Színpadnál is eltöltött egy évadot Sas József hívására a Zsarukabaréban. Egyénisége, humora főleg karakterszerepekben érvényesült. Fellépett az éjszakai szórakozóhelyeken is, mint pl. a Moulin Rouge-ban (Budapest Kávéház). Sokat szinkronizált és a Rádiókabaré állandó szereplője is volt. Ezzel kapcsolatban a következő humoros történetet meséli könyvében: „A telefonban a rádiófelvételek ügyelője szólalt meg: »Ilus? Itt Bán Zoli... Marton Frici, a Rádiókabaré rendezője akar veled beszélni. Várj átadom!"« A »Rádiókabarénak« szinte állandó szereplője voltam, Marton Frigyes meg a barátom, ezért meg kellett hallgatnom. Bár ne tettem volna! »Ilus, mit csinálsz most?« – kérdezte. »Most van a nászéjszakám!« – feleltem. »Hagyd abba, és gyere be a rádióba! Élethalál kérdése. Gyere azonnal, itt majd mindent megmagyarázok.« Döbbenten álltam. Kétségbeesve néztem a férjemre, a csodálatos franciaágyra – és lehullott rólam az álomhálóing, de sajnos nem azért, amiért felvettem. Hamar beértem a közeli Bródy Sándor utcai stúdióba. Ott izgatott emberek vártak, Szilágyi György társrendezővel együtt. Gyuri félrehívott, és zavartan mondta el, hogy itt éjfélkor át kell adni a stúdiót, addig be kell fejezni a felvételt, de probléma van. Az egyik szerepet nem sikerült megoldani, pedig el sem hinném, hogy ki mindenki próbálkozott már vele. Már csak bennem bíznak, és tudják, hogy én majd... »Milyen figuráról van szó?« – kérdeztem. »Egy majmot kell utánozni, amelyik az »Oh, sole miót« énekli« – dadogta nekem restelkedve. Torkomon akadt a meglepetés. Ekkora »megtiszteltetés« engem még nem ért. Kimentem a mosdóba gyakorolni. Először azt próbálgattam, hogy hogyan makog egy majom, aztán már csak azt kellett elkapni, hogy miként énekel. Jelentettem, hogy megvan a megoldás, és pirulva, lámpalázasan, szégyenkezve makogtam a mikrofon előtt – a nászéjszakám kellős közepén.”[16]

Kitűnő énekhangja volt, amit bizonyít, hogy a Zeneakadémián is felléphetett 1956-ban a híres négy oktávot énekelni tudó Yma Sumac paródiájával.

Utoljára az Egy bolond százat csinál című filmben játszott mint az anyakönyvvezető egyik segédkezője, Margitka néni szerepében. Blogja a www.szineszkonyvtar.hu oldalon található. A www.szinhaz.hu oldalon a róla elnevezett topicon élete utolsó heteiben is jelen volt és a rajongóival, ismerőseivel beszélgetett.

Közéleti tevékenységet is folytatott egyszer. 1963-ban a VIII. kerület tanácstagja lett. Megbízólevelét Hajós Zoltánné néven állították ki, de lemondott a mandátumáról, mikor azt vette észre, hogy csak a nevére van szükség és érdemi eredményeket nem tud elérni.

Főbb színházi szerepei szerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 33.[17]

Rádiójátékok szerkesztés

Filmjei szerkesztés

Portréfilm szerkesztés

Játékfilmek szerkesztés

Tévéfilmek szerkesztés

Szinkronszerepek szerkesztés

Filmes szinkronszerepei[18] szerkesztés

Cím A film elkészülte Magyar változat (szinkron) Szerep A szinkronizált színész
Kísért a múlt 1931 1980
Hófehérke és a hét törpe 1937 1962 Királynő az átváltozás után (Boszorkány) hangja Lucille La Verne
Óz, a csodák csodája 1939 1960 és 1976 Miss Gulch / Nyugati Boszorkány / Keleti Boszorkány Margaret Hamilton
Nagyágyúk 1941
Boszorkányt vettem feleségül 1942 1964 Martha Viola Moore
Halló, itt Gabriella! 1955 1956 Carla, a művezető Franca Valeri
Hétévi vágyakozás 1955 1980
Micsoda vakáció! 1955 1964
80 nap alatt a Föld körül 1956 1972
Egyszerű történet 1960 1978 Szása anyja Irina Murzajeva
101 kiskutya 1961 1964 Terrier hangja –
Auguste 1961 1964
Reszkessen, aki él! 1961 1978 Janet Broughton Valerie Taylor
Bakfis 1964
Frédi, a csempész-rendész (rajzfilm) 1966 1977 Fényképező kőharkály és Idős hölgy –
Sógorom, a zugügyvéd 1966 1976
Folytassa, doktor! 1967 1970 Mrs. Smith Jean St. Clair
Aladdin és a csodalámpa (rajzfilm) 1969 Rikács hangja –
Folytassa, ahogy tetszik! 1971 1981
Szép, gazdag nő kis testi hibával férjet keres 1973 1983
Egérút (rajzfilm) 1999 1999 Matildka, a galamb –

Filmsorozatbeli szinkronszerepei szerkesztés

Cím A film elkészülte Magyar változat (szinkron) Szerep A szinkronizált színész
Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki (rajzfilm) 1960–1966 1973–1974 –
Frakk, a macskák réme (rajzfilm) 1971 Idős hölgy –
Mézga Aladár különös kalandjai (rajzfilm) 1972 –
Süsü, a sárkány (bábfilm) 1976 1976 Idős nő –
Muppet Show (bábfilm) 1976–1981 –
Vízipók-csodapók (rajzfilm) 1981 1981 –

Díjak és kitüntetések szerkesztés

  • Kiváló határőr

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 21.)
  2. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  3. ↑ http://www.imdb.com/name/nm0891384/
  4. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 9.)
  5. ↑ Lásd Vay (2006: 5).
  6. ↑ a b Lásd Marek, Miroslav: Vajai, Vay de Vaja, Ibrányi de Vaja (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2015. március 30.).
  7. ↑ Vö. Vay (2006: 23).
  8. ↑ lásd Gudenus (1996: 168).
  9. ↑ Lásd Vay genealogy (magyar nyelven). RadixForum: Board for Hungarian genealogy research. (Hozzáférés: 2015. március 30.). Valamint szóbeli közlés alapján anyai nagyanyja Králik Jolán volt és nem Ibrányi Piroska.
  10. ↑ Vay Ilus nem nevezi meg név szerint a könyvében sem anyai nagyapját, sem anyai nagyanyját, csak egyszerűen Vay Miklóst említi mint felmenőjét. Lásd Vay (2006: 23). Ha esetleges házasságon kívüli utódokról lenne szó, azt hitelt érdemlően igazolni kell, azonban ezzel szemben a fentebb említett Vay Ádám ágán megjelenik Vay Ilus édesanyja, aki Horváth Mihályhoz ment feleségül. Lásd Marek, Miroslav: Vajai, Vay de Vaja, Ibrányi de Vaja (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2015. március 30.).
  11. ↑ Lásd Alexander Brody (szerk.): Hunyady Margit – Egy mai történet a tizenkilencedik századból, Ulpius-ház, 2006, Budapest. Vay Ilus tévesen nevezi Hunyady Margitot anyja unokatestvérének, aki így nem is volt vérrokona, csak távoli családi kapcsolat fűzte őket össze.
  12. ↑ Lásd Vay Viktória a PORT.hu-n (magyarul)
  13. ↑ Lásd Vay (2006: 127).
  14. ↑ Ekkor Magyar Néphadsereg Színháza néven futott.
  15. ↑ Lásd Vay (2006: 320–321).
  16. ↑ Lásd Vay (2006: 306).
  17. ↑ 2015. február 2-i lekérdezés
  18. ↑ Lásd Vay Ilus (magyar nyelven). ISzDB. (Hozzáférés: 2015. március 30.).

Könyve szerkesztés

  • Miközben bohóckodtam, Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2006

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vay_Ilus&oldid=27005485”