Gyakran nem vezetnek be külön jelölést, hanem a definíciót használják:
(
a
→
×
b
→
)
⋅
c
→
{\displaystyle ({\vec {a}}\times {\vec {b}})\cdot {\vec {c}}}
. Más jelölések:
[
a
→
,
b
→
,
c
→
]
{\displaystyle [{\vec {a}},{\vec {b}},{\vec {c}}]}
,
⟨
a
→
,
b
→
,
c
→
⟩
{\displaystyle \langle {\vec {a}},{\vec {b}},{\vec {c}}\rangle }
és
|
a
→
b
→
c
→
|
{\displaystyle |{\vec {a}}\ {\vec {b}}\ {\vec {c}}|}
.
abc = bca = cab = –cba = –bac = –acb
(λa )bc = a (λb )c = ab (λc ) = λ(abc ), bármely λ skalárra.
Ha az a , b , c vektorok lineárisan összefüggők , akkor a vegyes szorzat 0.
A vegyes szorzat megegyezik annak a 3×3-as négyzetes mátrixnak a determinánsával , melynek sor- vagy oszlopvektorai sorrendben az adott három vektorral egyeznek meg, azaz
a
b
c
=
det
(
a
,
b
,
c
)
=
|
a
1
a
2
a
3
b
1
b
2
b
3
c
1
c
2
c
3
|
.
{\displaystyle \mathbf {a} \mathbf {b} \mathbf {c} =\det {\begin{pmatrix}\mathbf {a} ,\mathbf {b} ,\mathbf {c} \end{pmatrix}}={\begin{vmatrix}a_{1}&a_{2}&a_{3}\\b_{1}&b_{2}&b_{3}\\c_{1}&c_{2}&c_{3}\end{vmatrix}}.}
a
b
(
c
+
d
)
=
a
b
c
+
a
b
d
{\displaystyle \mathbf {a} \mathbf {b} (\mathbf {c} +\mathbf {d} )=\mathbf {a} \mathbf {b} \mathbf {c} +\mathbf {a} \mathbf {b} \mathbf {d} }
.
Mivel
a
→
×
a
→
=
0
→
{\displaystyle {\vec {a}}\times {\vec {a}}={\vec {0}}}
, azért:
(
a
→
×
a
→
)
⋅
b
→
=
0
→
⋅
b
→
=
0
→
{\displaystyle ({\vec {a}}\times {\vec {a}})\cdot {\vec {b}}={\vec {0}}\cdot {\vec {b}}={\vec {0}}}
.
(
a
→
×
b
→
)
⋅
a
→
=
(
a
→
×
a
→
)
⋅
b
→
=
0
→
⋅
b
→
=
0
→
{\displaystyle ({\vec {a}}\times {\vec {b}})\cdot {\vec {a}}=({\vec {a}}\times {\vec {a}})\cdot {\vec {b}}={\vec {0}}\cdot {\vec {b}}={\vec {0}}}
.
(
b
→
×
a
→
)
⋅
a
→
=
(
a
→
×
a
→
)
⋅
b
→
=
0
→
⋅
b
→
=
0
→
{\displaystyle ({\vec {b}}\times {\vec {a}})\cdot {\vec {a}}=({\vec {a}}\times {\vec {a}})\cdot {\vec {b}}={\vec {0}}\cdot {\vec {b}}={\vec {0}}}
.
A skaláris szorzat definíciója alapján:
(
a
→
,
b
→
,
c
→
)
=
(
a
→
×
b
→
)
⋅
c
→
=
|
(
a
→
×
b
→
)
|
|
c
→
|
cos
∢
(
a
→
×
b
→
,
c
→
)
{\displaystyle ({\vec {a}},{\vec {b}},{\vec {c}})=({\vec {a}}\times {\vec {b}})\cdot {\vec {c}}=|({\vec {a}}\times {\vec {b}})||{\vec {c}}|\cos \sphericalangle ({\vec {a}}\times {\vec {b}},{\vec {c}})}
.
ahol
∢
(
a
→
×
b
→
,
c
→
)
{\displaystyle \sphericalangle ({\vec {a}}\times {\vec {b}},{\vec {c}})}
a
c
→
{\displaystyle {\vec {c}}}
vektornak és az
a
→
{\displaystyle {\vec {a}}}
és
b
→
{\displaystyle {\vec {b}}}
vektor síkjára merőleges, azokkal jobbrendszert alkotó vektornak a szöge.
A paralelepipedon térfogata (V ) az alapterület (A ) és a magasság (h ) szorzata. A vektorok által kifeszített tetraéder térfogata a paralelepipedon térfogatának hatoda.
V
=
A
⋅
h
{\displaystyle V=A\cdot h}
Az a ×b vektoriális szorzat nagysága éppen az a és b vektorok által kifeszített paralelogramma területe :
A
=
|
a
×
b
|
{\displaystyle A=\left|\mathbf {a} \times \mathbf {b} \right|}
.
A paralelepipedon magassága a c vektor vetülete az a ×b vektoriális szorzat irányára. Ha α szöget zárnak be egymással, akkor a skaláris szorzat definíciója szerint
h
=
|
c
|
cos
α
=
e
^
(
a
×
b
)
⋅
c
=
a
b
c
{\displaystyle h=\left|\mathbf {c} \right|\cos \alpha ={\hat {\mathbf {e} }}_{\left(\mathbf {a} \times \mathbf {b} \right)}\cdot \mathbf {c} =\mathbf {a} \mathbf {b} \mathbf {c} }
Ebből következik, hogy
V
=
A
⋅
h
=
|
a
×
b
|
(
e
^
(
a
×
b
)
⋅
c
)
=
(
a
×
b
)
⋅
c
{\displaystyle V=A\cdot h=\left|\mathbf {a} \times \mathbf {b} \right|({\hat {\mathbf {e} }}_{\left(\mathbf {a} \times \mathbf {b} \right)}\cdot \mathbf {c} )=\left(\mathbf {a} \times \mathbf {b} \right)\cdot \mathbf {c} }
Ha α = 90°, akkor ez a szorzat nulla. Ekkor a vektorok lineárisan összefüggnek , egy síkban fekszenek, más szóval komplanárisak.
Az előjeles térfogat negatív, ha α > 90°. Ekkor a vektoriális szorzat és a vetített magasság iránya ellentétes, mert a vektorok balsodrású rendszert képeznek.
Algebrai tulajdonságok levezetése
szerkesztés
Kifejezése Levi-Civita-szimbólumokkal:
Először a skalárszorzatot ábrázoljuk összegként:
(
a
→
×
b
→
)
⋅
c
→
=
∑
i
=
1
3
(
a
→
×
b
→
)
i
⋅
c
i
.
{\displaystyle ({\vec {a}}\times {\vec {b}})\cdot {\vec {c}}=\sum _{i=1}^{3}({\vec {a}}\times {\vec {b}})_{i}\cdot c_{i}.}
majd a vektoriális szorzatot:
∑
i
=
1
3
(
a
→
×
b
→
)
i
⋅
c
i
=
∑
i
=
1
3
∑
j
=
1
3
∑
k
=
1
3
ε
i
j
k
a
j
b
k
c
i
.
{\displaystyle \sum _{i=1}^{3}({\vec {a}}\times {\vec {b}})_{i}\cdot c_{i}=\sum _{i=1}^{3}\sum _{j=1}^{3}\sum _{k=1}^{3}\varepsilon _{ijk}a_{j}b_{k}c_{i}.}
A totálisan antiszimmetrikus
ε
i
j
k
{\displaystyle \varepsilon _{ijk}}
epszilontenzor egyenlő
ε
k
i
j
{\displaystyle \varepsilon _{kij}}
-vel, illetve megegyezik
ε
j
k
i
{\displaystyle \varepsilon _{jki}}
-vel. Így a vegyes szorzat:
∑
i
=
1
3
∑
j
=
1
3
∑
k
=
1
3
ε
i
j
k
a
j
b
k
c
i
=
∑
i
=
1
3
∑
j
=
1
3
∑
k
=
1
3
ε
k
i
j
a
j
b
k
c
i
=
∑
i
=
1
3
∑
j
=
1
3
∑
k
=
1
3
ε
j
k
i
a
j
b
k
c
i
.
{\displaystyle \sum _{i=1}^{3}\sum _{j=1}^{3}\sum _{k=1}^{3}\varepsilon _{ijk}a_{j}b_{k}c_{i}=\sum _{i=1}^{3}\sum _{j=1}^{3}\sum _{k=1}^{3}\varepsilon _{kij}a_{j}b_{k}c_{i}=\sum _{i=1}^{3}\sum _{j=1}^{3}\sum _{k=1}^{3}\varepsilon _{jki}a_{j}b_{k}c_{i}.}
A szummajelek felcserélésével és zárójelek ügyes beszúrásával:
∑
i
=
1
3
(
∑
j
=
1
3
∑
k
=
1
3
ε
i
j
k
a
j
b
k
)
c
i
=
∑
k
=
1
3
(
∑
i
=
1
3
∑
j
=
1
3
ε
k
i
j
c
i
a
j
)
b
k
=
∑
j
=
1
3
(
∑
k
=
1
3
∑
i
=
1
3
ε
j
k
i
b
k
c
i
)
a
j
.
{\displaystyle \sum _{i=1}^{3}\left(\sum _{j=1}^{3}\sum _{k=1}^{3}\varepsilon _{ijk}a_{j}b_{k}\right)c_{i}=\sum _{k=1}^{3}\left(\sum _{i=1}^{3}\sum _{j=1}^{3}\varepsilon _{kij}c_{i}a_{j}\right)b_{k}=\sum _{j=1}^{3}\left(\sum _{k=1}^{3}\sum _{i=1}^{3}\varepsilon _{jki}b_{k}c_{i}\right)a_{j}.}
A Levi-Civita-szimbólumokról áttérve a vektoriális szorzatra:
(
a
→
×
b
→
)
⋅
c
→
=
(
c
→
×
a
→
)
⋅
b
→
=
(
b
→
×
c
→
)
⋅
a
→
.
{\displaystyle ({\vec {a}}\times {\vec {b}})\cdot {\vec {c}}=({\vec {c}}\times {\vec {a}})\cdot {\vec {b}}=({\vec {b}}\times {\vec {c}})\cdot {\vec {a}}.}
Ismételt vektoriális szorzás
szerkesztés
Ha egy vektoriális szorzatot megszorzunk még egy vektorral, akkor hármas vektoriális szorzatot kapunk.[1] A Graßmann-azonosság, más néven Graßmann kifejtési tétele szerint:[2] [3]
a
→
×
(
b
→
×
c
→
)
=
(
a
→
⋅
c
→
)
b
→
−
(
a
→
⋅
b
→
)
c
→
{\displaystyle {\vec {a}}\times ({\vec {b}}\times {\vec {c}})=({\vec {a}}\cdot {\vec {c}})\,{\vec {b}}-({\vec {a}}\cdot {\vec {b}})\,{\vec {c}}}
illetve
(
a
→
×
b
→
)
×
c
→
=
(
a
→
⋅
c
→
)
b
→
−
(
b
→
⋅
c
→
)
a
→
,
{\displaystyle ({\vec {a}}\times {\vec {b}})\times {\vec {c}}=({\vec {a}}\cdot {\vec {c}})\,{\vec {b}}\ -({\vec {b}}\cdot {\vec {c}})\,{\vec {a}},}
ahol a szorzópontok a skaláris szorzatot jelölik. A fizikában gyakran az
a
→
×
(
b
→
×
c
→
)
=
b
→
(
a
→
⋅
c
→
)
−
c
→
(
a
→
⋅
b
→
)
,
{\displaystyle {\vec {a}}\times ({\vec {b}}\times {\vec {c}})={\vec {b}}\,({\vec {a}}\cdot {\vec {c}})-{\vec {c}}\,({\vec {a}}\cdot {\vec {b}})\,,}
írásmódot használják, és gyakran BAC-CAB-formulának nevezik. Indexes írásmóddal:
∑
k
=
1
3
ε
i
j
k
ε
k
l
m
=
δ
i
l
δ
j
m
−
δ
i
m
δ
j
l
{\displaystyle \sum _{k=1}^{3}\varepsilon _{ijk}\varepsilon _{klm}=\delta _{il}\delta _{jm}-\delta _{im}\delta _{jl}}
.
ahol
ε
i
j
k
{\displaystyle \varepsilon _{ijk}}
a Levi-Civita-szimbólum, és
δ
i
j
{\displaystyle \delta _{ij}}
a Kronecker-delta .
Ismételt vegyes szorzás
szerkesztés
Két vektorhármas,
a
→
,
b
→
,
c
→
{\displaystyle {\vec {a}},{\vec {b}},{\vec {c}}}
és
u
→
,
v
→
,
w
→
{\displaystyle {\vec {u}},{\vec {v}},{\vec {w}}}
ismételt vegyes szorzata
[
(
a
→
×
b
→
)
⋅
c
→
]
[
(
u
→
×
v
→
)
⋅
w
→
]
=
|
a
→
b
→
c
→
|
|
u
→
v
→
w
→
|
=
|
(
a
→
b
→
c
→
)
⊤
|
|
u
→
v
→
w
→
|
=
|
(
a
→
b
→
c
→
)
⊤
(
u
→
v
→
w
→
)
|
=
|
a
→
⋅
u
→
a
→
⋅
v
→
a
→
⋅
w
→
b
→
⋅
u
→
b
→
⋅
v
→
b
→
⋅
w
→
c
→
⋅
u
→
c
→
⋅
v
→
c
→
⋅
w
→
|
{\displaystyle {\begin{aligned}\,[({\vec {a}}\times {\vec {b}})\cdot {\vec {c}}][({\vec {u}}\times {\vec {v}})\cdot {\vec {w}}]=\;&{\begin{vmatrix}{\vec {a}}&{\vec {b}}&{\vec {c}}\end{vmatrix}}{\begin{vmatrix}{\vec {u}}&{\vec {v}}&{\vec {w}}\end{vmatrix}}={\begin{vmatrix}({\vec {a}}&{\vec {b}}&{\vec {c}})^{\top }\end{vmatrix}}{\begin{vmatrix}{\vec {u}}&{\vec {v}}&{\vec {w}}\end{vmatrix}}\\=\;&{\begin{vmatrix}{\begin{pmatrix}{\vec {a}}&{\vec {b}}&{\vec {c}}\end{pmatrix}}^{\top }{\begin{pmatrix}{\vec {u}}&{\vec {v}}&{\vec {w}}\end{pmatrix}}\end{vmatrix}}={\begin{vmatrix}{\vec {a}}\cdot {\vec {u}}&{\vec {a}}\cdot {\vec {v}}&{\vec {a}}\cdot {\vec {w}}\\{\vec {b}}\cdot {\vec {u}}&{\vec {b}}\cdot {\vec {v}}&{\vec {b}}\cdot {\vec {w}}\\{\vec {c}}\cdot {\vec {u}}&{\vec {c}}\cdot {\vec {v}}&{\vec {c}}\cdot {\vec {w}}\end{vmatrix}}\end{aligned}}}
mivel a transzponálás nem változtatja meg a determinánst, másrészt a determinánsok szorzástétele miatt mátrixok szorzásakor a szorzatmátrix determinánsa a determinánsok szorzata. Ha a két vektorhármas megegyezik:
[
(
a
→
×
b
→
)
⋅
c
→
]
2
=
|
a
→
⋅
a
→
a
→
⋅
b
→
a
→
⋅
c
→
b
→
⋅
a
→
b
→
⋅
b
→
b
→
⋅
c
→
c
→
⋅
a
→
c
→
⋅
b
→
c
→
⋅
c
→
|
≥
0
{\displaystyle [({\vec {a}}\times {\vec {b}})\cdot {\vec {c}}]^{2}={\begin{vmatrix}{\vec {a}}\cdot {\vec {a}}&{\vec {a}}\cdot {\vec {b}}&{\vec {a}}\cdot {\vec {c}}\\{\vec {b}}\cdot {\vec {a}}&{\vec {b}}\cdot {\vec {b}}&{\vec {b}}\cdot {\vec {c}}\\{\vec {c}}\cdot {\vec {a}}&{\vec {c}}\cdot {\vec {b}}&{\vec {c}}\cdot {\vec {c}}\end{vmatrix}}\geq 0}
és így a Gram-determináns pozitív definit. Ahogy az egyszeres vegyes szorzatnál, úgy ennél is ez a determináns kritérium a tényezők lineáris függetlenségére. A determináns megadja a paralelepipedon térfogatának négyzetét. Ha egy lineáris transzformáció egy paralelepipedont egy másikra képez, akkor a Gram-determináns megadja, hogy hányszorosára változott a térfogatuk. A Gram-determinánsos kifejezés előnye, hogy magasabb dimenziókra is általánosítható.[4]
Az integrálszámítás térfogateleme
szerkesztés
A térfogati integrál
d
V
{\displaystyle \mathrm {d} V}
térfogateleme függ az alkalmazott koordináta-rendszertől. Descartes-féle koordinátákban:
d
V
=
d
x
d
y
d
z
{\displaystyle \mathrm {d} V=\mathrm {d} x\,\mathrm {d} y\,\mathrm {d} z}
.
Egy másik koordináta-rendszerben, ahol a koordináták
x
′
,
y
′
,
z
′
{\displaystyle {x',y',z'}}
, a helyi bázisvektorok vegyes szorzataként számítható. Az
b
→
1
,
b
→
2
{\displaystyle \textstyle {\vec {b}}_{1},{\vec {b}}_{2}}
és
b
→
3
{\displaystyle \textstyle {\vec {b}}_{3}}
bázisvektorok az adott pontban a koordinátavonalak érintővektorai, melyek a következő koordinátatranszformációból adódnak:
r
→
=
(
x
y
z
)
=
(
x
(
x
′
,
y
′
,
z
′
)
y
(
x
′
,
y
′
,
z
′
)
z
(
x
′
,
y
′
,
z
′
)
)
{\displaystyle {\vec {r}}={\begin{pmatrix}x\\y\\z\end{pmatrix}}={\begin{pmatrix}x(x',y',z')\\y(x',y',z')\\z(x',y',z')\end{pmatrix}}}
az
x
′
,
y
′
,
z
′
{\displaystyle {x',y',z'}}
koordináták szerinti parciális deriváltjaként:
b
→
1
=
∂
r
→
∂
x
′
,
b
→
2
=
∂
r
→
∂
y
′
,
b
→
3
=
∂
r
→
∂
z
′
{\displaystyle {\vec {b}}_{1}={\frac {\partial {\vec {r}}}{\partial x'}},\quad {\vec {b}}_{2}={\frac {\partial {\vec {r}}}{\partial y'}},\quad {\vec {b}}_{3}={\frac {\partial {\vec {r}}}{\partial z'}}}
.
Egy bázisvektor koordinátái alkotják a Jacobi-mátrix egyik oszlopát. Így e három vektor vegyes szorzatát a funkcionáldetermináns adja meg.
A transzformációs tétel alapján a térfogatelem:
d
V
′
=
|
det
∂
(
x
,
y
,
z
)
∂
(
x
′
,
y
′
,
z
′
)
|
d
x
′
d
y
′
d
z
′
{\displaystyle \mathrm {d} V'=\left|\det {\frac {\partial (x,y,z)}{\partial (x',y',z')}}\right|\,\mathrm {d} x'\,\mathrm {d} y'\,\mathrm {d} z'}
.
Példa: Gömbkoordináták
szerkesztés
Áttérés a gömbkoordinátákra:
r
→
=
(
x
y
z
)
=
(
r
sin
θ
cos
φ
r
sin
θ
sin
φ
r
cos
θ
)
{\displaystyle {\vec {r}}={\begin{pmatrix}x\\y\\z\end{pmatrix}}={\begin{pmatrix}r\sin \theta \cos \varphi \\r\sin \theta \sin \varphi \\r\cos \theta \end{pmatrix}}}
így a helyi bázisvektorok a megfelelő pontokban:
b
→
1
=
∂
r
→
∂
r
=
(
sin
θ
cos
φ
sin
θ
sin
φ
cos
θ
)
,
b
→
2
=
∂
r
→
∂
θ
=
(
r
cos
θ
cos
φ
r
cos
θ
sin
φ
−
r
sin
θ
)
,
b
→
3
=
∂
r
→
∂
φ
=
(
−
r
sin
θ
sin
φ
r
sin
θ
cos
φ
0
)
{\displaystyle {\vec {b}}_{1}={\frac {\partial {\vec {r}}}{\partial r}}={\begin{pmatrix}\sin \theta \cos \varphi \\\sin \theta \sin \varphi \\\cos \theta \end{pmatrix}},\quad {\vec {b}}_{2}={\frac {\partial {\vec {r}}}{\partial \theta }}={\begin{pmatrix}r\cos \theta \cos \varphi \\r\cos \theta \sin \varphi \\-r\sin \theta \end{pmatrix}},\quad {\vec {b}}_{3}={\frac {\partial {\vec {r}}}{\partial \varphi }}={\begin{pmatrix}-r\sin \theta \sin \varphi \\r\sin \theta \cos \varphi \\0\end{pmatrix}}}
Tehát a funkcionáldetermináns:
det
∂
(
x
,
y
,
z
)
∂
(
r
,
θ
,
φ
)
=
det
(
sin
θ
cos
φ
r
cos
θ
cos
φ
−
r
sin
θ
sin
φ
sin
θ
sin
φ
r
cos
θ
sin
φ
r
sin
θ
cos
φ
cos
θ
−
r
sin
θ
0
)
=
r
2
sin
θ
.
{\displaystyle \det {\frac {\partial (x,y,z)}{\partial (r,\theta ,\varphi )}}=\det {\begin{pmatrix}\sin \theta \cos \varphi &r\cos \theta \cos \varphi &-r\sin \theta \sin \varphi \\\sin \theta \sin \varphi &r\cos \theta \sin \varphi &r\sin \theta \cos \varphi \\\cos \theta &-r\sin \theta &0\end{pmatrix}}=r^{2}\sin \theta .}
amiből adódik a térfogatelem:
d
V
{\displaystyle \mathrm {d} V}
:
d
V
=
|
det
∂
(
x
,
y
,
z
)
∂
(
r
,
θ
,
φ
)
|
d
r
d
θ
d
φ
=
r
2
sin
θ
d
r
d
θ
d
φ
.
{\displaystyle \mathrm {d} V=\left|\det {\frac {\partial (x,y,z)}{\partial (r,\theta ,\varphi )}}\right|\,\mathrm {d} r\,\mathrm {d} \theta \,\mathrm {d} \varphi =r^{2}\sin \theta \,\mathrm {d} r\,\mathrm {d} \theta \,\mathrm {d} \varphi .}
Wolfgang Gawronski: Grundlagen der Linearen Algebra. Aula-Verlag, Wiesbaden 1996, ISBN 3-89104-566-2
K. Endl / W. Luh. Analysis . Akademische Verlagsgesellschaft (1972)
K. Endl / W. Luh. Analysis . Akademische Verlagsgesellschaft (1973)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Spatprodukt című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.