Vinil-klorid
| Vinil-klorid | |||
 |
| ||
| IUPAC-név | Klór-etén | ||
| Más nevek | Klór-etilén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 75-01-4 | ||
| PubChem | 6338 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C2H3Cl | ||
| Moláris tömeg | 62,498 g/mol | ||
| Megjelenés | Színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 2,86 kg/m³ (gáz, 0 °C)[1] 0,970 g/cm³ (folyadék, forrásponton)[1] | ||
| Olvadáspont | - 153,7 °C[1] | ||
| Forráspont | -13,4 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | Gyakorlatilag oldhatatlan, 1,1 g/l (20 °C)[1] | ||
| Gőznyomás | 3,343 bar (20 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Mérgező (T), Nagyon gyúlékony (F+),[2] rákkeltő | ||
| R mondatok | R45, R12[2] | ||
| S mondatok | S53, S45[2] | ||
| Lobbanáspont | -78 °C[1] | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 415 °C[1] | ||
| LD50 | 500 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A vinil-klorid (vagy monoklór-etilén) egy szerves vegyület, az etilén klórtartalmú származéka (H2C=CHCl). Színtelen, szagtalan, nagyobb koncentrációban édeskés szagú, narkotikus hatású gáz, mérgező tulajdonságú. Vízben igen kevéssé oldódik, de etanol és dietil-éter jól oldja. Gyakorlati jelentősége nagy, nagy mennyiségben használják fel PVC gyártására.
Kémiai tulajdonságai szerkesztés
Fény vagy hevítés hatására polimerizálódik, PVC-vé alakul. Gyúlékony gáz, meggyújtva elég, égésekor hidrogén-klorid és nyomokban foszgén keletkezik.
Előállítása szerkesztés
A vinil-kloridot a legnagyobb mennyiségben etilénből kiindulva állítják elő. Az etilént klór addíciójával 1,2-diklór-etánná alakítják. Ebből hevítés hatására hidrogén-klorid lép ki (elimináció) és vinil-kloriddá alakul.
Egy másik eljárás szerint acetilénből higany(II)-klorid katalizátor jelenlétében állítják elő hidrogén-klorid addíciójával.
Felhasználása szerkesztés
A vinil-klorid polimerizációjával PVC-t (poli-(vinil-klorid)) állítanak elő, ami fontos műanyag. A PVC-hez különböző lágyítókat adnak, így különböző keménységű műanyagok készíthetők. PVC-ből készülnek fóliák, csövek, padlóburkolatok és számos használati tárgy.
Veszélyei szerkesztés
A vinil-klorid mérgező tulajdonságú. Keringési zavarokat idézhet elő, a máj és a lép károsodását okozhatja. Májrákot okozhat hosszabb behatás esetén.
Források szerkesztés
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Furka Árpád: Szerves kémia
- Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai.
- Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp Vegyészeti Lexikon, 1984 Műszaki Könyvkiadó, ISBN 963-10-4749-0