Wikipédia

Visk

település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban
Ez a szócikk az ukrajnai városról szól. Hasonló címmel lásd még: Ipolyvisk.

Visk (ukránul: Вишковo, 1992-ig Вишкове [Viskove], oroszul: Вышково [Viskovo], szlovákul: Višková, románul: Văşcova) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban. Visk község székhelye.

Visk (Вишково)
Visk főtere
Visk főtere
Visk címere
Visk címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
JárásHuszti járás
KözségVisk község (2020. június 12. – )
Rangvárosi jellegű település
Alapítás éve1271
PolgármesterJaroszlav Hajovics
Irányítószám90454
Körzethívószám+380 3142
Népesség
Teljes népesség8288 fő (2019. jan. 1.)[1]
Magyar lakosság3699 (45,4%)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 29″, k. h. 23° 24′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 29″, k. h. 23° 24′ 59″
Visk (Kárpátalja)
Visk
Visk
Pozíció Kárpátalja térképén
Visk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visk témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Huszttól 20 km-re délkeletre, a Tisza völgyében, a Marangos-patak partján fekszik. A szóban forgó viski patakot Marangos-pataknak hívják, mert a Marangos-hegyben ered.[2]

Nevének eredete szerkesztés

Neve a szláv Vys személynévből származik.

Története szerkesztés

1271-ben említik először Visket.

Visket V. István magyar király adta a Hontpázmány nemzetségből származó Ujhelyi család őseinek, Marchaleus fiainak, Mykov és Chepán mestereknek 1271-ben, és az adományt IV. László magyar király, majd III. András magyar király is megerősítette, mint ekkor már Máramaros vármegyéhez tartozó birtokot. 1300-ban a család a király kérésére lemondott birtokáról, cserébe a kezdetben Ugocsa vármegyéhez tartozó Rakasz, Fekete-Ardó, Nyírtelekpuszta falvakat kapta. 1308-ban a fő sószállító helységek neve között – Técső, Talaborfalu és Sziget mellett – Visk is szerepelt.

Határában egy kúp alakú hegyen állott vára, amelyet a Hontpázmány nemzetségbeli Martelus fiai, Mikó és Csépán emeltek 1281 és 1298 között. Először 1299-ben említik, majd 1300-ban III. András magyar király visszacserélte. 1329-ben Károly Róberttől városi rangot kapott. A 14. század közepéig a viski vár királyi birtok volt, majd Máramaros vármegye központja lett.[3] A Tiszamenti öt koronaváros legnagyobbika egykor szász település volt.

1657-ben a lengyelek égették fel. 1717-ben a krími tatárok pusztítottak itt, rájuk a település határában a husztiakkal egyesült viskiek súlyos csapást mértek. 1786-ban éhínség pusztított.

Református népiskolája 1556-ban nyílt meg.

Az 1730-as években a koronabirtokok a kamara kezébe kerültek, Visk koronavárosi kiváltságait 1834-ben veszítette el. 1730 és 1780 között vásártartási joga volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott.

1918-ban a bevonuló románok, majd a csehek pusztították. 1944-ben először teljes zsidó lakosságát magyar csendőrök, később magyar férfi lakosait az oroszok hurcolták el, 70%-uk lágerekben vesztette életét.

Népessége szerkesztés

1910-ben 4839 lakosából 3871 magyar, 831 ruszin és 126 német volt.

8000 lakosának 40%-a magyar nemzetiségű, a többi ruszin.

2001 óta 8142 lakosából 3699 magyar (45,4%), a többi ukrán.

Látnivalók szerkesztés

  • Erődített református templomát 1270-ben V. István építtette. A 14-15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben a reformátusoké lett. 1657. február 17-én II. Rákóczi György az országgyűlést megelőző istentiszteletet tartotta itt, az országgyűlés a városházán volt, ahol elhatározták a lengyel hadjáratot. 1717-ben a tatárok gyújtották fel, 1790-ben állították helyre. 1970-ben újították fel, fa harangtornya 18. századi, a templomot védőtornyos fal övezi. A 21. század elején a templomban egyedi közpkori freskókat tártak fel.[4]
    • A viski református templom kertjében egyébként 22 nyitvatermő található meg, ezen kívül, még rengeteg más egzotikus növény. Ez Kárpátalja egyik legnagyobb, nyitvatermőket bemutató kertje.
  • Görögkatolikus temploma 1831-ben épült az Angyali üdvözlet tiszteletére.
  • Visknek több ásványvízforrása van, az ásványvizet a viskiek borkútnak hívják. Az egykori (1818-1918) Magyarország-szerte híres várhegyi fürdő ásványvízforrása a szovjet érában történő higanybányászat következtében kiapadt. Szerepét a Saján-hegyi ásványvízforrások vették át. A gyógyhatású ásványvizek hasznosítása tette ismét országos hírűvé a Saján Szanatóriumot.*

A Saján Szanatórium mellett, az úgynevezett Villa-völgyben található a mesterségesen kialakított Sajáni-tó. A tó alkalmas vízibiciklizésre, sétálásra, úszásra, a tó partján sütögetőhelyek is várják az érdeklődőket. A tavat az Avas-hegyvonulat veszi körül.

Híres emberek szerkesztés

Képek szerkesztés

Testvérvárosai szerkesztés

Visk testvérvárosai a következők:[forrás?]

Ország Város Megye / Körzet / Régió / Állam
  Magyarország Paks Tolna
  Magyarország Csaroda Szabolcs-Szatmár-Bereg
  Magyarország Fegyvernek Jász-Nagykun Szolnok
  Románia Máramarossziget Máramaros

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
  2. ↑ A viski nyelvjárás szerint: Marangas. Maranyos-patak nem létezik.
  3. ↑ Archivált másolat. [2013. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 8.)
  4. ↑ Ablonczy Bálint: Egész Erdély legrégebbi faszerkezetét találták meg – a vistai csodatemplom titkai. valaszonline.hu, 2022. december 22. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
  5. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Visk&oldid=26659003”