Visual kei
A visual kei (ヴィジュアル系) egy kifejezetten japán zenészekre jellemző irányzat,[2][3] melynek jellemzője a kirívó öltözködés, a hagyományostól eltérő, szokatlan frizura és az erős smink. Ezeket az előadókat gyakran látják el az androgün[4] jelzővel.[5][6] Egyes források szerint a visual kei egy önálló zenei stílus, de legalábbis a japán rock egy alműfaja,[7][8] saját hangzással,[9] más kritikusok szerint a látványvilág, a szubkultúra részévé vált visual kei divat ugyanannyira fontos, mint a zene.[10][11][12]
Történet
Visual kei a 1980-as években alakult ki, elsőként az olyan zenekarok, mint az X Japan, D'Erlanger, Buck-Tick és a Color. A visual kei kifejezés úgy véljük, hogy az egyik X-Japán szlogenjéből jön "Psychedelic erőszakos bűncselekmény a vizuális sokk ". Az énekes Dynamite Tommy megalakított egy lemezcéget a Free-Will 1986-ban, amely már jelentős mértékben hozzájárult a modern visual kei terjedéséhez Japánon kívül is. A Code Production 2003-as megalakulása is határozottan befolyásolta az újabb független visual kei zenekarok megalakulását, különösen Osaka területén. 1992-ben, X Japan kísérletet indított az amerikai piacra való betörésre, de ez sikertelennek bizonyult. Ezután újabb 8 évig tudatosan akarták nészerűvé tenni a visual kei zenekarokat világszerte. Az 1990-es évek közepén, visual kei népszerűsége rohamosan megnövekedett Japán szerte, és az albumok értékesítései is elérték a rekord számot. A leginkább figyelemre méltó, hogy eme sikeres időszak alatt az X Japan, Glay, és a Luna Sea, azonban, egy drasztikus változásnak tudhatta be a sikerét. Ugyanebben az időszakban mások úgymint Kuroyume, Malice Mizer, és a Penicillin, is hajtottak végre változtatásokat, bár kereskedelmileg nem volt olyan sikeres. 1999-re a Mainstream népszerűsége a visual kei-ben csökkent, az X Japan már feloszlott, és 2000-ben, a Luna Sea úgy döntött, hogy szintén feloszlik. 2007-ben a műfaj is megújult, a Luna Sea ismét koncertezett, és az X Japan újra összeállt egy új, egységes hangzással, egy világ körüli turnéra. Ezekkel a fejleményekkel, visual kei zenekarok kaptak egy lökést a közvélemény és média a ezt már "neo-visual kei"-nek nevezi. Az új zenekarok is használhatják a visual kei megnevezést magukra. Néhány példa a jelenlegi mainstream zenekarokra: Versailles, Nightmare és a The Gazette.
Hivatkozások
- ↑ Visual kei. Első Pesti Egyetemi Rádió. (Hozzáférés: 2012. január 27.)
- ↑ International Music Feed feature "J Rock". imf.com. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
- ↑ Monger, James Christopher: [Visual kei az Allmusicon Allmusic biography of Dir en grey]. allmusic.com. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
- ↑ Androgün ámítás: amikor a férfi a nő, és a nő a férfi
- ↑ Strauss, Neil: The Pop Life: End of a Life, End of an Era. nytimes.com, 1998. június 18. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
- ↑ Reesman, Brian: Kabuki Rock. grammy.com, 2006. november 30. (Hozzáférés: 2007. augusztus 7.)
- ↑ Heinrich, Sally. Key Into Japan. Curriculum Corporation, 80. o (2006). ISBN 1863667725
- ↑ Yun, Josephine. jrock, ink.: a concise report on 40 of the biggest rock acts in Japan. Stone Bridge Press (2005). ISBN 1880656957
- ↑ Grammy.com, The Latin Recording Academy, November 30, 2006
- ↑ New York Times, June 18, 1998
- ↑ Kristen Sollee The Big Takeover online music magazine, 25 June 2006
- ↑ Chako Suzuki, fashionlines.com e-magazine, January, 2007