Vitézi rend

A vitézi rend magyar alapítású, a nemességhez hasonlító rend. Saját önképe szerint nemzeti, revizionista és antikommunista társadalmi szervezet^[forrás?]. Horthy Miklós kormányzó alapította 1920-ban, 1945-ben feloszlatták, a vitézi cím használatát azóta törvény tiltja Magyarországon. A szervezet ugyanakkor 1945 után a nyugati magyar emigráció körében – egy idő után több ágra szakadva – tovább működött, és egyes emigráns szervezetek a rendszerváltást követően Magyarországon is kifejtenek tevékenységet.

Vitézi rend
Egy eredeti oklevél
Alapítva	1920. augusztus 20.
Típus	társadalmi szervezet
Nyelvek	magyar
Működési régió	országos
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitézi rend témájú médiaállományokat.

Horthy kormányzóvá választásakor ugyan kifejezetten lemondott a királyi előjogokról, amik körébe tartozott a nemesi cím adományozása is, ugyanakkor szükségét érezte annak, hogy saját hatalmi bázisának kiszélesítése érdekében létrehozzon egy kiemelt társadalmi csoportot olyan személyekből, akik az első világháború idején kitűntek a nemzet szolgálatában, utána pedig, a forradalmak idején ellenforradalmi magatartást tanúsítottak, és feltétlen hűséggel tartoznak neki. Elsősorban a háborúban hadi kitüntetéseket szerzett, főleg paraszti származású személyekből kívánta létrehozni a katonailag szervezett vitézi rendet. A középkori hűbérbirtok helyett vitézi telket adományoztak, a személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkorias szertartása jelképezte, a karddal való vállra ütéssel és az esküvel.

A vitézi rendet az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 februárjában az 529/1945.ME. sz. rendeletében számos más szervezettel együtt betiltotta, a vitézi cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény tiltja. Az Alkotmánybíróság különböző beadványok alapján többször is foglalkozott a kérdéssel, és a törvény vonatkozó rendelkezését mindannyiszor fenntartotta. 2011 októberében hozott határozatában megismételte, hogy a rangok és címek használatának korlátozása nem ellentétes az alkotmánnyal, és arra az államnak joga van. Kimondta azt is, hogy a címek és rangok nem részei a névnek, így ezek használatának tilalma nem függ össze a saját név használatához fűződő joggal. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a korlátozás a hivatalos használatra vonatkozik, a magánhasználatot már csak azért sem korlátozza a törvény, mert nem tartalmaz szankciót.

Leírása

Magyarországi története és működése elsősorban a Horthy-korszakhoz kapcsolható, bár a második világháborút követően sem szűnt meg teljesen, hiszen külföldön a rend tagjai továbbra is együttműködtek, valamint a rendszerváltás után újra alakulhattak a rend eszmeiségét követő szervezetek.

A korra jellemző modellértékű militarista szervezet volt, amely nem volt mentes a szélsőjobboldali befolyástól, de eszmei arculatát tekintve a konzervatív értékrendet képviselte. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaphattak, és a „vitéz” címet használhatták. Amennyiben nem volt „igazi szép magyar” a vezetéknevük, magyarosítaniuk kellett. A cím használatára a rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. A rend tagjai javarészben harcedzett katonák voltak, az Országos Vitézi Szék vezetői és alkalmazottai a honvédelmi minisztérium állományába tartoztak.

A Vitézi rend megalapítása, célja

A rend alapításának előzménye a még az első világháború előtt meghozott 1912. évi LXIII. törvénycikk volt, amely haditelkek létrehozását rendelte el. A háború idején ezt minden évben kiegészítették újabb törvénycikkekkel, majd a 6650/ 1920. M.E. rendelet és az 1920. XXXVI. tc.77. §-a pontosan szabályozta a most már vitézi telek néven elkülönített földterületek jogállását.

A vitézi telket az államfő adományozhatta bizonyos háborús kitüntetések alapján. A vitézi telek nem volt elidegeníthető, az elsőszülött fiú örökölhette, illetve – az államfő engedélyével – a női leszármazott férje. Utód nélkül vagy méltatlanná válás, hazaárulás, esküszegés esetén visszaszállt az államra. E szabályok csaknem egybeestek a középkori nemesi birtokok jogi helyzetével.

A cél az volt, hogy a vitézi telkek tulajdonosait zárt közösséggé, renddé szervezzék. A Vitézi Rend alapszabályában a kitűzött célok:

„…utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a magyar állam védelmében egyéni vitézségükkel és a forradalmak alatt nemzeti érzésükkel kitűntek, érdemeik méltánylásával ápolni a hazafiúi erényeket, s egyúttal állandó értékű nemzetvédelmi szervezetet teremteni, úgy a kívülről jövő, mint a belső romboló erők újbóli forradalmi kísérleteivel szemben. A Vitézi Rend tagjait különleges állásuknál és tekintélyüknél fogva példaként állítani a nép elé mint annak polgári és nemzetvédelmi vonatkozású dolgokban természetes vezetőit.”

Felépítése erősen katonai jellegű volt, szigorú egyszemélyi vezetés alatt állt. A legfőbb tisztséget a Vitézek Főkapitánya töltötte be, akit az alapszabály szerint az Országos Vitézi Szék tagjai választottak életfogytig való tartamra, kinevezéséhez az államfő hozzájárulása kellett. Mivel azonban a főkapitány kezdettől fogva vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó és legfőbb Hadúr volt, így az alapszabály e pontjának alkalmazására 1944-ig nem került sor. A főkapitány a Rend legfontosabb ügyeiben személyesen dönthetett, azaz a korabeli szóhasználat szerint „Legfelsőbb Elhatározást” hozhatott.

Az Országos Vitézi Szék (a továbbiakban: ÓVSZ) volt a Rend legfőbb irányító szervezete, elnöke a Vitézek Főkapitánya. Tagjai: az államfő által kinevezett nyolc Vitézi Törzskapitány, a miniszterelnök, a belügy-, az igazságügy-, a földművelésügyi s a honvédelmi minisztérium 1-1 képviselője, illetve a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója.

Az Országos Vitézi Szék évente mintegy 2-3000 rendeletet adott ki, irányítva az alsóbb szervezeteket. Nagy létszámú hivatala végezte az adminisztratív munkát.

A rend története

Nagybányai Horthy Miklós kezdeményezésre a 6650/1920 M.E. rendelettel alapították meg a vitézi rendet, mely alapítást az 1920:XXXVI törvénycikk 77. paragrafusa megerősített.

Vitézi bál 1934 februárjában

Horthy utóbb, 1940 októberében Teleki Pál miniszterelnökhöz intézett levelében eképp határozta meg a rend alapításának célját:

„	Alapításánál főleg a fajnemesítés gondolata vezetett. […] Az ősi nemesi inszurrekció ez újabb formájával egy mindhalálig megbízható magyar alakulatot akartam, úgy a kívülről jövő támadás, mint a belső destruktív erők újbóli forradalmi kísérlete esetén örök időkre a főkapitány rendelkezésére állítani. Hogy ez a sereg mindég megbízható legyen, fő a származás és az erkölcsi körülmények tisztasága, az erkölcsi alap, valamint az egészséges vér. A vitéz csak engedéllyel házasodhatik, idegen fajból származót csak akkor veszünk fel, ha 100%-ig magyarul érez, megbízható, és maga kéri a névmagyarosítást. A legbátrabb és legjobban dekorált zsidó is ki van zárva.	”

A rend jogi helyzete 1931-ben rendeződött, amikor a miniszterelnök november 29-én kiadta a vitézi intézmény vagyonjogi személyiségéről szóló 6.450/1931. M.E. számú rendeletét. A Rend vagyonjogi ügyeit az Országos Vitézi Szék bonyolította. A szerződések és jognyilatkozatok érvényességéhez, valamint vagyoni intézkedésekhez az Országos Vitézi Szék jóváhagyása is kellett. A törvényes képviselő az ügyvezető törzskapitány volt. A felavatott vitézek telekkel történő ellátását nem sikerült teljeskörűen megoldani, hiszen 1930 végére csak 31%-uk rendel­kezett vitézi telekkel. Tehát a vitézi cím nem járt automatikus vitézi telek adományozásával, hanem csak az arra való jogosultságot szerezte meg a rend tagja.

A rend székháza Budapesten, az Üllői út 8. szám alatt volt. 1944 decemberében, a főváros szovjet ostroma során az épület kiégett, a vitézi rend levéltára és dokumentációja megsemmisült.

A „vitézi rend” szókapcsolat a Magyar Szabadalmi Hivatal által a 160 272 lajstromszámon és a „vitézi jelvény” a 161 696 lajstromszámon védettséget kapott.^[forrás?]

A második világháború után a rendet feloszlatták és a vitézi cím használatát a korábban használt a származással összefüggő nemesi címekkel együtt ma is törvény tiltja közjogi okiratokban.

A nyugatra került rendtagok a rendet továbbra is életben tartották, és Edinburghban 1962-ben a Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága által is elismertették. A vitézi rend kiadványában, a Register of Orders of Chivalryben 1964-ben hirdette ezt ki. Hivatalos elnevezése: The Knightly Order of Vitéz (A Vitézek Lovagrendje), jogforrásul, illetve legfőbb védnökéül a Szent Koronát ismerte el.

A Magyar Vitézi Rend emlékműve a Pákozdi Katonai Emlékparkban

Ma több szervezet is működik ezen a néven. Mindegyik Magyarországon jogilag elismert szervezet egyesületi vagy alapítványi formában tevékenykedik, és egységes bennük, hogy maguknak követelik a jogfolytonosságot.

A rend kinyilvánított célja: „Utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük s nemzeti érzésükkel kitűntek, s melynek látható jeleként személyes vitézségért adományozott hadi kitüntetéssel rendelkeznek.”

Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak, a rend főkapitányának 1921. augusztus 20-án tartott vitézavatáson mondott beszéde:

„	Vitéz BAJTÁRSAIM! Meghatottan nézek végig soraitokon. Szeretettel üdvözöllek Benneteket mint nagy és nehéz idők közepette fajunk legjobbjait. Melleteken a csillogó érdemrendek idegen országok harcairól beszélnek és egy sincs közöttetek, akinek hőstette magyar helységnévhez fűződnék. Ez mutatja legjobban, hogy minket nem győztek le soha! A mi diadalmas fegyverünket nem is az ellenség, hanem saját áruló honfitársaink orozva, hátulról ütötték ki kezünkből, azután meggyilkolták, gúny tárgyává tették győzhetetlen, büszke hadseregünket, nevetségessé a magyar vitézséget. Én pedig örökké égő oltárt emelek, mikor a nagy háború legjobbjait hozzákötöm a hazai röghöz, amely évtizedeken keresztül nemcsak tovább táplálja a hősök nemzetségét, hanem megteremti, fennen hirdeti és ápolja a magyar vitézség kultuszát is. A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre. A Vitézi Rendet a véráztatta televény magyar földbe ültetem; adja Isten, hogy mihamarabb gyökeret verjen benne. Legyen belőle hatalmas tölgyerdő, amely dacolhasson a második ezredév viharaival; legyen a Vitézi Rend turáni fajunk és hazánk büszkesége, de ha kell, élesen vágó kardja is. Egész erőmet és véremet elárult, kifosztott, meggyalázott hazánk szolgálatába állítottam; tudom, hogy Ti, kiknek múltja tiszta, mint a kristály, kik bővelkedtek a férfierényekben, kikre mindig büszkéséggel és meleg szeretettel gondolok, mindig lelkesedéssel haladtok velem a becsület és az önzetlenség útján. Isten áldása kísérje a Vitézi Rend működését!	”
– Horthy Miklós, 1921. augusztus 2.

A vitézi rend főkapitányai

Főkapitány
1		Horthy Miklós (1868–1957)	1920	1956 (1945-ben Magyarországon megszűnt a rend)	altengernagy, 1944-ig kormányzó
2		Sónyi Hugó (külföldön) (1883–1958)	1956	1958	a Honvédség főparancsnoka (1936–1940)
3		Habsburg József (külföldön) (1872–1962)	1959	1962	volt magyar királyi herceg és kormányzó, az MTA volt elnöke
4		Farkas Ferenc (külföldön) (1892–1980)	1962	1977	katonatiszt, cserkészvezető
5		Habsburg József Árpád (külföldön) (1933–2017)	1977	2017	volt magyar királyi herceg
6		Habsburg József Károly (külföldön) (1960–)	2017	hivatalban	Habsburg József Árpád fia

Felvétel a vitézi rendbe

Történelmi Vitézi Rend a Székelyek Nagy Menetelésén – 2013

A vitézi avatás meghatározott ceremónia keretében, fényes külsőségek mellett zajlott. 1921 és 1944 között 23 800 főt avattak vitézzé.

A rendbe történő felvételt elsősorban hadi (katonai) kitüntetések megszerzéséhez kötötték. Az első világháborúban a tábornokok és törzstisztek a Lipót-rend lovagkereszt hadiékítménnyel és kardokkal, a főtisztek a Vaskorona-rend III. oszt. hadiékítménnyel és kardokkal, és a legénységi állományúak részére a Nagyezüst vitézségi érem jelentette a biztos felvételt. A második világháborúban tábornokok és törzstisztek a Magyar Érdemrend tisztikeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal, a főtisztek a Magyar Érdemrend lovagkeresztje hadiszalagon kardokkal és a legénységi állományúak részére a Nagyezüst vitézségi érem volt a biztos felvétel záloga.

A szovjet megszállást követően a vitézi rend Magyarországon nem tevékenykedhetett tovább. Az akkori kormányzat 1945-ben betiltotta a szervezetet, de az emigrációba kényszerített vitézek összefogásának köszönhetően működik továbbra is a rend.

A második világháború utáni első magyarországi vitézavatásra 1992. október 26-án, Bicskén került sor. Látványos közéleti szereplésük pedig Horthy Miklós kenderesi újratemetésének (1993. szeptember 4.) megszervezéséhez fűződik. A vitézi rend tagjainak kiemelkedő eseménye volt, hogy hagyományteremtő céllal megszervezésre került 2005. június 25-én Szilvásváradon az I. Országos Vitézi Találkozó.

Az interneten is fellelhető legnagyobb névsor adatbázisában 26 500 név szerepel.

Források

• Fekete Ferenc: A vitézi rend története. HK Hermanos Kiadó, Szeged, 2011
• Hellebronth Kálmán, tiszabői: Vitézi Rend története, szervezete és tagjainak névkönyve 1920–1941. Hermit Könyvkiadó Bt., 2013 (hasonmás kiadás)
• Kerepeszki Róbert: A Vitézi Rend 1920–1945. Attraktor Könyvkiadó Kft., 2013 (Fiat iustitia)
• ↑ Kora Antal: Kora Antal: A Vitézi Rend és a Komárom-Esztergom megyei Vitézi Szék működése. Limes, 4. sz. (2003) 73–93. o. (fizetős hozzáférés)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Vitézi rend témájú médiaállományokat.

• Vitézi Rend. A Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága (ICOC) által 1962 óta elismert és bejegyzett Vitézi Rend honlapja. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
• Történelmi Vitézi Rend. Történelmi Vitézi Rend. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
• Vitézi Rend. Vitézi Rend. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
• Levélváltás vitézi ügyekben. szentkoronaradio.com, 2007. november 13. [2007. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
• Erik Naberhuis: The Hungarian Vitéz Order (angol nyelven). austro-hungarian-army.co.uk. [2020. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
• A tízéves Vitézi Rend. 1921–1931; szerk. Szécsy Imre et al.; Országos Vitézi Szék, Budapest, 1931
• A Vitézi Rend kis kátéja; Országos Vitézi Szék, Budapest, 1934 (hasonmásban: 2014)
• A Vitézi Rend szervezeti, szolgálati és ügyviteli szabályzata; Szénásy, Budapest, 1940
• Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve; összeáll. Tisza-beői Hellebronth Kálmán; Urbányi Ny., Budapest, 1941
• Tassányi József: Vitézi Rend Ausztráliai és Új-Zélandi Törzs története; The Knightly Order of Vitéz, Victoria, 1998
• Bercsényi Miklós–Bősze József: A vitézi rend magyar örökség. A vitézi rend története, 1920–2010; Pytheas, Budapest, 2012
• A 100 éves Vitézi Rend története. Trianon szétszabdaltságában; szerk. Tolnai Eta; Vitézek Történelmi Rendje Egyesület, Budapest, 2020