Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Életrajzi szócikkek (bővítendő besorolás)
Irodalmi témájú szócikkek (vázlatos besorolás)

Kérdés szerkesztés

Kell ide a regények rövid tartalma? Dojcsár József   üzenet 2007. július 12., 14:56 (CEST)Válasz

Különösen, ha másolmány-gyanús.--Linkoman 2007. július 12., 14:57 (CEST)Válasz

Egyébként is. Ha ennyire fontos, akkor lehetnének külön cikkek a regényekről is. Dojcsár József   üzenet 2007. július 12., 14:59 (CEST)Válasz

Kérdeztem anont, honnan vette a szövegeket, de nem méltatott válaszra.--Linkoman 2007. július 12., 15:08 (CEST)Válasz

Majdcsak visszanéz erre. Dojcsár József   üzenet 2007. július 12., 15:16 (CEST)Válasz

"Florent körül egyre mélyebb barázdákat szánt a forradalom tervezése" (!!!) - A sajátos stilus vagy fr. tükörfordításról árulkodik, vagy heroikus gimnáziumi dolgozat. A heroikust komolyan gondolom: magyar nyelven nem ismerek ilyen részletes cselekmény-leírást. Én megtartanám. Athanáz9 2007. július 15., 20:12 (CEST)Válasz

Elég vicces. Az életéről és a jelentőségéről gyakorlatilag két mondat esik, viszont a regényeinek "rövid", 200 oldal terjedelmű tartalmát hosszan ecsetelgeti. Érdekes. – Arnold vita 2008. április 15., 16:35 (CEST)Válasz

regényeinek „rövid” tartalma szerkesztés

Szerintem külön cikkek lehetnének a regényeinek „rövid” tartalma... persze kiegészítésekkel--Tosandolce VITA  2007. szeptember 24., 17:04 (CEST)Válasz

Egyetértek. A "Regényeinek rövid tartalma" iszonyat hosszú, valószínűleg sokat dolgozott vele, aki eredetileg megírta, kár lenne veszni hagyni, de jobb lenne, ha a tartalmi ismertetők külön szócikkben szerepelnének. Nem akarja létrehozni valaki? Én nem ismerem annyira a regényeit, hogy lektorálni tudjam... misibacsi 2007. szeptember 25., 14:35 (CEST)Válasz

Linkeltem a Naturalizmus szócikkhez. Egyébként miért ne lehetnének itt a regények tartalmi ismertetői? Mit számít egy-egy szócikk "mérete" az internet korában? Minél több infó van együtt, annál jobb -- "helyet" nem foglal, senkit nem károsít, hogy itt vannak ezek is. Az rosszabb lenne, ha valahol külön lennének. Végül is a szerzőhöz tartoznak, nem? Zitalein 2007. október 20., 16:32 (CEST)Válasz

Azért számít, mert olvashatatlanná teszi a cikket az ilyen hosszú ismertető. Éppen az internet korában jellemző az, hogy az embereknek kevesebb az idejük, nem érnek rá túl hosszú cikkeket olvasgatni, főleg akkor nem, ha nem az érdekli őket... Nézz meg egy-két hasonló szócikket (ami íróról szól), milyen hosszú, mi van benne, mi nincs... Elárulom: könyvek tartalmi összefoglalója nem sűrűn fordul elő... Egy-egy ilyen könyvet össze lehetne foglalni 3-4-5 mondatban: milyen szereplők vannak benne, mi a konfliktus, milyen a stílusa. misibacsi 2007. október 20., 20:39 (CEST)Válasz

Magam is úgy gondolom, amennyiben nem másolmányról van szó, valamilyen formában meg kell tartani az ilyen részletes szöveget. A legszerencsésebb, ha a könyvekről külön szócikkek születnének, melyekbe ezek a részek átemelhetők lennének. Ugyanakkor megjegyezném, hogy egyáltalán nem baj, ha egy-egy írónak a könyveiről is szó esik a szócikkében, főleg ha azokról nem készül külön szócikk. A jó tagolás a hosszú szöveget is áttekinthetővé teszi: akinek nincs ideje az egészre, az könnyen megtalálja a számára szükséges részeket. Meggyőződésem azonban, hogy a szócikkek terjedelmét nem kéne a sietős olvasók igényeihez szabni, mivel akinek nincs ideje, az a rövidebb anyagot se fogja elolvasni. A téma kell, hogy megszabja a terjedelmet, s azt áttekinthetően kell alfejezetekre bontani: így az értékes, de első ránézésre riasztóan hosszú szövegekről sem kell lemondanunk csak azért, mert manapság az interneten is csak rohangál mindenki, és 3-4 sorosnál hosszabb szöveget az embereknek nincs türelmük elolvasni. A hosszú szócikk éppúgy nem feltétlenül negatív tulajdonság, ahogyan a rövidség sem automatikusan előny. Előbbi lehet ugyan feleslegesen dagályos is, utóbbi viszont lehet nemcsak lényegre törő, de hiányos is, wikipédiás szakszóval: csonk. Mint a Zola-szócikk is, mely terjedelme ellenére még mindig csonk. Filmfan 2007. október 20., 20:58 (CEST)Válasz

Éppen az Internet korában, éppen a Wikipédia lapjain elérheti mindenki a tartalomjegyzékből is, amire kíváncsi. Amire pedig nem, azt át is ugorhatja. Ennek megfelelően: ha valakit nem érdekelnek a regények összefoglalói, akkor egyáltalán oda sem lép -- misibacsi kedvéért így utólag föllebbentem akkor a fátylat a nagy tikokról: ezeket nem lett volna ám kötelező végigolvasni! Zitalein 2007. október 21., 05:25 (CEST)Válasz

A pontosítás kedvéért: ez nem tartalmi kérdés, hanem a szócikk-struktúráról van szó. Vagyis a tartalom (a regények ismertetése) legyen olvasható valahol, de nem feltétlenül ebben a cikkben van a helyük, hanem mehetnének egy önálló szócikkbe. Így, aki nem kíváncsi rájuk, az nem megy oda olvasni, aki meg igen, az odakattint. Zola személyes szócikke így áttekinthetőbbé válna. Nézzétek meg a többi íróról szóló szócikkeket, nincsenek így telezsúfolva regényismertetőkkel, és ezért jobban is olvashatók, mint ez. misibacsi 2007. október 21., 19:49 (CEST)Válasz

Lehetne akkor egy Émile Zola regényei (vagy valami hasonló) gyűjtőlap? – Tosandolce VITA  2008. július 30., 22:07 (CEST)Válasz

Legyen, csináld meg, rakd át oda, ami oda való, és legyen rá egy link innen. misibacsi*üzenet 2008. július 31., 09:08 (CEST)Válasz
Megvan. Jó lesz? – Tosandolce VITA  2008. július 31., 20:22 (CEST)Válasz

Jó lett, csak egy linket kellett beraknom, ami az íróra, ide vissza mutat. misibacsi*üzenet 2008. augusztus 1., 19:51 (CEST)Válasz

Nem semleges – a Magyar kritika című fejezethez szerkesztés

A szakaszt sablonnal láttam el, mert merőben egyoldalúan és leszűkítetten csupán a száz évvel ezelőtti elmarasztalásokat fejti ki Zola tevékenysége kapcsán, pedig még ebből a leszűkített korszakból is lehetne említeni Jókai és Zola levélváltását, Ady rajongását Zola iránt, hogy Juhász Gyula elsőrendű realistának tartotta, hogy Jászi a szociológiai világnézet tiszta esztétikai hangját üdvözölte Zola műveiben, hogy Szabó Dezső a futurizmus egyik előfutárát látta benne, hogy naturalizmusa olyan magyar írók ihletforrása volt, mint Justh Zsigmond, Móricz Zsigmond, Lengyel Menyhért és mások, és később is egyike volt azoknak a klasszikus íróknak, akik a kommunizmus évtizedeiben is piedesztálon maradhattak (nyilván a marxizmus rokon társadalomkritikai attitűdöt látott munkásságában), el a máig. Pasztilla 2021. december 22., 09:49 (CET)Válasz

Én meg kivágtam a fenébe az egész szakaszt, mert az, hogy 2021-ben 100+ éves "kritikákat" citálunk a cikkben inkább kínos szerintem, ennél a semmi is jobb. Ha lesz valami olyan szakasz, hogy "Zola magyar hatása" vagy valami hasonló, akkor esetleg meg lehet említeni fél szóban ezeket a "kritikákat" is. Nem állok neki hadakozni emiatt, ha valaki vissza akarja állítani ám tegye, de én a szakasz kihajítása mellett vagyok. Viröngy vita 2021. december 22., 10:22 (CET)Válasz

@Pasztilla: köszönöm szépen a javítást, eleve így kellett volna nekem is, elnézést Viröngy vita 2021. december 22., 12:03 (CET)Válasz

Semmi gond, nem azért írtam, csak hogy ne maradjon szó nélkül a belepiszkálásom. Pasztilla 2021. december 22., 13:52 (CET)Válasz

Én vagyok az egyik könyv szerzője és hallatlan, amit itt írnak. Szakmailag példátlan. El se olvasom többször. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.44.109.110 (vitalap | szerkesztései) 2021. december 22., 13:10 (CET)Válasz

Ezúton is gratulálok a hozzászóláshoz, ugyanis a törölt szakaszban szereplő szerzők mindegyike legalább 80 éve halott     Haraszti Gyula, Zoltvány Irén Lajos és Tóth Tihamér, melyikük reinkarnációja tetszik lenni? Viröngy vita 2021. december 22., 23:18 (CET)Válasz

Zola-szócikk bővítése szerkesztés

Kedves Hungarikusz Firkász! Először két olyan dolgot mondanék, ami énbennem merült fel: Az Émile Zola-szócikk infobox-részében szükséges lenne két javítás: 1) Úgy van feltüntetve, mintha ismeretlen lenne, meddig állt fenn Zola házassági köteléke, illetve az élettársával való viszonya. Ez nem kérdéses. Mind a kettő a haláláig állt fenn. Zoláról több film készült, több könyv született, úgyhogy „nyitott könyv” az élete. (Mondhatni hármasban éltek, s a két gyerekkel. Alexandrine-nel, a nejével már gondolom, nem volt testi kapcsolata, de nem vált el tőle. Jeanne-vel is kitartott az élettársi (szeretői?) viszony egész Zola haláláig.) Szerintem, aki csak egy kicsit is ismeri Zola életét, az elég kikerekedett szemmel néz az infoboxban lévő „nem ismert”, meg nem kitöltött részre. Mindkettőre oda lehetne írni az 1902. szeptember 29-es dátumot, mivel, mint írtam, a két nő párhuzamosan futott, egészen Zola haláláig. 2) Zolának szerintem egy előnyösebb képét kéne az infoboxba berakni. Nem feltétlenül a halála évében készültet. A Te megjegyzéseidhez: 3) A híres mondását vagy hagyd visszatéve szerintem (Porimma csinálta anno a sablont), vagy vedd ki az alcímet is, mert úgy, hogy a semmi sincs alatta, elég furán fest. Maga a mondás rendkívül ismert, még az önsegítő lapokon is furtonfúrt idézik, de nincs sehol megadva, hogy melyik könyv, melyik oldalának, melyik bekezdésének melyik sorából származik. Háromnegyed órát rászántam, hogy keresgéljek angolul is. Angolul is számos helyen idézgetik, de csak úgy, mint az idézetek 90%-át, vagyis „csak” szerző nevét adják meg.

Szóval, csinálj vele, amit akarsz, de felemás módon nem az igazi...

4) Ismét kifogásolod, hogy számodra nem elégségesek a forrásmegjelölések az ellenőrizhetőséghez. Vedd figyelembe, hogy van olyan forrás, mint például a Fazekas Mihály Gyakorlógimnázium oktatási segédanyaga a naturalizmusról, mely 7 íróról is ad forrásértékű információt, s összevontan szerepel. Így: „Noha a naturalizmus az 1880-as, 1890-es években számos prózaírónk írásművészetére rányomta bélyegét, ...” 5) A Magyar Rádió akkor még létező Irodalmi Szerkesztőségének egyik legnagyobb vállalkozása volt, hogy 16 adásban leadták a Rougon-Macquart ciklus rádióváltozatát. (Ezt többször ismételték. Én magam is hallottam az elkészült műsorokat.) Fél napi munkámba került, hogy próbáltam összegyűjtögetni színészéletrajzokból, tévéműsorokból és archív fotókból, hogy kik szerepeltek bennük. Annak nem sok értelmét látom, hogy minden egyes színészt „megindexeljek”. Inkább húztam a szövegből, illetőleg beillesztettem két új forráshivatkozást. Remélem, így jó lesz.

Ez egyébként a hattyúdalom. Több Wikipédia-szócikkbe már nem „mászok bele”, legfeljebb azokkal foglalkozom még, amelyekbe némileg belefolytam.

Jó munkát neked/a Wikipédiának: Tegzes

Ui. Ma még akartam dolgozni a Schratt Katalin-szócikken, de már azt se csinálom meg. Tegzes vita 2023. május 31., 15:28 (CEST)Válasz

Nem egészen értem, miért veszed az egészet magadra, a sablon az egész szócikkre vonatkozik, nem kizárólagosan a te szerkesztéseidre. Az első két pontoddal nem tudok mit kezdeni, WP:SZB. A harmadik pontoddal kapcsolatban: minden idézet forrásolandó. Akárki is tette azt be. Mondjuk annak lenne a felelőssége, aki betette, de nem fogok utána nyomozgatni, hogy ki volt. Kimommentelve azért lett, hogy aki megnyitja a szakaszt, láthassa, minek kéne ott szerepelnie. A negyedik pontodra: igen, kifogásolom, és minden olyan szócikknél jogom van erre, aminél úgy gondolom (ahogy másnak is). A forrásolás alapvető követelmény, ha nem érted meg, azt sajnálom, de akkor is így van. Ne gyere azzal, hogy máshol sincsenek források. Tudom, viszont ennek megvannak az okai. Kevés az alapos szerkesztő, sok az olyan, akit nem érdekelnek az alapvető dolgok. Az ötös pontodat nem értem, mi. Egyik szerkesztésem sem volt ilyen irányú.

Ui.: Nem akarlak megbántani, de engem sem megijeszteni, sem meghatni nem tudsz hattyúdalokkal, meg olyanokkal, hogy nem fogsz más szócikkeken dolgozni. Ha inkább feladod, minthogy fejlődj, az a magánügyed. Szomorú, ha így döntesz, de az én világom emiatt nem fog összedőlni, bocs. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2023. május 31., 15:50 (CEST)Válasz

Nem akartam már az egésszel foglalkozni, de megint kérlek: azt azért gondold át, hogy vagy vedd ki az Ismert mondását teljesen (az alcímet is), mert így lóg a semmibe, vagy hagyd benn. Javasolom, nézd meg, hogyan fest most...
S megint mondom, hogy két hiba van az Infoboxban. Mind a nejével, mind a szeretőjével a haláláig állt fenn Zola kapcsolata. Ezt is javasolom, nézd meg, hogyan van most. Így ténybelileg nem korrekt. Ezt csakugyan ki kellene javítani.
Én elhiszem, hogy alapos szerkesztő vagy. Ezért vetem föl, hogy javítandó hiba van a szócikk Infoboxában.
Tegzes Tegzes vita 2023. május 31., 16:12 (CEST)Válasz
Az infobox bárki által ugyanúgy szerkeszthető, ezért adtam válaszul, hogy WP:SZB. Te látod a hibát, nyilván jobban is tudod javítani azt a saját elvárásaid -- amelyhez nyilvánv rendelkezel a szükséges forrásokkal is -- alapján. Ahogy mások sem, úgy én sem vagyok köteles szerkeszteni, csak mert te felvetetted, valamit, amihez nekem nincs forrásom. Ilyent nem fogok beírni a szócikkbe csak mert Tegzes mondja.
A szakasz úgy jó, ahogy van. Így látható, hogy onnan hiányzik valami, és ha megnyitják szerkesztésre, láthatják, hogy mi. Ha a szakaszt kivesszük, ez nem lesz látható. Ha ennyire zavar, keress és tegyél be hozzá forrást és ezzel ez a probléma le van tudva. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2023. május 31., 17:54 (CEST)Válasz

Zola-szócikk forrásainak véglegesítése szerkesztés

Magyarázat: Hungarikusz Firkász öt jegyzethiányt jelölt meg.

Az egyik úgy lett orvosolva, hogy kihúztam egy felesleges sort, s így a hozzátartozó jegyzet is repült. Egy bekezdésnél megvolt adva "prózában" a forrás: a Világirodalmi Kislexikon. Tehát nem volt forráshiány.

A három úgymond forráshiányos résznél összesen öt új forrást adtam meg.

Egyébként ez nem egy olyan könnyű munka, mint hinni lehetne. Sokszor egy-egy könyvről van valami elemzés, mely az egész munkásságra vonatkozó általánosságokat rögzít, de az ugyebár nem illeszthető be. A szocializmus idején készült tanulmányok se maradéktalanul használhatók, mert más a szempontrendszerük, mint manapság. A Moly-on vannak remek értékelések regényekről olyanok tollából, akik olvasták is őket, de az is sztornó.

Na de ez maradjon az én bajom: Tegzes

Remélem, végre pont kerül a Zola-szócikk módosítására. Elfogadják és kész. Tegzes vita 2023. június 2., 18:10 (CEST)Válasz

Visszatérés a(z) „Émile Zola” laphoz.