Vita:Arány
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Irodalmi témájú szócikkek (besorolatlan)
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Matematikai szócikkek (bővítendő besorolás)
|
Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. |
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: Gubbubu (vita), értékelés dátuma: 2009. augusztus 12. | |
- Archiválási kötelezettségemnek eleget téve az aranymetszés szócikk megszületése után szerintem felesleges részt ide másoltam:
- A számok (egészek) arányaira vonatkozóan a püthagoreusok tettek először igazánb jelenntős megállapításokat zeneelméleti kutatásaik során. Az arányok matematikai kutatásának egyik csúcspontja Eudoxosz ókori görög matematikus arányelmélete.
Az arányosságnak a természetben és a művészetben uralkodó törvényét Zeising az általa ún. a Goldener Schnitt ( latinul aurea sectio) elvében vélte megtalálni. Magyarul aranymetszésnek vagy régies nevén arányos felezésnek nevezzük.--Linkoman