Vita:Dialektika

"Tehát ugyanazok a folyamatok mindig visszatérnek, csaj fejletteb állapotban." LOL --Hkoala 2006. december 10., 20:24 (CET)

ez marhaság

Kedves szerzőtársak/szerkesztőnagyságok ezt a cikket le kellene venni ha csak ennyire fussa...– Vakeger ^vita 2008. április 8., 15:59 (CEST)

Egyetértek. A cikk használhatatlan, a feltüntetett források nem támasztják alá az állításokat. Ennél még az előző változat is jobb volt – Villanueva ^vita 2008. április 9., 07:21 (CEST)

Vita a vitalapra

A dialektika szó Arisztotelésztől származik^[forrás?] (http://mek.oszk.hu/05800/05844/05844.pdf), aki az önmagát gondoló gondolkodást tanulmányozó diszciplínát nevezte dialektikának. Angolul ma ezt reflective thinking-nek nevezik^[forrás?] http://ldt.stanford.edu/ldt1999/Students/cmazow/MajorProject/onRefThink.htm, és ez jóval szélesebb gondolati műveleket azonosít, mint ez a szűkített jelentés, ezért minden más félreértésből ered és mellékvágányra vitte a filozófusokat, no és persze a logikát is, amely leragadt a formális logika problémáinál^[forrás?]. Maga a logika szó, pedig a sztoikusoktól származik, és az is nagyon félre lett értve a sztoikusok után^[forrás?]. Sőt, a pszichológiából is bohózatot csinált, amelynek művelői több ezer éve nem tudnak megállapodni egy közös nyelvben, nómeklatúrában a saját tudományuk alapfogalmairól. Ezért azután a gondolkodás és a gondolat, valamint a pszichológia tárgyszavak a wikipédiában is úgy néznek ki, mint egy szénakazal. Forrás: a sajéát szemed lehet, ha megnézed.– Vakeger ^vita 2008. április 9., 08:45 (CEST)

logika

Na egy jó mozdulattal eggyel beljebb vagyunk. De még mindig gond van. A logika okozza a gondot. A logika legfontosabb tagolása a formális és a nem formális logika. A formális logika a szillogizmusokra szűkítette magát, míg a dialektika folytatása a nem formális logikában található, amelyről magyar szócikk még nincs, és elvezet a meta-gondolkodáshoz vagy reflective thinking-hez, amit kikapáltál buzgalmadban. – Vakeger ^vita 2008. április 10., 09:06 (CEST)

Az angol wikipédiában informal logic-ként megtalálható http://en.wikipedia.org/wiki/Informal_logic ebből nőtt ki mára a critical thinking http://en.wikipedia.org/wiki/Critical_thinking , amelynek a tanításához előtte a non formal logic megismerésére is zsükség van. Érted? – Vakeger ^vita 2008. április 10., 09:12 (CEST)

Azt még hozzátenném, hogy a beszélgetések és korrekciójuk a hatásnövelés céljából végül a retorikát alapozta meg, amely a meggyőzéshez szükséges érvelési sorrend, szóhasználat és az érzelmi töltéssel való mainpulációként kever bele a sztoikusok tiszta, racionális logikájába (logosz-ba). – Vakeger ^vita 2008. április 10., 09:40 (CEST)

Kedves Vakegér, azt te magad is megtehetted volna, hogy keresel valami használható anyagot a témáról ahelyett, hogy teleírod a cikket a filozófusok gyarlóságán való sopánkodásaiddal. Én nem tartozom a témakör szakértői közé, de kellő alázattal közelítve hozzá azt tapasztaltam, hogy az általad emlegetett „reflective thinking” (mi ez magyarul? nem egyszerűen reflexív gondolkodás?) fogalma nem szerepel pl az amúgy elég terjedelmes en:Dialectic cikkben. Ha úgy gondolod, ez mindenképpen ide illik, akkor nosza, szerkeszd bele, de mindenképpen jelöld meg a forrásaidat, és valóban olyan forrást, amiben szerepelnek az általad közvetített gondolatok. – Villanueva ^vita 2008. április 10., 10:54 (CEST)

Kedves Villanueva

A téma a PISA-ban is előkerül, íme.

http://www.pisa.oecd.org/dataoecd/16/30/39722183.pdf www.pisa.oecd.org http://www.pisa.oecd.org/pages/0,2987,en_32252351_32235731_1_1_1_1_1,00.html http://www.oecd.org/dataoecd/47/61/35070367.pdf

Reading literacy, mathematical literacy and scientific literacy (Use tools interactively, interact in heterogeneous groups, and act autonomously) Competency Category 1: Using tools interactively

1-A The ability to use language, symbols and texts interactively 1-B The ability to use knowledge and information interactively 1-C The ability to use technology interactively

The definition and selection of key competencies (Executive Summary)

These categories (Use tools interactively, interact in heterogeneous groups, and act autonomously), each with a specific focus are interrelated, and collectively form a basis for identifying and mapping key competencies. The need for individuals to think and act reflectively is central to this framework of competencies. Reflectiveness involves not just the ability to apply routinely a formula or method of confronting a situation, but also the ability to deal with change, learn from experiences and think and act with critical stance.

Executive Summary, Page 5

Reflectiveness the heart of key competencies

An underlying part of this framework is reflective thought and action. Thinking reflectively demands relatively complex mental processes and requires the thought process to become its object .For example, having applied themselves to mastering a particular mental technique, reflectiveness allows individuals to then think about this techniques, assimilate it, relate it to other aspects of their experiences, and to change or adapt it. Individuals who are reflective also follow up such though processes with practice or action

Page 8 . Thus reflectiveness implies the use of metacognitive skills (thinking about thinking) (ez a dialektika!!!) , creative abilities and taking critical stance. It is not just about how individuals think, but also abut how they construct experience more generally, including their thoughts, feelings and social relations. This requires individuals to reach a level of social maturity that allows them to distance themselves from social pressures, take different perspectives, make independent judgments and take responsibility for their actions.

Page 9

Going beyond the either-or: An illustration of reflectiveness

The ability to deal with differences and contradictions is found on many lists of key competencies within the economic and educational sector. Today’s diverse and complex world demands that we do not necessarily rush to a single answer, to an either-or solution, but rather handle tensions – between for instance, autonomy and solidarity, diversity and universality, and innovation and continuity – by integrating seemingly contradictory or incompatible goals as aspects of the same reality. Thus individuals have to learn to think and act in amore integrated way, taking into account the manifold interconnections and interrelations between positions or ideas that may appear contradictory, but that may sometimes only be superficially be so.

Page 9

És a reflective (reflexive) thinking tanítása az iskolában, magyarul a gondolkodásé, a felesleges lexikális ismeretek helyett.

http://www.gtce.org.uk/research/romtopics/rom_teachingandlearning/reflection_may07/ http://www.teachingtimes.com/index.php?option=com_content&task=view&id=225&Itemid=56 http://www.psy.gla.ac.uk/~steve/reflection.html http://www.abebooks.co.uk/servlet/BookDetailsPL?bi=935689028&isbn=1412909643 http://www.uwe.ac.uk/bbs/research/drc/prhe.pdf http://www.darkmatter101.org/site/2007/09/02/reflexivity-and-modesty-towards-an-ethics-of-knowledge/

Tehát látni kellene a logos - logika - dialektika - nem formális logika (informal logic), fegyelmezett gondolkodás (disciplined thinking - Dewey), critical thinking, reflectiveness in education vonalat, vagy ívet - paradigma fejlődést

Remélem, azt, hogy az angol wikipedia le van maradva, nem varrod az én nyakamba. :-))

– Vakeger ^vita 2008. április 10., 21:27 (CEST)

– Vakeger ^vita 2008. április 10., 21:19 (CEST)

Új tartalom!!!

Átszerkesztettük a Dialektika szócikket,így a régi vélemények elavultak! Várjuk az új kritikákat! (Aláírás nélkül, szerzője SzChristi, 2011. december 9.)

Átdolgozva

A cikket 2015 decemberében egészében átdolgoztam. Ezt csak azért rögzítem itt, hogy egyértelmű legyen: a fenti viták korábbi állapotokkal kapcsolatosak.– Szilas ^vita 2015. december 20., 18:35 (CET)