Vita:Győri csata
|
Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2010. július 30. | |||
| |||
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
Tatarozás szerkesztés
Elkezdem a lap kisebb tatarozását és forrásolását. A jelenlegi cikk elég egyoldalú, és tévesen, valamint egyoldalúan mutatja be a csatát. Igyekszem majd ezt modern forrássokkal ellátva orvosolni. – Laci.d 
vita 2011. július 3., 11:25 (CEST)
Hányan voltak...? szerkesztés
"A francia hadakat három parancsnok vezette: Eugène de Beauharnais, Itália alkirálya, Napóleon fogadott fia, Louis Bonaparte (I. Lajos holland király) sógora, valamint Auguste Marmont és Étienne Macdonald marsallok, Taranto és Raguza hercegei."
Petőfi miatt...? szerkesztés
"Petőfi Sándor „A nép nevében” című versének köszönhetően az eset „győri futás”-ként híresült el, és az évek folyamán legenda szövődött köré. A csata tudományos feldolgozása ezért csak a 19. század végén kezdődhetett meg..."
Hogy mért nem foglalkoztak vele - ha tényleg nem foglalkoztak vele - az egy kérdés de, hogy Petőfi verse lenne az oka, az tévedés (akárki is írta eredetileg). És, ha már mi magyarok ilyen komolyan vesszük is a költőinket, az osztrákok se kutatták a témát, meg a franciák se... ugye? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 78.92.116.66 (vitalap | szerkesztései)
Petőfi verse a téves értékelés elterjedésének az oka. Mivel a radikálisok érdekei a kérdésben egybeestek a Habsburg-udvaréval (a magyar nemesség hatalmának és kiváltáságának a visszaszorítása), így a dualizmus első évtizedeiig nem igazán kutatták tudomány igénnyel, mivel még az akutálpolitika része volt, nem történelmi esemény. Ezt egyébként eredetileg Hahner Péter írta, de lehet vele vitatkozni pl. francia és német tanulmányokkal. – Laci.d vita 2013. augusztus 12., 14:27 (CEST)
Így van, ha Hahner Péteré ez az értékelés, akkor szerintem oda kéne írni jegyzetben, hogy tőle való. Így mindenki tudja, kinek a gondolatát olvassa, és nem tűnik úgy, mintha egy általánosságban, széles körben elfogadott szakmai véleményt közölne a szócikk: "a Petőfi költeménye nyomán kialakult közhangulat miatt nem kutatták alaposabban a Győri csatát a XIX. század végéig." Azért érdemes óvatosan bánni az ilyen kijelentésekkel, mert ezek a határozott, tömör megállapítások hajlamosak egyedüliként megmaradni az olvasó fejében. Aztán mi van, ha a szakma másik felének meg más a véleménye...? Egyébként kösz a gyors választ. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 78.92.116.66 (vitalap | szerkesztései)
Megnéztem még egyszer a forrást. Hahner nem von logika párhuzamot Petőfi és a tudományos feldolgozás között, ennek fényében viszont nem pontos a szöveg, így javítottam. Az tény, hogy a magyar nyelvű tudományos feldolgozás csak a 19. század végén kezdődött, és hogy Petőfi politikai célból hamis képet festett a csatáról a versében, de a kettő között nincs közvetlen logikai kapcsolat. – Laci.d vita 2013. augusztus 13., 10:44 (CEST)