Vita:Háttértár
Legutóbb hozzászólt Vidgabor 1 évvel ezelőtt a(z) Ferrit témában
|
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Zafir (vita), értékelés dátuma: 2012. május 31. | |||
| |||
Ferrit szerkesztés
A ferritgyűrűs memória háttértár? Én régről úgy emlékszem, hogy azt operatív tárként használták. Ebben az esetben nem lenne itt a helye. - Orion 8 vita 2022. szeptember 15., 16:24 (CEST)
- Nem! A ferritgyűrűs memória NEM HÁTTÉRTÁR, amit a cikkben írtak az nem helytálló,, hogy miért nem háttértár? Azért mert az áram kikapcsolásakor azonnal törlődik! Egyébként általában a corememory készült ferritgyörüs memóriából. Megtéveszthette a szöveg íróját, hogy a 60-as évek közepétől azért, hogy mainframe számítógép esetleges újraindításakor ne kelljen a IPL-t (Initial program loader) kézzel bepötyögni, minden számítógépben volt egy akkumulátor vagy elem ami a corememory egy részét áram alatt tartotta addig is, amíg a hálózati áramellátás, akár áramkimaradás, akár kikapcsolás miatt megszűnt. Texaner vita 2022. szeptember 15., 19:47 (CEST)
- @Texaner Ez tévedés. A ferritgyűrűs memória nem veszti el a tartalmát a kikapcsoláskor. Egy és kizárólag az olvasáskor törlődik, ezért külön áramkör vissza írta ha 1 volt a kiolvasott bit. Van a youtubeon egy videó sorozat, aminek az egyik részében bemutatják, hogy hogyan olvasták vissza egy kb. 40 éve kikapcsolt számítógép ferritgyűrűs memóriáját (azért ez a megőrzési idő elég impozáns, és elég komoly bizonyíték). Ennek ellenére az igaz, hogy soha nem használták háttértárnak. Amivel keveredhet az a mágnesdob, mert azt használták operatív tárnak (nagyon korai időszakban) és később már háttértárnak, és ez lett végül a merevlemezek őse. Valamint ferritgyűrűvel készítettek ROM-okat is (huzalozott ROM) pl. az Apollo AGC-ben ilyenek voltak nagy számban (erről van szintén egy youtube videó amiben bemutatják a fűzését). Annyira nem szedtem szét, és nem néztem meg, de van egy múzeumban egy nem túl korai IBM 360 ami ferritgyűrűs tárral rendelkezett, és ha jók az infóim akkor abban fűzött ROM volt.Vidgabor vita 2022. szeptember 15., 20:28 (CEST)
- Sajnos a gyakorlatban, bármennyire impozáns az a youtubos wideó amire hivatkozol, nem nagyon emlékszem, hogy üzemelő számítógépen ez megtörtént volna. Szívtam is e miatt eleget. (Programozó voltam, nem elektromérnök). Egyébként a lényeg: az igaz, hogy soha nem használták háttértárnak, és ezért sürgősen ki kellene ezeket a hamis infókat venni a szócikkből. Texaner vita 2022. szeptember 16., 12:01 (CEST)
- Pedig a korai unixok a PDP gépeken használták ezt. Ott egy szoftver összeomlás (akár úgy is, hogy újra indították a gépet) után még le lehetett dumpolni a valós tárat (innen van a mai napig a linuxokban a "core dumped" kifejezés). Az, hogy az operációs rendszer nem támogatta azt a funkciót, hogy még bent van az adat az nem a memória sajátossága. Én most hobbyból építettem egy kis 16 bites ferritgyűrűs memóriát és fizikailag tényleg bent marad az utolsó adat. Én villamosmérnök vagyok, és a hobbym a régi gépek hardvere (túl fiatal vagyok, hogy láttam volna komolyabban ferritgyűrűs táras gépeket). Egyszerűen a felépítésből fizikailag adódik az adatmegőrzés kikapcsolás után. Hogy ezt a korai gépek miért, és hogyan használták ki szoftver oldalon az már egy másik kérdés kör tud lenni. Azt nem vizsgáltam, csak azt, hogy elméletileg "végtelen" az adatmegörzési ideje (leszámítva ha valaki kiolvassa belőle az adatot, mert az azonnal törléssel jár). Azt el tudom képzelni, hogy a gép bekapcsolásakor egy inicializálást végeztek és törölték a tárat ezt nem tudom. De egy érdekes kérdés. Vidgabor vita 2022. szeptember 16., 13:06 (CEST)
- Én a 70-es évek második felében nagyjából naponta nagyjából 10-szer pötyögtem be eredeti PDP-8 ba majd TPA 8 ba és TPA 11-be az IPL-t. Egyszerűen lehetetlen volt e nélkül újraindítani. Egyébként valószínű, hogy mint írod bekapcsoláskor inicializálást végeztek ezek a gépek és azt szívtuk. Gondolom ennek hijján a buszok össze vissza működtek volna. (Én viszont túl öreg vagyok, 1964-ben még elektroncsöves gépen írtam első programjaimat.) Texaner vita 2022. szeptember 16., 16:36 (CEST)
- @Texaner Vagy amit szintén olvastam, hogy elég pici volt a memória, és egyszerűen amikor már lefutott az IPL annak a helyére töltötte be az oprendszert /vagy akár magát a programot/, és a következő IPL-nél már régen nem volt meg a szekvencia. Utána fogok nézni. De szerintem nagyon elkanyarodtunk az eredeti problémától.Vidgabor vita 2022. szeptember 16., 18:54 (CEST)
- Én a 70-es évek második felében nagyjából naponta nagyjából 10-szer pötyögtem be eredeti PDP-8 ba majd TPA 8 ba és TPA 11-be az IPL-t. Egyszerűen lehetetlen volt e nélkül újraindítani. Egyébként valószínű, hogy mint írod bekapcsoláskor inicializálást végeztek ezek a gépek és azt szívtuk. Gondolom ennek hijján a buszok össze vissza működtek volna. (Én viszont túl öreg vagyok, 1964-ben még elektroncsöves gépen írtam első programjaimat.) Texaner vita 2022. szeptember 16., 16:36 (CEST)
- Pedig a korai unixok a PDP gépeken használták ezt. Ott egy szoftver összeomlás (akár úgy is, hogy újra indították a gépet) után még le lehetett dumpolni a valós tárat (innen van a mai napig a linuxokban a "core dumped" kifejezés). Az, hogy az operációs rendszer nem támogatta azt a funkciót, hogy még bent van az adat az nem a memória sajátossága. Én most hobbyból építettem egy kis 16 bites ferritgyűrűs memóriát és fizikailag tényleg bent marad az utolsó adat. Én villamosmérnök vagyok, és a hobbym a régi gépek hardvere (túl fiatal vagyok, hogy láttam volna komolyabban ferritgyűrűs táras gépeket). Egyszerűen a felépítésből fizikailag adódik az adatmegőrzés kikapcsolás után. Hogy ezt a korai gépek miért, és hogyan használták ki szoftver oldalon az már egy másik kérdés kör tud lenni. Azt nem vizsgáltam, csak azt, hogy elméletileg "végtelen" az adatmegörzési ideje (leszámítva ha valaki kiolvassa belőle az adatot, mert az azonnal törléssel jár). Azt el tudom képzelni, hogy a gép bekapcsolásakor egy inicializálást végeztek és törölték a tárat ezt nem tudom. De egy érdekes kérdés. Vidgabor vita 2022. szeptember 16., 13:06 (CEST)
- Sajnos a gyakorlatban, bármennyire impozáns az a youtubos wideó amire hivatkozol, nem nagyon emlékszem, hogy üzemelő számítógépen ez megtörtént volna. Szívtam is e miatt eleget. (Programozó voltam, nem elektromérnök). Egyébként a lényeg: az igaz, hogy soha nem használták háttértárnak, és ezért sürgősen ki kellene ezeket a hamis infókat venni a szócikkből. Texaner vita 2022. szeptember 16., 12:01 (CEST)
- @Texaner Ez tévedés. A ferritgyűrűs memória nem veszti el a tartalmát a kikapcsoláskor. Egy és kizárólag az olvasáskor törlődik, ezért külön áramkör vissza írta ha 1 volt a kiolvasott bit. Van a youtubeon egy videó sorozat, aminek az egyik részében bemutatják, hogy hogyan olvasták vissza egy kb. 40 éve kikapcsolt számítógép ferritgyűrűs memóriáját (azért ez a megőrzési idő elég impozáns, és elég komoly bizonyíték). Ennek ellenére az igaz, hogy soha nem használták háttértárnak. Amivel keveredhet az a mágnesdob, mert azt használták operatív tárnak (nagyon korai időszakban) és később már háttértárnak, és ez lett végül a merevlemezek őse. Valamint ferritgyűrűvel készítettek ROM-okat is (huzalozott ROM) pl. az Apollo AGC-ben ilyenek voltak nagy számban (erről van szintén egy youtube videó amiben bemutatják a fűzését). Annyira nem szedtem szét, és nem néztem meg, de van egy múzeumban egy nem túl korai IBM 360 ami ferritgyűrűs tárral rendelkezett, és ha jók az infóim akkor abban fűzött ROM volt.Vidgabor vita 2022. szeptember 15., 20:28 (CEST)
- @Orion 8 Tettem bele egy forrás kérő sablont. Vidgabor vita 2022. szeptember 16., 13:35 (CEST)