Vita:Hatti
|
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Több gondom van a hettitákról adott címszóval. 1.) A megadott forrást ismerem, eléggé érintőlegesen foglalkozik a hettitákkal, ezért ajánlom helyette Ceram (helyesen:MAREK) hivatkozott könyvét. 2.) A hettita korszak természetesen nő ki a megelőző - török források szerint "asszír kereskedő-kolóniák" - korszakból, amikor többek közt a hatti-k is e területen éltek. Ők nem azonosak a hettitákkal, mely nevet a régészek adták az ismeretlen nevű, indoeurópai hódítóknak, akik állítólag aztán az írott forrásokban mint "hatti nyelven beszélő nép"-ként is szerepelnek. 3.) A legfontosabb lelőhelynek feltüntetett Kanis megnevezés hibás: pontosan: Karum Kanis és a mai Kültepe (Kayseritől kb 30 km-re keletre) területén feltárt, valóban fontos pre-hettita időtől folytonos lelőhely. Ez a Karum Kanis volt a szervezőtelepülése a többi anatóliai asszír kereskedő-kolóniának (KARUM-nak>>> eredeti elírás utójavítása 12.02-án). (rögtön folytatom, csak visszakapcsolok a cimlaphoz) Kit36 2006. november 27., 13:45 (CET) > folytatom: 4.)az A.C.M. múzeum korabeli leletei döntően Kültepéről származnak. Exkluzív darab egy égetet kerámia-borítékú ékirásos levél (128. sz lelet). számomra gyönyörűek a vázáik , néhány pecsétlőhenger, istenszobrocskák (123>180. sz. leletek). (saját felvételek: ACM041_KT051022
043 032 fő lelőhelyei még az A.C.M. szerint: Dyjarbbakir, Urfa, Maras, Malatya, valamint Acemhöyük, Alisar,Bogazköy
Javaslom, hogy készüljön külön címsó erről a korról.
5.) Az óhettita-virágzó hettita korszak (ie. 1750-1200.) fő lelőhelyei:Inandik, Eskiyapar, Masathöyük, Alacahöyük, Hattusas (Bogazköy). (181-229. sz leletek), valamint a Bogazköy (Hattusas) szomszédságában levő Yazilikaya szikla-reliefjei (fantasztikusan érdekesek!) főbb saját fotók: BOG108_KT051021
004 020 017 018 043>a hattusasi hadiisten-orthosztát
6.) A későhettita-korsszak (ie. 1200-700) már a tengeri népek hódító hulláma utáni időszak, amikor egységes nagybirodalom már nem jött létre Lelőhelyek: Kargamis, Zincirli, Malatya-Aslantepe, Sackagözü, Karatepe, Tell Taynat. Ezen időszak régészeti leletei rendkívül impozánsak (230>253. sz. leletek), főleg az orthosztátok (reliefdíszítéses pillérek). saját főbb fotók (orhosztátok): ACM081_KT051022
084 079 081 102
Az A.C.M. régészei szerint ez után már a fríg-korszak követezik, de ez egy külön mese, még előttem is zűrös egy kicsit. A felsoroltakat azért jegyeztem le, mert szerintem lehetne egy igazán demonstratív cimszót készíteni ezen általunk (román-gall-teuton-orientáltágú európaiak) alig ismert korszakról és népről. Kit36 2006. november 27., 14:29 (CET)
- Ceramot nem illik történészberkekben használni. Mert rossz. (ELTE assziriológia és történelem tanszék). Egyhangúan Roaf mellett voksolnak.--Mathae قل 2006. november 27., 17:24 (CET)
- Kárum, nem Karum, és nem kell kitenni. Budapest sem Budapest Város. A hattikról van szó, de még nincs külön szócikk. Phrügiát pedig ajánlom a figyelmedbe. A többihez nem tudok mit mondani.--Mathae قل 2006. november 27., 17:55 (CET)
Én jobban hiszek a török régészeknek, mint az ELTÉ-nek. Nevezett vitához pontosidézetet küldök: ..."In Anatolien gab es ungefähr zwanzig solche Niederlassungen, die alle einem Haupthandelszentrum, dem im unteren Stadtteil von Kültepe gelegenen Karum Kanis, unterstellt waren. Karum Kanis seinerseits stand in direkter Verbindung mitAssyren." (Kanis szó s-betüje alatt egy ki fülecske de ezért nem váltok karaktert) Museum für Anatolishe Zivilisationen (Publikation I-4.) p. 89. (alcím: Die Zeit der Assyrischen Handelskolonien (1950-1750 v.Chr.) Njó, akkor hát vitatkozzunk ! Kit36 2006. november 27., 18:42 (CET) Roafot már korábban kontrollálltam, több dolog nem pontos nála, de ez most nem téma. (Inne most kitöröltem valami őszintét.) Ceramról: Ha Magyarországon valaki népszerűsítette a hettitológiát, akkor az ő. Sajnálom,hogy nem magyar. Lehet, hogy ezért nemillik hivatkozni magyar történész körökben róla. Szia.Kit36 2006. november 27., 19:17 (CET)
Szia! Németül sajnos az éhen-nem-haláshoz való szinten tudok, úgyhogy az idézettel nem tudok mit kezdeni. Nem azért utálják Ceramot, mert nem magyar, és mert népszerűsíti a hettitológiát, hanem mert telve van tárgyi tévedésekkel (Te mi alapján ellenőrizted?). Roaf sem magyar, mégis szeretik. De ha neked Komoróczy Géza, Kalla Gábor, Dezső Tamás vagy épp Pálfi Zoltán nem elégséges referencia, nem tudok mit mondani. Én inkább nekik hiszek.
A török régészetben meg ne bízz olyan nagyon... nem mintha nem csináltak volna jó dolgokat is, de mit vársz egy nemzettől, ami még az örmény holokausztot sem ismeri el, és Atatürk a demokrácia atyja számára? Kanison szokott lenni hacsek, mert különben a nyugatiak Kanisznak ejtenék. Hála istennek Magyarországon erre nincs szükség.--Mathae قل 2006. november 27., 19:22 (CET) Lassan mondatról mondatra olvaslak. Kösz a figyelmeztetést Phrügiára/Frígiára. Az idézett török mű következő fejezete (p.159-188 (255-311.sz leletek. Gyönyörű kerámiák és bronzedények, míves kézműves dolgok. Nekem - építésznek - azért kedvesek, mert ők találták fel a többhajós (oszlopos) csarnoképítkezést, amit aztán később a görögök (de talán inkább, a rómaiak a bazilika-típussal) vittek tökélyre. (Tudod, mennyi érdekességet fedeztem fel azóta, hogy egy kicsit megismertem Anatóliát ?) Kit36 2006. november 27., 19:33 (CET) Ha nem tudod elolvasni, akkor nincs vitafórum. Nincs partner. Ezért tértél rá a politikára? (örmény-mészárlás, stb). Minálunk is volt sváb-kitellepítés, meg Hortobágy is. Beszélgethetünk erről is, de ez nem hettitológia. Komoróczyt más területért tisztelem, a továbbiak műveit nem ismerem. A közelmúltban megjelenő, több nemzet szakemberei által összeállított törtéelmi-, régészeti- művészeti összefoglaló művekben magyar neveket csak a fordító-, illetve lektor-rovatokban találom. Valószínűleg én keresem őtet rossz helyen (bár ezek magyar kiadások). Kit36 2006. november 27., 19:45 (CET)
Nem politika. Történelemhamisítás / történelemferdítés / történelem túlzott flexibilátással és irányzatossággal való kezelése. Hasonló kategória a sumer-magyar és a dákoromán elmélet - ez utóbbi a legjobb példa, nemzeti szintű ködösítés, butítás. Arra utaltam, hogy objektivitást ne várjunk a törököktől - minden tiszteletem mellett.--Mathae قل 2006. november 27., 20:10 (CET)
Én Törökországban nem ideológiáért jártam, hanem a török emberek megismeréséért és főleg az Európában nem kifejezetten előtébe helyezett őstörténetük megismeréséért. Ezért én nem tudom kezelni az olyan fogalmakat, hogy a törökök. Helyette olyant, hogy x.ember, aki török, vagy olyant, hogy Sinan (talán hallottál róla, vagy olyant, hogy Mevlevi/Mevlána), meg olyamit, mint a Boszporusz-híd. Persze, láttam azokat a kappadokiai 8-11. századi freskókkal díszített barlangtemplomokat is, amikben galamb tenyésztés folyik, meg a kitelepített görögök után megmaradó omladozó házakat. De hát valahogy így volt ez nálunk is, a szorgos svábok házába telepített kevésbé gondos magyarjaink esetében is. Hm. Ez ilyen huszadik század volt.
Szia, jó éjt !
Kit36 2006. november 27., 20:24 (CET)
Vita folytatása User Mathae felé:
Elromlott a gépem, ezért csak most tudok jelentkezni. Tulságosan felkaptad a vizet, ez nem szerencsés csapkodást eredményezett. A többi nem ide való, lásd az én user>vitalapomon.
Kit36 2006. december 2., 01:54 (CET)
Mathae védelmében: a karum/kárum valóban nem Kanis nevének része, hanem az óasszír kereskedelmi lerakatok egyik típusa; az akkád szó eredeti jelentése "kikötő", "rakpart". Anatóliában nem Kanis volt az egyetlen kárum, még legalább 5-6 ilyen típusú telepről tudunk (csak sajnos nem tudjuk őket lokalizálni).
A hettiták nyelvüket nem, hanem országkat hívták Hattinak. Saját nyelvüket "nesai"-nak nevezték.
A török régészek minden szavát azért tényleg nem kell készpénznek venni... tusratta 2006. december 3., 17:43 (CET)