Vita:Pripjaty (Kijevi terület)

Legutóbb hozzászólt Misibacsi 7 évvel ezelőtt a(z) Feleződés témában
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett Kitüntetett szócikk Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 16.

Közlekedés szerkesztés

A Közlekedéshez odaírtam, hogy vonattal is elérhető, ami a nemzetközi menetrend szerint is igaz: [1] Ez mégis törölve lett... – Béres Ádám vita 2009. december 15., 15:02 (CET)Válasz

  • Törölve lett, mert téves. Az általad használt DB menetrendben két megtévesztő állomásnév is van, ennek elsőre mindenki bedől. A menetrendben Pripyat (a fehérorosz menetrendben Припять) néven szereplő állomás Fehéroroszországban van a Goriny-Lunyinec vasútvonalon, Janov-Polesszkij (Янов-Полесский) pedig szintén Fehéroroszországban a Breszt-Lunyinec vonalon.
    • A Pripjaty város régi vasútállomása (Janov) ma rendezőpályaudvarként üzemel. Vasúti személyforgalom legközelebb Szemihodiban van, ez sétakedvelő embernek kb. 45 perc gyalogút. Szépséghibája a dolognak, hogy a Délnyugati Vasút Csernyigov-Szemihodi vonala közforgalmú személyszállításra csak a Csernyigov-Nedancsicsi szakaszon van megnyitva (ezutóbbi szakasz menetrendje a DB-től is elérhető). A Nedancsicsi-Szemihodi szakaszon csak az erőművi munkásszállító vonatok közlekednek, de ezek közforgalomban nem vehetők igénybe. Cs szabo vita 2009. december 20., 12:42 (CET)Válasz

Anyag szerkesztés

A pripjatyot szennyező anyag túlnyomó részben 137Cs, ennek a felezési ideje 30 év.De nem ezért marad lakatlan, hanem a sérült reaktor, és más szennyezett területek közelsége miatt, de nem évszázadokig. Aronn 2006. október 10., 20:08 (CEST)Válasz

Hiányosságok szerkesztés

Ahhoz képest, hogy kielemlt státuszú cikk, a csernobili katasztófáról lehetne benne többet írni. Az "alapítástól a katasztrófáig" szekció például egy szót nem szól a katasztrófáról, csupán a következő bekezdés tárgyal, immáron a kitelepítésről. Véleményem szerint ezt korrigálni kéne. --XXLVenom999 vita 2013. július 26., 21:40 (CEST)Válasz

Feleződés szerkesztés

„Bár az ott mérhető sugárzás nagy részét okozó céziumizotóp felezési ideje 30 év, még hosszú ideig nem várható a lakosság visszatelepítése.....“ — hát ezt nem értem. A felezési idő nem annyi, amennyi idő alatt a felére csökken a sugárzás intenzitása? Ha tehát most például a megengedett érték tízszerese, akkor a felezési idő múltán nem az ötszöröse (ami még mindig túl sok) marad ennek? – Holdkóros vita 2017. április 25., 21:53 (CEST)Válasz

Szerintem jól érted, de az időtényezőnek is szerepe van, vagyis egy bizonyos közelségben rövid idejű túrát lehet ugyan tenni, viszont a tartós ottlakás még nem biztonságos, mert ahhoz a sugárzási szint még túl magas. De ez csak saját értelmezésem. Ha képletben jobban érthető, akkor sugárterhelés = intenzitás × behatási idő. misibacsi*üzenet 2017. április 26., 16:36 (CEST)Válasz

A felezési idő azt jelenti, hogy a sugárzó izotópok mennyisége a felére csökken adott idő alatt. Hogy a sugárzás intenzitása hogyan változik ezzel, azt nem tudom. – Rlevente   üzenet 2017. április 25., 22:03 (CEST)Válasz

Persze, hogy azt jelenti. De ha feleannyi izotóp marad, akkor a felezési idő (ez a cézium-137 esetében kb. 30 év) elteltével egységnyi idő (pl. egy másodperc) alatt feleannyi (atom(mag)) is bomlik le. A sugárzás erőssége meg az éppen lebomló atom(mag)ok számával arányos — legalábbis én úgy gondolom. De lehet, hogy nem jól. – Holdkóros vita 2017. április 25., 23:28 (CEST)Válasz

Miközben egy teljes múzeum poszvjascsájetszjá a csernobili katasztrófának. Lásd: [2]. – Burumbátor Súgd ide! 2017. április 25., 23:34 (CEST)Válasz

Visszatérés a(z) „Pripjaty (Kijevi terület)” laphoz.