Vita:Templomosok
|
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. október 11. | |||
| |||
 | A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a román, angol, francia és olasz Wikipédián, az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot. | |||
|
| ||||
| ||||
Jogutód szerkesztés
- "A XX. században több, főleg angolszász szervezet alakult, mely a templomosok utódjának nevezte magát, ám ehhez egyik sem kapta meg a pápai engedélyt."
- "És egy magyar vonatkozású hír: 1998 augusztusában a Templomos Lovagrend arra kért engedélyt II. János Pál pápától, hogy a Szent Koronát rendjük használhassa jelképrendszerükben, mint ereklyét. Az engedélyt megkapták."
Pontositva: II. Janos Pal aldasat adta arra, hogy egy bejegyzett magyarorszagi egyesület egyhazi szimbolumot valasszon jelkepeül. --Dr. Steller 2006. június 30., 11:15 (CEST)
- a korona nem egyházi szimbólum, hanem az országé. a pápánk szvsz így tökmindegy volt, hogy ki használja még jelképül. – Alensha
üzi 2007. július 5., 13:57 (CEST)
- Nem egészen, mert a Magyar Szent Korona az egyetlen apostoli korona Európában. Üdv, --jJDM 2007. július 5., 14:04 (CEST)
Én ugy hallottam, hogy Fülöp nem tudta megszerezni a vagyont mert voltak olyan templomos lovagok akik tudomást szereztek, hogy el a karják venni a vagyonukat és elvitték.
Alapítás éve? szerkesztés
A cikkben található 1118-as dátum milyen forrásból származik? Biztos dátum ez (amennyire lehet persze)? Mivel eddig két forrást találtam a lovagrendről, az egyikben (egy régi feljegyzésem) 1119-re van datálva az alapítás, míg az Általános Kislexikonban a templomos rend megalapítását 1920-ra helyezik... ezért lenne jó hogyha valaki biztosat tudna. Ha valaki azt mondja, 1118 azt is elhiszem. Csak ne legyenek ilyen kétségek :) Iecs 2006. szeptember 9., 23:10 (CEST)
1120 körül szerkesztés
Az alapítás pontos dátumát nem ismerjük, van, aki megkísérli meghatározni az évet, de az egyháztörténezi irodalomban az alapítást egyszerűen 1120 körülre szokták tenni. --Raffanae 2007. július 5., 04:52 (CEST)
Kép figyelmeztetés szerkesztés
A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.
Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.
Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.
- Rüdiger Wölk törölte a(z) Image:Templarius.jpg nevű képet: This image is an exact duplicate or scaled-down version of: Image:Templarsign.jpg;
egy apróság szerkesztés
Az 'Ad milites Templi' nem regula, hanem egy, a vallásosság és az ideális lovagi élet összeegyeztethetőségét taglaló, a keresztény lovag hivatását kifejtő írás. A rend reguláját Troyes után fogadták el, ahogy a cikk is írja, amit egyébként szintén Bernát szerkesztett, a benedeki regula alapján. --Raffanae 2007. július 5., 05:06 (CEST)
Salamon Temploma??? szerkesztés
Javítani kellene: "1 történeti Rend fejezetben: ... A lovagokat II. Balduin jeruzsálemi király vette pártfogásába, aki Jeruzsálemben, az egykori Salamon-templom egy szárnyát adományozta nekik. ..." A Templom története hosszú, de annyi biztos, hogy Salamon Templomát Nabukodonozor rombolta le (majd a zsidók iparosait és előkelőit Babilónba vitte). Ezután Nagy Heródes építette fel újból a Templomot egy ugyanekkor létesített óriási platón, amit Titus rombolt le Kr.u. 72-ben. Amit Balduin a rendnek adhatott, az a heródesi platón felépült al-Aksza mecset volt (nem ugyanott, ahol a mai al-Aksza áll). A tévedést talán az okozza, hogy a mecset alatt talált pincét a templomosok Salamon Istállójának hívták. Dezső László vita 2013. április 18., 16:18 (CEST)
Templomosok kincse, elrejtése, a gótikus építészet, rézkori meddők legendái szerkesztés
A történeti Rend legendái közé tartozik 1. a kincsük (amihez hirtelen jutottak a "szegény" lovagok), 2. a kincsük 1307-es elrejtése, 3. a gótikus építészet szentföldi eredete, 4. a rézkori (még nem hő hatásával működő kohók, hanem egyszerű kőfejes zúzók által kinyert) réz-arany ötvözet hideg úton történő szétválasztása és a rézkorban értékesebb - keményebb - réz felhasználásával az (akkor) értéktelenebb arany meddőhányóba helyezése; ilyen meddőhányó lehetett a salem-i (ma: Jeruzsálem) szérűn is, ahol Salamon felépítette az első Templomot ... de pl. Lednicen is, ahol Rákóczi (a templomosok réz-arany szétválasztó kohója után 400 évvel) réztömböket talált és azokból rézpénzt, "libertás"-okat veretett. A legendáriummal érdemes lenne kibővíteni a szócikket ... nemcsak az érdekesség okán, hanem már csak azért is, mert a legendáknak szokott lenni valami valóság-magjuk is. Dezső László vita 2013. április 18., 16:38 (CEST)
Péntek 13. szerkesztés
Egy komment szerint az öröknaptárak 1307. október 13-át csütörtöknek adják meg. Ellenóriztem az első linket ([1] [2] [3] [4]), valóban, és azért, mert rossz az öröknaptár a Gergely-naptár bevezetését megelőző időkre. „A Gergely-naptár 1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15., péntek lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak.” Vagyis a régi Julián naptár naptár szerinti 1582. október 5. megfelel a Gergely-naptár szerinti 1582. október 15-nek. A kettő között ekkor 10 nap a különbség. Az öröknaptár 1582. október 15-öt péntekre, október 4-et viszont hétfőre teszi, míg a nem létező október 14-et teszi csütürtökre. Ha visszafelé megyünk, akkor a két naptár közötti különbség az, hogy a Gergely-naptár szerint 1500 és 1400 nem volt szökőév, míg a Julián naptár szerint igen. Így 1307-ben a különbség 8 nap. A Julián naptár szerinti 1307. október 13. a Gergely-naptárban október 21-nek felel meg, ami az öröknaptár szerint valóban péntekre esett. Hidaspal vita 2013. szeptember 13., 18:56 (CEST)
HIA CETVA DEVITON'S sírkőfelirat módosításához szerkesztés
A vonatkozó sírfelirat nem létezik, a templomosoknak nem volt birtoka a Margitszigeten. Az erre vonatkozó tudósítás az Ősi Gyökér című folyóiratból lett átemelve, és a wikipediáról sajnos sokan forrásmegjelölés nélkül átveszik. Az Ősi Gyökér vonatkozó száma: http://epa.oszk.hu/02300/02387/00038/pdf/EPA02387_osi_gyoker_2016_3.pdf A történet Krúdy Gyula Világban tartott 1925-ös tudósítására megy vissza, amely itt érhető el: http://www.krudy.hu/Szakirod/Anonim/AnonVil25_252.html Ám Krúdy szövegéből kiderül, hogy a templomosok jelenléte csak az ő feltételezése volt. A MArgit-sziget kutatásának szakirodalmában sehol nem található a templomosoknak semmilyen jelenlére. Mivel az író szállása a premontrei kolostor feltárásának szomszédságában volt, ezért azt nézhette templomos épületnek. Az ásatásról előkerült egy Hic iacet Valentinus sírkő is, amelyet vélhetően Krúdy félreolvasott a fentebb látható tudósításában. A sírkő képét a Budapest Régiségei 1972. évfolyamának 232. oldalán közölték, amely itt érhető el, megfelelő nagyítás után látható, hogy Krúdy miért olvasta félre a feliratot: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_BUDREG_22/?pg=233&layout=s
Ezen tények ismeretében a szócikk vonatkozó sorát kiegészítem és forráshivatkozásokkal látom el.