Währing
Bécs XVIII. kerülete
A Währing Bécs XVIII. kerülete. Währing Döbling, Alsergrund, Hernals, Alsergrund, Neuwaldegg, Dornbach, Hernals, Salamonfalva, Neustift am Walde és Oberdöbling községekkel határos.
| Bécs XVIII. kerülete | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Bécsen belül | |||
| |||
| Egyéb elnevezés: Währing | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Bécs | ||
| Kerület | XVIII. | ||
| Irányítószám | 1180 | ||
| Polgármester | Silvia Nossek | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 51 497 fő (2020. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 8 200,16 fő/km² | ||
| Tszf. magasság | 247 m | ||
| Terület | 6,28 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bécs XVIII. kerülete
Pozíció Bécs térképén
| |||
 é. sz. 48° 13′ 59″, k. h. 16° 18′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 59″, k. h. 16° 18′ 53″ | |||
| Bécs XVIII. kerülete weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs XVIII. kerülete témájú médiaállományokat. | |||
Részei szerkesztés
 |
|
-
Gersthof címere -
Pötzleinsdorf címere -
Währing címere -
Weinhaus címere
Története szerkesztés
Währing írott forrásban elsőként 1170-ben tűnik fel Warich nevén.
A Währing kerületet 1892. január 1-jén hozták létre Währing, Gersthof, Pötzleinsdorf, Weinhaus, Neustift am Walde és Salmannsdorf néhány része beolvasztásaval Bécsbe mint a XVIII. kerület. 1938. október 15-én egy birodalmi törvény alapján Neustift am Walde és Salmannsdorf Döbling része lett.
A megszállás alatt (1945–1955) Meidling az amerikai szektorhoz tartozott.
Látnivalók szerkesztés
- Pötzleinsdorfi kastély
- Geymüllerschlössl
- Maria-Theresien-Schlössel (most az Erste Bank AG múzeuma)
- Az egyetemi csillagvizsgáló a Türkenschanzén
- Türkenschanzpark
Képek szerkesztés
-
Pötzleinsdorfi kastély -
Geymüllerschlössl -
Geymüllerschlössl -
Maria-Theresien-Schlössel -
Türkenschanzpark -
Türkenschanzpark -
Egyetemi csillagvizsgáló -
Egyetemi csillagvizsgáló -
Dürwaring-híd -
Kerületi hívítál
_-_Geym%C3%BCllerschl%C3%B6ssel_(b).JPG)
.JPG)
_-_Paulinenwarte_(1).JPG)
Népesség szerkesztés
Népességnövekedés
forrás: Statistik.at[2]
Irodalom szerkesztés
- Robert Eigler: Währing: 150 Jahre Baugeschichte 1840 – 1990. Ein Beitrag zum Jubiläum „100 Jahre Währing bei Wien“. Kulturverein Initiative Währing, Wien 1991
- Christine Klusacek, Kurt Stimmer: Währing. Vom Ganserlberg zum Schafberg. Compress, Wien 1992, ISBN 3-900607-17-6
- Helmut Kretschmer: Wiener Bezirkskulturführer: XVIII. Währing. Jugend und Volk, Wien 1982, ISBN 3-7141-6224-0
- Helfried Seemann (Hg.): Währing: 1880 – 1930. Album Verlag für Photographie, Wien 1993, ISBN 3-85164-018-7
- Helga Maria Wolf: Wien – Währing. Sutton, Erfurt 2004, ISBN 3-89702-778-X
- Währinger Heimatkunde: Währing – Ein Heimatbuch des XVIII. Wiener Gemeindebezirk, Band 1, Wien 1923, online
- Währinger Heimatkunde: Währing – Ein Heimatbuch des XVIII. Wiener Gemeindebezirk, Band 2, Wien 1924, online
- Währinger Heimatkunde: Währing – Ein Heimatbuch des XVIII. Wiener Gemeindebezirk, Band 3, Wien 1925, online
- Michael Haitszinger, Klaus Prokop: elfachtzig | Währing – Mensch & Bezirk, ARGE elfachtzig, Wien 2014, ISBN 978-3-200-03804-2
További információk szerkesztés
- Währing auf den Seiten von wien.at
- Bezirksmuseum Währing
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Statistik Austria - Bevölkerung zu Jahresbeginn 2002–2020 nach Gemeinden (Gebietsstand 1.1.2020) (German). (Hozzáférés: 2021. február 9.)
- ↑ Volkszählung vom 15. Mai 2001. Endgültige Wohnbevölkerung und Bürgerzahl (mit der Bevölkerungsentwicklung seit 1869). Wiener Gemeindebezirk: Wien 18., Währing, auf Statistik.at (PDF, 12 kB).
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Währing című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.