Walther von Reichenau
Walter Karl Ernst August von Reichenau (Karlsruhe, 1884. október 8. – Poltava, 1942. január 17.) német tábornagy, hadseregcsoport-főparancsnok, Hitler feltétlen híve.
| Walter Karl Ernst August von Reichenau | |
 | |
| Beceneve | Németország vaslovagja |
| Született | 1884. október 8..svg){kind=small} Karlsruhe, Német Birodalom |
| Meghalt | 1942. január 17. (57 évesen) Poltava, Szovjetunió, (ma Ukrajna) |
| Sírhely | Invalidenfriedhof |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | német |
| Szolgálati ideje | 1903 – 1942 |
| Rendfokozata | tábornagy (Generalfeldmarschall) |
| Csatái | Első világháború, Második világháború |
| Kitüntetései | Lovagkereszt (Ritterkreuz) |
| Halál oka | agyvérzés |
 | |
| Walter Karl Ernst August von Reichenau aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Karl Ernst August von Reichenau témájú médiaállományokat. | |
A korai évek és az első világháború szerkesztés
Walther von Reichenau 1903-ban lépett be a Német Hadseregbe. Az első világháborúban a Nyugati fronton szolgált, a Vaskereszt 1. osztályával tüntették ki és századossá léptették elő. A Weimari köztársaságban von Reichenau vezérkari tiszt, 1931-től a Reichswehrnél töltött be vezető beosztást, később pedig Werner von Blomberg tábornok alatt szolgált Kelet-Poroszországban. A heves nacionalista érzelmű nagybátyja bemutatta őt Hitlernek. 1932-ben von Reichenau követte a nácikat és hamarosan csatlakozott a Nemzetiszocialista Német Munkáspárthoz, és a Hitler katonai tanácsadója lett.
A náci hatalomátvétel után szerkesztés
Amikor Hitler 1933 januárjában hatalomra jutott, von Blomberg lett a hadügyminiszter, von Reichenau pedig a minisztérium hivatalvezetőjeként igyekezett meggyőzni a nemzetiszocialista vezetőket, mint például Hermann Göringet és Heinrich Himmlert arról, hogy Ernst Röhm és az SA erejét törjék meg. Az SA-t a Hosszú kések éjszakáján, 1934. június 30-áról július 1-jére forduló éjszakán az SS felszámolta.
1935-ben von Reichenaut vezérőrnaggyá léptették elő és München parancsnokává nevezték ki. A Blomberg–Fritsch ügy után Hitler első számú jelöltje a hadügyminiszteri posztra von Reichenau volt, de Gerd von Rundstedt és Ludwig Beck tábornokok tiltakozása miatt Hitler visszakozott.[1][2]
A második világháborúban szerkesztés
Lengyelország lerohanása és a nyugati hadjárat szerkesztés
1939 szeptemberében Lengyelország megtámadásakor a 10. hadsereg parancsnoka. 1940-ben a 6. hadsereget vezeti a nyugati hadjáratban, elfoglalja Brüsszelt. A Belgium és Franciaország elleni támadásban vívott csatáinak jutalma tábornagyi kinevezés.
A Szovjetunió elleni támadás szerkesztés
A Szovjetunió elleni, Barbarossa hadművelet alatt, 1941 júniusában von Reichenau ismét a 6. hadsereg parancsnokaként ténykedett. Elfoglalta Kijevet és Harkovot.
Politikailag von Reichenau aktív antiszemita volt és támogatta az SS Einsatzgruppékat abban, hogy irtsák ki a zsidókat az elfoglalt szovjet területekről. Bátorította a katonáit, hogy kövessenek el atrocitásokat a zsidók ellen, miközben elmondják nekik:
- „...A keleti hadszíntéren a katona nem csak ember, aki a háború művészetének a szabályaival összhangban harcol... Ennek okáért, amit a katonának meg kell tanulnia, az, hogy helyesen ítélje meg a szigorú, de igazságos büntetés szükségességét, amit ki kell osztani a félállati zsidó fajnak...”[3]
Az offenzíva alatt von Reichenau megvizsgált minden egyes szovjet harckocsit, amivel találkozott. Beszállt mindegyikbe, és egy vonalzóval megmérte a páncélzat vastagságát. Miután megvizsgált egy T–34-es tankot, azt mondta a tisztjeinek:
„Ha az oroszok valaha ezt tankot futószalagon fogják gyártani, el fogjuk veszíteni a háborút.”
Néhány történész, mint például Walter Görlitz, arra törekedett, hogy megvédje von Reichenau 1941. októberi parancsát:
- „...meg kell követelni, hogy a csapatok tartsanak távolságot az orosz polgári lakosságtól.”
1941. december 19-én Hitler eltávolította Walther von Brauchitsch tábornagyot a szárazföldi hadsereg (das Heer) éléről, és megpróbálta kinevezni von Reichenaut a megüresedett pozícióba, de a hadsereg vezetői ezt visszautasították, ezért von Brauchitsch helyét maga Hitler foglalta el.
Halála szerkesztés
Walther von Reichenau Poltavában halt meg 1942. január 17-én. A halál okaként agyvérzés, szívroham és repülőgép-baleset is számításba jött, a beteg tábornagyot ugyanis repülőgéppel akarták Lipcsébe szállítani, de a gép lezuhant. Walter Görlitz szerint a repülőgép ugyan végzett kényszerleszállást, de von Reichenau szívrohamban halt meg.
Források szerkesztés
- William Craig, Enemy at the Gates (Victoria: Penguin, 2000)
- Walter Görlitz, "Reichenau," in Correlli Barnett ed., Hitler's Generals (New York: Grove Weidenfeld, 1989), pp. 208–18.
- Földi Pál. Ki kicsoda a harmadik birodalomban. Budapest: Anno Kiadó (1999). ISBN 963 9066 78 8
- Walter von Reichenau : Nazi Germany (angolul)
- Der "Rechenau-Befehl" (A "Reichenau-parancs") (németül)
- Secret Field Marshal v.Reichenau Order... (A "Reichenau-parancs") (angolul)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Walther von Reichenau című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Walter von Reichenau című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Von Blomberg hadügyminiszterrel egy prostituáltat vetettek feleségül (nem tudott róla).
- ↑ Von Fritsch vezérkari főnököt azzal vádolta meg, hogy homoszexuális, de ez nem volt igaz.
- ↑ Részlet von Reichenau tábornagy 1941. október 10-ei titkos parancsából.
.png){kind=small}
