Wechselman Ignác

(1828–1903) magyar építész
(Wechselmann Ignác szócikkből átirányítva)

Lovag Wechselman Ignác, olykor Wechselmann formában is (Nicolaj, 1828. szeptember 22.Budapest, 1903. február 17.) zsidó származású magyar műépítész és filantróp.

Wechselman Ignác
László Fülöp Elek: Wechselman Ignác portréja, 1894
László Fülöp Elek: Wechselman Ignác portréja, 1894
Született1828. szeptember 22.[1]
Mikołów
Elhunyt1903. február 17. (74 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBécsi Műszaki Egyetem
KitüntetéseiOsztrák Császári Vaskorona-rend
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Wechselman Ignác témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Berlinben és Bécsben tanult és 1856-ban Budapesten telepedett le, ahol Ybl Miklós kompozícióit javarészt ő juttatta kivitelre. Így az ő művei: a várkerti építkezés, a vámpalota, a régebbi egyetemi épületek és az egyetemi könyvtár stb. Nevét jobban megörökítette végrendeletével, amelyben a róla elnevezett vak gyermekek intézete részére 1.400.000 koronát adományozott, azzal a kikötéssel, hogy az intézetbe felerészben zsidó, felerészben keresztény gyermekek veendők fel. Ugyancsak végrendeletileg két millió koronát hagyott tanítói segélyezésre s ebből is zsidó és keresztény tanítók egyformán részesedtek. A Wechselman-féle Vakok Intézete 1926-ban a Bethlen-térre költözött, mert a pénzelértéktelenedés következtében nem tudták azt eredeti alakjában fenntartani s mások nem gondoskodtak a nemeslelkű alapítvány pótlásáról. Az eredeti Wechselman-intézet általa alapított palotáját eladták (ma: Mozgásjavító Általános Iskola).

 
Wechselman Ignác mauzóleuma, Salgótarjáni utcai zsidó temető

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Alpár Ignác tervezte.[2]

Ismert épületei szerkesztés

  • 1867: Első Magyar Gépgyár Rt. telephelye, Budapest, Váci út 48. / Visegrádi u. 50-56. (elbontották)[3]
  • 1867: Unió Gőzmalom Rt. telep (beleértve a malmot is), Budapest, Visegrádi u. 5-7. / Katona József u. 2. (elbontották)[3]
  • 1867: istálló és kocsiszín a Haggenmacher (Árpád) Gőzmalom Rt. telepéhez, Budapest, Szent István körút 18-22. / Visegrádi u. 2-4. (elbontották)[3]
  • 1867: fafűrészelő gyárhoz gőzgép és gépház, Budapest, Pozsonyi út 51-57. / Victor Hugo u. 43-45. (elbontották)[3]
  • 1868: Parkettagyár és gőzfűrésztelep, Budapest, Pozsonyi út 39-45. / Hollán Ernő u. 39-43. (elbontották)[3]
  • 1881: Károlyi-palota, Budapest, Múzeum u. 17., a Károlyi-Csekonics Rezidencia ma reprezentatív rendezvényhelyszín, korábban az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) működött itt.

1861-ben tervei szerint épült át a Tatai zsinagóga (ma: Görög-Római Szobormásolatok Kiállítóhelye, 2890 Tata, Hősök tere).

Tervben maradt épületek szerkesztés

  • 1861: Zsinagóga, Kecskemét[4]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés