Wenennofer
| Wenennofer | ||||
|
Wenennofer ókori egyiptomi pap volt, Ozirisz főpapja Abüdoszban a XIX. dinasztia idején, II. Ramszesz uralkodása alatt.
Neve jelentése: „tökéletesként létező”, egyben Ozirisz egyik jelzője is, amely az isten halála utáni hatalmára utal.[2] Wenennofer apja Meri, szintén Ozirisz főpapja, anyja Maianui, Ozirisz énekesnője. Meri apja, Hat is Ozirisz főpapja volt, anyját Juinak hívták; Meritré apja, To (vagy Tjai) szintén Ozirisz főpapja, anyja neve Buia. Wenennofer felesége Tiji, más néven Nofertari volt, Keninek, a magtár elöljárójának és feleségének, Wiainak a lánya. Wenennofernek és Tijinek két fia ismert, Hori és Juju, később mindketten Ozirisz főpapjai lettek.[3]
Wenennofer apjától örökölte a főpapi pozíciót, ahogy az az Újbirodalom idején szokás volt. Harmincöt évig ült a főpapi székben; előbb idősebb fia, Hori, majd fiatalabb fia, Juju követte.[4]
Ábrázolásai szerkesztés
- Wenennofer és apja, Meri kettős szobra
A szobor a kairói Egyiptomi Múzeumban található (Cairo JdE 35257). Szöveg Wenennoferről kijelenti, hogy Meri és Maianui fia; Maianui Ozirisz főpapja, To és felesége, Buia lánya.[5] Említik Wenennofer feleségét, Tijit is, aki Ozirisz háremének elöljárója, Keni, a magtárak felügyelőjének és feleségének, Wiainak a lánya.[6] A szobor hátoldala még több információt nyújt a családról, Meriről megtudjuk, hogy Ozirisz főpapjának, Hatnak és feleségének, Juinak a fia. Maianui és Tiji szüleit is említik a feliratok.[6]
A jeleneteken további családtagok azonosíthatóak, többet Wenennofer fiaként azonosítanak: Ramosze, istállómester; Juju, Ízisz papja; Sziésze, Ozirisz második prófétája; Hór, Hórusz papja; Meri, Ozirisz papja és felolvasópapja. Egy sorban Wenennofer lányait is ábrázolják, nevük: Seritré, Wiai, Iszetnofret, Mutnofret és Buia.[7]
- Családi emlékmű Abüdoszból
Ez az Abüdoszból származó mészkőszobor ma a kairói múzeumban található (JdE 35258). Oldalán Wenennofer két sakál közt látható. Két másik férfi is látható vele együtt, őket a szöveg a testvéreiként azonosítja; egyikük Paréhotep vezír, másikuk Nebamon vezír.[8] Nebamonnal nem teljesen világos, hogy voltak egymás rokonai, mert tudni, hogy nem testvérek.[9] Egy másik oldalon Wenennofer feleségével, Tijivel és anyjával, Maianuival látható egy bárka előtt.[8] A harmadik oldalon Wenennofer fiával, Ozirisz második prófétájával, Sziészével látható,[10] a negyediken apja, Meri látható két jelvénnyel a kezében. Meriről a feliratok közlik, hogy apja a nemesember, isteni atya, Ozirisz pecséthordozója, Hat, anyja Jui. II. Ramszesz neve is többször szerepel a szövegben.[11]
- Állószobor jelvényekkel és Hathor jelképével
Ez a szobor vagy építészeti elem Wenennofer abüdoszi halotti kápolnájából származik, ma az Athéni Múzeumban található (Inv 106). Wenennofer két jelvényt tart a kezében, az egyiken Hathor, Medzset úrnője és Ízisz, Medzset úrnője neve áll, a másikon Oziriszé és Anubiszé. Wenennofer emellett egy Hathor-jelképet is tart maga előtt. A szobor szövege további információval szolgál a családról, Wenennofer jobb karjánál „fivére”, Nebamon vezír szerepel, kinek szülei neve Ramosze szem-pap és Seritré, bal karjánál „fivére”, Paréhotep, aki To Ozirisz-főpap unokája és Maianui fia.[12]
- További ábrázolásai
- Állószobor jelvénnyel (Louvre A66)[13]
- Sztélé Abüdoszból (Cairo CGC 34505)[14]
- Homokkő sztélé (Louvre C97)[15]
- Homokkő sztélé felső része (Cairo JdE 32025)[16]
- Wenennofer és Tiji ábrázolása Abüdoszból (Peabody Museum 2657 - Yale 1937.213)[16]
- Bazaltszobrocska töredékei Abüdoszból[16]
- Gránit kockaszobor Abüdoszból (Bolton Museum 46.03.35)[17]
- Szobortöredékek II. Ramszesz nevével Abüdoszból[17]
- Szoboradományok datált szövege (Pennsylvania University Museum E9930)[18]
- Ébenfa berakás darabjai Abüdoszból[19]
- Sírkápolna maradványai Abüdoszból. A szöveg említi Wenennofert, szüleit és feleségét.[20]
- Sírmelléklet szobrocska az abüdoszi Umm el-Kaabból[21]
- Kockaszobor, magángyűjteményben[22]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Porter, Bertha and Moss, Rosalind, Topographical Bibliography of Ancient Egyptian Hieroglyphic Texts, Statues, Reliefs and Paintings Volume V : Upper Egypt - Sites , Griffith Institute. 1964, pp 43
- ↑ Mark Collier & Bill Manley, How to Read Egyptian Hieroglyphs, British Museum Press, 1998, ISBN 0-7141-1910-5, p. 42.
- ↑ H Franzmeier, News from Parahotep: The small Finds from his Tomb rediscovered, Journal of Egyptian Archaeology, 2014, pp 151-179
- ↑ Michael Rice, Who is who in Ancient Egypt, 1999 (2004), Routledge, London, ISBN 0-203-44328-4, pp. 219-220.
- ↑ Kitchen, Kenneth A. Ramesside Inscriptions, Translated and Annotated Translations: Ramesses II, His Contemporaries (Ramesside Inscriptions Translations) (Volume III) Wiley-Blackwell. 2001, pg 318-327, ISBN 978-0631184287
- ↑ a b Kitchen pp. 319
- ↑ Kitchen pp. 319-320
- ↑ a b Kitchen pp. 320
- ↑ H Franzmeier, News from Parahotep: The small Finds from his Tomb rediscovered, Journal of Egyptian Archaeology, 2014, pp 174
- ↑ Kitchen pp. 320-321
- ↑ Kitchen pp. 320-21
- ↑ Kitchen pp. 321
- ↑ Kitchen pp. 322
- ↑ Kitchen pp. 323
- ↑ Kitchen pp. 323-4
- ↑ a b c Kitchen pp. 324
- ↑ a b Kitchen pp. 325
- ↑ Kitchen pp. 325-6
- ↑ Kitchen pp. 326
- ↑ Kitchen pp. 326-7
- ↑ Kitchen pp. 327
- ↑ Christine Raedler: Creating Authority. The High Priest of Osiris Wenennefer and a special Deification of Ramesses II, in: Bács Tamás, Horst Beinlich (szerk.): Constructing Authority, Prestige, Reputation and the Perception of Power in Egyptian Kingship. Budapest, May 12–14, 2016, Wiesbaden 2017, ISBN 978-3-447-10927-7, 215-240
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wenennefer (High Priest of Osiris) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.