Werther-effektus
A Werther-effektus vagy imitációs effektus azt jelenti, hogy a médiában közölt öngyilkosságok hatására a veszélyeztetettek körében megnő az elkövetett öngyilkosságok száma, és nem csak akkor, ha népszerű, híres személyről van szó. Kutatások[1] azt is kimutatták, hogy leginkább azok körében nő meg a szuicidális viselkedés, akik a médiában szereplővel azonos neműek, illetve hasonló korúak.
A jelenséget David Phillips nevezte el 1974-ben Goethe Az ifjú Werther szenvedései címszereplőjéről. Goethe regényalakja többeket hasonló öngyilkosságra indított, ezért több német városban és hercegségben betiltották, a költő pedig versben üzente Werther szellemén keresztül az őt követni vágyóknak, hogy „férfi légy és ne járj utamon”[2].
A WHO médiaetikai irányelvei szerint az öngyilkosságról szóló híreket nem ajánlott vezető helyen közölni, részletezni az elkövetés módját, a helyszínt, az elkövető személyes adatait, fényképét, és találgatni az állítólagos okokat. Viszont jó, ha megjelenik preventív célú tájékoztatás, segítő üzenet és egy telefonszám.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Orvosi Hetilap 1992 jan 5. www.molnarcsilla.hu. (Hozzáférés: 2016. április 26.)
- ↑ Johann Wolfgang Goethe: Werther szerelme és halála. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. április 26.)
Források szerkesztés
- Phillips, D. P. (1974). The influence of suggestion on suicide: Substantive and theoretical implications of the Werther effect. American Sociological Review, 340-354.
- Phillips, D. P. (1985). The Werther Effect. The sciences, 25(4), 32-40.
- Fekete Sándor dr., Balkó Mácsai Edit dr., Kóczán György dr., Ozsváth Károly dr. és Benkő András dr. Az utánzás szerepe az öngyilkos magatartásban.