Wikipédia

Wikipédia
A Wikipédia többnyelvű portálja mutatja a különböző nyelvű változatokat
URL	http://www.wikipedia.org/
Kereskedelmi?	Nem
Oldal típusa	Internetes enciklopédia
Regisztráció	Opcionális
Elérhető nyelv(ek)	240 aktív változat (összesen 271)
Szolgáltató	Wikimédia Alapítvány
Alapító	Jimmy Wales, Larry Sanger

A Wikipédia egy többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes világenciklopédia. A Wikipédiát a Wikimédia Alapítvány üzemelteti – egy floridai központú nonprofit alapítvány –, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi.

A Wikipédia magában foglalja a különböző nyelvi változatait is, köztük a magyar Wikipédiát. Az angol változat 2007. szeptember 9-én elérte a 2 milliós szócikkszámot; ez a világ legnagyobb enciklopédikus műve. A 270 különböző nyelvű változatban összesen (az angollal együtt) több mint 25 millió szócikk olvasható és szerkeszthető, és több mint 39 millió felhasználó szerkeszti őket világszerte. Az internet tíz népszerű szolgáltatása közül az Index-olvasók a Wikipédiát 2010-ben a harmadik leginkább pótolhatatlannak választották (a Google-t és a YouTube-ot követően).

A Wikipédia név a wiki és az enciklopédia szavakból ered. Bár gyakori, hogy a Wikipédiára „Wiki”-ként hivatkoznak (lévén ez a legnagyobb wiki rendszer) ez az elnevezés helytelen, mert több tízezer független, „wiki-rendszerű” oldal üzemel az interneten, melyek jelentős része nem enciklopédia formájú.

Jellemzők

Jimmy Wales, a Wikipédia egyik alapítója

A Wikipédia projekt három alapvonása:

1. A Wikipédia elsődlegesen enciklopédia, vagy célja azzá válni (kalendárium és napi hírek adatokkal bővítve);
2. a Wikipédia egy wiki, és így (néhány kivételtől eltekintve) bárki által szerkeszthető;
3. a Wikipédia nyílt tartalmú, és a Creative Commons Nevezd meg! Így add tovább! 3.0 szabályai vonatkoznak rá.

A Wikipédiát a Nupediához (a Wikipédia elődjéhez) hasonlóan támogatja Richard Stallman, a szabadszoftver-mozgalom és a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány, FSF) alapítója; Stallman többször említette a „szabad, univerzális enciklopédia” hasznosságát még a Nupedia és a Wikipédia alapítása előtt.

A Wikipédia tágra nyitottságának van néhány hátránya. Például azon cikkek esetén, melyek a legtöbb résztvevő számára ismeretlenek, a pontosság és a pártatlanság sokszor megkérdőjelezhető. A résztvevők egy része ezzel vitába szállva úgy gondolja, hogy idővel ezek a hibák csökkennek, és az egyes cikkek minősége javulni fog.

Egy másik hátrány az, hogy sok szerkesztést olyan emberek végeznek, akiknek nem céljuk az, hogy hasznosan vegyenek részt a munkában, hanem mindenféle értelmetlenséget („fghfhgf”) vagy elfogadhatatlan tartalmat („hüje aki ólvasa”) adnak a cikkekhez. Ezt a Wikipédia „vandalizmusnak” nevezi. A projekt nyílt természete ezt ugyan lehetővé teszi, de egyben ellene is dolgozik. Minden résztvevőnek megvan a lehetősége az ilyen firkák eltüntetésére, a megelőző állapot visszaállítására. Ha ez egy lapnál túl sokszor fordul elő, akkor ez a lap „lezárható”, és így csak az adminisztrátorok tudják azt módosítani; erre általában azonban nincs szükség.

Vezérelvek

A Wikipédia egyik alapelve a pártatlanság: "The Wikipedia is governed by the impartiality."
Az angol szöveg nyersfordítása:
„(Jobb felől üt) nekem fütyöl,
(Bal felől üt) s nekem fütyöl:
Elmehetnek.”

A Wikipédia résztvevői általában elfogadnak és tiszteletben tartanak néhány alapvető szabályt, amelyek lehetővé teszik a projekt zökkenőmentes és termékeny működését. Néhány közülük:

1. A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére és eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen. Nem az a cél – ahogy azt sokan hiszik –, hogy a szócikkek egyetlen „objektív” nézőpontból legyenek megközelítve, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk és bemutassuk az összes főbb létező véleményt. A semleges nézőpont szócikk ezt részletezi.
2. Létezik néhány alapszabály a szócikkek elnevezéséről, lásd az elnevezési szokásokat.
3. A szerkesztők vitalapokon beszélhetik meg esetleges nézeteltéréseiket, hogy egy bizonyos szócikket hogyan is kellene átszerkeszteni. Szerkesztési háborúkat a szócikkek közvetlen szövegében nem folytatnak. Lásd a vitalapokról és a szerkesztési irányelvekről szóló cikkeket. Amennyiben több szócikkel kapcsolatban átfogó nézetkülönbségek merülnének fel, azokat a Kocsmafal megfelelő szekciójában lehet bejelenteni.
4. Bizonyos típusú szócikkek nem illenek a szó szoros értelmében egy enciklopédiába, ezért a Wikipédia-szócikkek nem szótári szemelvények és nem fórumok: mire nem való a Wikipédia.
5. A Wikipédia-közösség maga is sok szabály ötletével hozakodott elő, hol kisebb, hol nagyobb támogatottsággal. A legnagyobb népszerűségnek örvendő szabály: „Ha a szabályok miatt kényelmetlenül érzed magad és elveszik a kedved a Wikipédiában való részvételtől, akkor ne foglalkozz velük, és folytasd úgy, ahogy megszoktad.” Ezek után kész csoda, hogy (főleg az angol) Wikipédia ilyen fegyelmezetten és pozitív hangulatban bővül.

Szerkesztőség

A Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes tudós, érdeklődő, diák és általában értelmes ember írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik. E résztvevők a wikipédisták. A kezdetek óta jelentősen megnőtt a résztvevők száma, köztük a jól képzett közreműködőké is.

A szó igazi értelmében vett főszerkesztő nincs. A Wikipédia két alapítója, Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a Bomis Inc. vezetője) és Larry Sanger azonban előszeretettel tartották magukat olyan közreműködőknek, akik felügyelnek rá, hogy a vállalkozás ne térjen le az eredeti útról.

A Wikipédia létének első tizenhárom hónapjában Sanger fizetett alkalmazottként dolgozott. Feladata a Wikipédia (és a Nupedia) felügyelete volt; ő döntött azokban a kérdésekben, amelyekben a közösség nem tudott megegyezni. Később nem jutott pénz a fizetésére, emiatt 2002 februárjában távozott.

Larry korábbi feladatainak egy részét Jimmy és a wikipédisták egész közössége vette át. Más korábbi és jelenlegi Bomis-alkalmazottak is dolgoztak az enciklopédián, köztük Tim Shell, a Bomis egyik társalapítója, valamint Jason Richey és Toan Vo programozók.

Története

A 2002. szeptember 28-i kezdőlap

Az angol Wikipédia 2001. január 15. óta folyamatosan működik.

Érdekesség, hogy a Galaxis útikalauz stopposoknak c. regényben már az 1970-es évek végén megjelent a wiki alapötlete, a szócikkek szabad szerkeszthetősége: a Galaxisról szóló útikönyvet ugyanis számtalan utazó írhatja és módosíthatja. (A Föld bolygóról például az alábbi szócikk olvasható benne: „Jobbára ártalmatlan.”)

A magyar változat 2001. szeptember 5-én indult és 2003. július 8-án született újjá. (Lásd: magyar Wikipédia.)

Szoftver és hardver

A Wikipédia 10 000 – 35 000 oldallekérést kap másodpercenként (napszaktól függően). Több mint 100 szerver áll rendelkezésre a forgalom kezelésére.

A számítógépes rendszer felépítésének vázlata (2008 november)

Az a program, melyen eredetileg a Wikipédia futott, a UseModWiki volt, amit Clifford Adams írt (kódneve „Phase I”). 2002 januárjában a Wikipédia PHP wiki szoftveren kezdett futni, ami már MySQL-adatbázist használt, és számos, kifejezetten a Wikipédia projekt számára készített lehetőséget tartalmazott, melyet Magnus Manske hozott létre („Phase II”). Rövid idő elteltével azonban a letöltés annyira lelassult, hogy a szerkesztés gyakorlatilag lehetetlenné vált; a többkörös módosítások is csupán átmeneti javulást eredményeztek. Ekkor Lee Daniel Crocker az alapoktól újraírta a programot; az új, lényegesen jobb képességű program 2002 júliusa óta működik („Phase III”). Azóta Brion Vibber, a Wikipédia fejlesztője vállal vezető szerepet a hibák elhárításában és az adatbázis teljesítményének növelésében.

A projekt saját szervereken fut San Diegóban, melyek az egész Wikipédia rendszerért, valamint a levelezőlistákért felelősek.

A főszerver (2003 közepén) dual Athlon 1700+ CPU-t és 2 GB RAM-ot tartalmazott, Red Hat Linux operációs rendszer alatt futott, és Apache webszervert használt.

2004 végére a Wikimédia projekteket 29 szerver szolgálta ki, melyek változatos konfigurációkban készültek; legtöbbjük Intel Pentium 4 processzort, 1-8 GB RAM-ot és több tíz GB háttértárat tartalmazott, a két fő szerver pedig dual AMD Opteront, 4-8 GB memóriát és 4-6 darab 70-150 GB-os merevlemezt foglalt magába.

2005 januárjában a projekt 39, csakis erre a célra szolgáló szerveren futott Floridában. A konfiguráció egy különálló MySQL-en működő fő adatbázisszervert, 21 Apache szoftverrel futó hálózati (web)szervert és 7 Squid alszervert foglalt magába. 2005 szeptemberére a szerverek száma száz fölé emelkedett; ezek már a világ négy különböző helyén működnek.

2008-ban 324 szerver futott, ebből 107 a külső folyamatokkal, 193 a belső folyamatokkal, 24 pedig egyéb dolgokkal foglalkozott (pl. mail és IRC)

Statisztikák: a szócikkek száma és a Wikipédia „mélysége”

Mobiltelefonon is lehet a Wikipédiát böngészni

Statisztikai céllal elsősorban a szócikkek száma szerint szokták összevetni a Wikipédiákat (e téren a magyar Wikipédia 2012-ben a 20. helyen állt). Ez azonban némileg megtévesztő, mert egyes Wikipédiákban olyan terjedelmet (például automatikusan generált településsablonokat) is elfogadnak szócikknek, amely másutt csonknak vagy akár szubcsonknak minősülne.

Ezért vezették be az ún. „mélység” fogalmát, amely a szócikkek számán túlmenően az egyes Wikipédiák aktivitásáról is valamiféle hozzávetőleges képet ad. Kiszámítási módja: (szerkesztések/cikkek) × (nemcikkek/cikkek) × (1 − csonkarány) – vagyis azt jelzi, hány szerkesztés jut az egyes cikkekre átlagosan (a cikknévtéren kívüli szerkesztéseket is beleértve), hány „nemcikk” jut egy cikkre, és a cikkek mekkora hányada tesz ki többet egy csonknál. Abban a szélsőséges esetben, ha annyi szerkesztés történt, ahány szócikk van, a cikkeken kívül ugyanannyi egyéb tartalom van az adott Wikipédiában (átirányítások, vitalapok, közösségi lapok, sablonok, képleírások, segítséglapok stb.), továbbá egyetlen csonknak minősített cikk sincsen, akkor a szerkesztések és a cikkek hányadosa 1, a nemcikkek és a cikkek hányadosa 1, a csonkarány 1-gyel való különbsége szintén annyi, így a szorzat is 1 lesz. Ha viszont például egy cikkre átlagosan 20 szerkesztés jut, kétszer annyi nemcikk van, mint ahány cikk, ugyanakkor a cikkek egyötöde csonk, az 20 × 2 × 0,8 = 32-t ad eredményül.

A 10 000 fölötti szócikkszámú Wikipédiákat összevetve, 2010. július 31‑i adatok alapján az angolnál ez az érték 528 (mind közül a legmagasabb), a malájnál 374, a hébernél 209, az arabnál 194, a spanyolnál 190, a töröknél 178, a franciánál 140, a thainál 108, a bengálinál 102, a perzsánál 99, az orosznál 92, a németnél 88, a bosnyáknál 81, a magyarnál pedig 79 – ezzel a 14. helyen áll, a nagyobb szócikkszámúak közül megelőzve a portugál (77), az olasz (75), a kínai (72), a japán (49), a finn (39), a svéd (35), az ukrán (31), a holland (30), a norvég (24), a katalán (18) és a lengyel (12) Wikipédiát. A 10 000-nél több szócikkű Wikipédiák mezőnyét a piemontei (3), az ido (2), a cebuano és a gudzsaráti (1), végül a waray, az aromán és a haiti (0) zárja.

A Wikipédia elődei

Annak álma, hogy összegyűjtsük a világ minden tudását egy fedél alatt, az ősidőkből fakad, és visszavezethető az antik Pergamonig és az alexandriai könyvtárig.

A korai arab muszlim tudásgyűjtemények már a középkorban tartalmaztak számtalan összefoglaló, átfogó művet és csíráit annak, amit ma tudományos módszerként, történelmi módszerként és idézetekként tartunk számon. A legfontosabbak közé sorolhatjuk Fakhr al-Din ar-Rází tudományos enciklopédiáját, al-Kindí figyelemre méltó, 270 kötet terjedelmű irodalmi munkásságát és Ibn Szina (Avicenna) gyógytudományi enciklopédiáját, mely évszázadokon keresztül a legmegbízhatóbb forrása volt az orvoslásnak. Szintén figyelelmre méltó al-Tabrí, al-Maszúdí, Ibn al-Athír és Ibn Haldún műve, a Mukadimma, mely máig érvényes intelmeket tartalmaz az írott forrásokba vetett bizalommal kapcsolatban. Az isznadiszlám szokása, mely az okiratok igazsághoz való hűségét, a források beható elemzését és a szkeptikus kutatást hangsúlyozza, mérhetetlen hatást gyakorolt a kutatás és szerkesztés módszereinek fejlődésére.

Ám ezek a művek mindig is csak a beavatottak számára voltak elérhetők: megfizethetetlenek voltak, és inkább elméleti, mintsem gyakorlati célokra íródtak (a gyógyítás tudományának kivételével). A széles körben terjesztett enciklopédia gondolata csak a 18. században fogalmazódott meg, Denis Diderot munkássága nyomán (l. Encyclopédie). Európa nagy egyetemi könyvtárai tanúskodnak az elmúlt ezer év monumentális enciklopédikus vállalkozásairól. A leggyakrabban használt enciklopédiát az angol világban az Encyclopædia Britannica, spanyol nyelvterületeken az Enciclopedia Universal Illustrada, Németországban a Meyer's Konversationslexikon és a Brockhaus, míg Magyarországon a Révai nagy lexikona. További információk az enciklopédia címszóban érhetők el.

Legelőször H. G. Wells foglalkozott a nyomtatott enciklopédiák automatikus gépekkel való helyettesítésének ötletével az 1937-es World Brain című novellájában. Vannevar Bush 1945-ös jövőképe, az As We May Think, egy mikrofilm alapú mesterséges emlékezetet, a Memexet ábrázolta. Ted Nelson 1960-as Project Xanaduja is fontos mérföldkő ezen az úton.

Az internet fejlődésével sokan kedvet kaptak ahhoz, hogy megpróbáljanak létrehozni egy online enciklopédiát; lásd az internetes enciklopédiák történelmét.

Lásd még

• A Wikipédiáról
• Segédlet a Wikipédia használatához
• Wikipédia-típusú weboldalak

Digitális enciklopédiák

• Encyclopædia Britannica
• Microsoft Encarta

Wikipédia Internet Archívum

• Wikipédia Internet Archívum (WIA)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Wikipedia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk

Weboldalak

• Richard Stallman: The Free Universal Encyclopedia and Learning Resource (Szabad Egyetemes Enciklopédia és Oktatási Forrás) (angolul)
• WikipediaVision – Névtelen szerkesztők a világ minden tájáról
• Pintér Attila. „Wikipédia, avagy a Friss Változtatások Járőrei”, NOL - Népszabadság Online, 2008. november 14. 
• „Wikipédia: a formálható tudás”, [origo] - oktatás, 2008. szeptember 3. 
• Kovács Bálint. „A magyar Wikipédia - Galaxis Útikalauz netezőknek”, Magyar Narancs - kultúra - nagylátószög, 2008. július 10. 
• „SG.hu - Magyarok a Wikipedia javára adakozók között”, SG.hu IT/Tech, 2009. január 5. 

Irodalom

• Günter Schuler. Wikipedia inside - Die Online-Enzyklopädie und ihre Community. unrast-Verlag. ISBN 978-3-89771-463-2 
• Lawrence Lessig. Szabad kultúra. Budapest: Kiskapu. MEK-03207 (2005). ISBN 963 9637 00 9. Hozzáférés ideje: 2010. február 20. 
• Andrew Lih: The Wikipedia Revolution (honlap, Wikipédia, Signpost, Amazon)

• Robert E. Cummings: Lazy Virtues: Teaching Writing in the Age of Wikipedia (honlap, Signpost, Amazon)

• John Broughton: Wikipedia: The Missing Manual (szöveg, Wikipédia, Amazon)

• Phoebe Ayers, Charles Matthews, Ben Yates: How Wikipedia Works: And How You Can Be a Part of It (honlap, Amazon)

• Andrew Dalby: The World and Wikipedia (Amazon)

• Dan O'Sullivan: Wikipedia: A new Community of Practice? (amazon)