Wikipédia-vita:Bürokraták kézikönyve/Inaktivitási irányelv

Gyakran ismételt kérdések

Ez a szakasz a szavazási javaslatot előkészítő vita során felmerült kérdéseket és az arra megfogalmazott válaszokat foglalja össze kérdezz-felelek formában. Eredetileg a inaktivitási irányelv szavazásának indoklása tartalmazta. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője samat (vitalap | szerkesztései) 2018. január 5.

Miért indokolt a hosszú ideje inaktív szerkesztők kiemelt jogait megvonni?

1. Évente többször visszatérő kérdés, vita, probléma, hogy hogyan kezeljük az inaktív tisztségviselőket. Már azzal, ha a kérdés szabályozott lenne, sokat nyernénk, mert a szerkesztők az ezzel kapcsolatos időrabló (és sokszor sértődésekhez vezető) viták helyett az enciklopédia tartalmi javításával tudnának foglalkozni. (Néhány példa az utóbbi évekből: a bürokraták jogvisszavonásáról szóló közösségi viták [1], [2], [3], felületszerkesztőkéről [4], botokéról [5], járőrökéről [6], [7], [8].)
2. Sok szerkesztő éli meg negatívan a jogok megvonását, de ez éppen abból ered, hogy nem világosak a szabályok az elején, így a jog visszavonása, mely a többi szerkesztő döntése (akár a tudatalattiban) azzal az érzéssel társul, hogy őt most lefokozták, nem olyan fontos már stb. Ha már a legelején világos és egyértelmű lenne, hogy ezek olyan technikai lehetőségek, amik addig működnek, amíg az illető használja, kihasználja őket, és automatikusan megszűnnek, ha nem használja, az egész kérdés érzelmi oldala csökkenne.
3. A biztonsággal kapcsolatos aggodalmak miatt (bár ez nem minden szerkesztői csoportra vonatkozik azonos mértékben, és más, ettől a javaslattól független intézkedések is támogathatják). Rendszeresen érkeznek hírek a különböző adat- vagy jelszóvesztésekkel kapcsolatban, számos, általunk használt programnak vannak ismert sebezhetőségei, és nem titok, hogy egy megfelelő háttérrel rendelkező hackernek nem okoz problémát bejutni a gépünkre. Egy IP-ellenőr esetén nem kérdés, hogy kifejezetten érzékeny adatokhoz fér hozzá; egy botra vagy adminisztrátorra nem vonatkoznak a rendszer beépített korlátai (azaz tetszőleges sebességgel és számban tudnak módosításokat végezni); egy sablonszerkesztő, felületszerkesztő vagy adminisztrátor olyan módosításokat tud egyszerűen végezni, melyekkel a magyar Wikipédia szócikkeinek jelentős része (egyszerre több tízezer vagy akár százezer szócikk), annak kiemelt részei (pl. a kezdőlap), vagy a szoftver teljes felülete (azaz valamennyi oldal) módosítható; egy adminisztrátor vagy felületszerkesztő javascripttel olyan dolgokat is módosíthat, amik magának az oldalnak a funkcionalitását akadályozzák vagy tetszőlegesen módosítják, és az okozott károk visszaállítása nem, vagy csak nagyon nehezen lehetséges. Egy inaktív felhasználó esetén a kockázat annyiban nagyobb, hogy várhatóan nem is veszi észre, ha valaki a nevében szerkeszt vagy módosít valamit, miközben valójában nincs szüksége a jogra, így „felesleges” nyitott ajtót jelent. Nagy rendszerek esetén a támadási felületek minimalizálása általános törekvés.
4. Egy kezdő szerkesztő vagy egy külső személy számára megtévesztő lehet, ha pl. megkeres egy tisztségviselőt (legyen az adminisztrátor, bürokrata, IP-ellenőr, felületszerkesztő, sablonszerkesztő), járőrt vagy akár egy botot (botgazdát) egy problémával, kéréssel, és az nem reagál, nem válaszol, a problémát senki sem oldja meg, senki sem segít neki. Márpedig abban az esetben, ha a szerkesztői csoport többsége éppen ilyen, ennek az esélye meglehetősen nagy.
5. Amennyiben kétszáz bot vagy kétszáz járőr van, az ezekkel a szerkesztőkkel kapcsolatos karbantartási feladatok nagyok, a szerkesztők áttekintése nehezebb. (Én pl. már évekkel ezelőtt feladtam a Wikipédia:Botok listája lapnak a karbantartását, frissítését.) Valójában azonban csak kb. egy tucat ilyen szerkesztő van, a többiek csak „ott maradtak” évekkel korábbról. Egy tucat szerkesztővel lehet foglalkozni, lehet látni, ki mit csinál, segíteni, ha valakinek problémája van.
6. Amennyiben van közel kétszáz szerkesztő egy szerkesztői csoportban, joggal gondolhatja a gyanútlan szemlélő, hogy az ezzel kapcsolatos feladatokra van elég szerkesztő, nincs itt semmi probléma, és elfedi azt a tényt, hogy az összes feladatot néhány szerkesztő végzi, akik túl vannak terhelve, és az üzenőfalukon több éves, félbehagyott feladatok is vannak. Ha az évek óta teljesen inaktív szerkesztőket kivesszük a csoportból, reálisabb képet kapunk arról, kik azok, akik legalább valamennyire foglalkoznak az adott feladatokkal, és az is könnyebben kiderül, hogy itt bizony segítségre van szükség, amire fel lehet hívni a közösség figyelmét. Esetleg akár egyszerre két szerkesztő is lelkesen vállalja a feladatokban való részvételt, ami mondjuk megduplázza az eddigi erőforrásokat, és megfelezi a korábbi aktív szerkesztők terheit.
7. A Wikipédia „nyilvántartásainak” aktualizálása érdekében. Burumbátor szavaival: „Ha kilépsz egy klubból, törölnek a nyilvántartásból. Ha meghalsz, kivesznek a nyugdíjfolyósításból. Ha elköltözöl egy házból, törölnek a lakónyilvántartásból”. Ha a Wikipédiát valaki évekkel ezelőtt elhagyta úgy, hogy egyáltalán nem jött vissza, akkor töröljük a tisztségviselők névsorából. Ha visszatér, újra felvesszük oda. Így nem halmozódnak fel az évek alatt a fantomtagok, és nő folyamatosan a „rendetlenség”.
8. A globális irányelvhez és más Wikipédiák és Wikimédia-projektek gyakorlatához való igazodás alapján. A globális irányelv előírja, hogy a tisztségviselők jogait legfeljebb 2 év inaktivitás után meg kell vonni, azonban ezt az előírást a magyar Wikipédián nem hajtják végre az intézők, mert ezt a jogot a közösség 2014-ben a bürokratáknak adta. A bürokraták viszont nem hajthatják végre a globális irányelvet helyben, helyi irányelv pedig nincsen.

Miért nem a jogosultsághoz kapcsolódó aktivitás hiánya esetén vonjuk meg a jogot?

Logikus lenne, ha azt néznénk, hogy egy bürokrata végez-e bürokratatevékenységet, a sablonszerkesztő szerkeszt-e sablonokat, a bot végez-e botszerkesztéseket stb., azaz a szerkesztők használják-e a különleges jogosultságaikat. Ha éveken keresztül egyáltalán nem, akkor nem kell nekik, tehát elvehető anélkül, hogy a szerkesztő ebből bármit is észrevenne, számára ez bármilyen különbséget okozna (hiszen eddig sem használta). A javaslat azonban tekintettel volt azokra az érvekre, amik szerint a legalább minimális aktivitással rendelkező, reálisan elérhető tisztségviselők valójában tartalékos tisztségviselők, akiket szükség esetén meg lehet keresni, és ilyenkor tudják használni a jogosultságukat. A javaslat tehát egy lazább követelményt fogalmaz meg: csak azokra vonatkozik, akik már évek óta egyáltalán nem léptek be a Wikipédiába, semmilyen szerkesztésük vagy más naplóaktivitásuk (akár csak egyetlen szerkesztés ellenőrzése, egy szerkesztés megköszönése, egy betű javítása) sincsen. Más szóval: akik már évek óta nem Wikipédia-szerkesztők. Ezt nevezi a javaslat teljes inaktivitásnak.

Miért nem más eszközöket használunk a biztonság növelésére?

Az érvek között a biztonsággal kapcsolatos aggályok nem egyformán vonatkoznak az egyes szerkesztői csoportokra, pl. a járőrök esetén lényegesen kisebb súlyú a kérdés. (Esetükben azonban a többi 6-7 érv továbbra is megmarad, ami indokolja a bevonásukat a szavazásba.) Valamennyi szerkesztői csoportra igaz, hogy más eszközök is vannak a fiókok biztonságának növelésére, pl. az erős jelszavak kötelező előírása, a jelszavak adott időtartam utáni automatikus lejárata és módosítási kényszere vagy a kétlépcsős bejelentkezés kötelező bevezetése. Ezek mindegyike jár bizonyos kellemetlenségekkel, amiket az átlagos szerkesztő nem szeret. Ennek ellenére bizonyos kiemelt szerkesztői csoportoknál (pl. intézők, WMF-alkalmazottak) már most is kötelezőek, és valószínű, hogy idővel a magyar Wikipédia tisztségviselőire is azok lesznek. Ezen intézkedések azonban csak együttesen, az inaktív tisztségviselők jogmegvonásával együtt erősek, és ez a javaslat nem kíván a többi biztonsági intézkedéssel foglalkozni. Jönnek azok úgyis :)

Miért választunk a 12 és 24 hónap közül?

A helyi inaktivitási szabályaink 6 illetve 12 hónapos időtartamokat tartalmaznak (lásd a bevezetőt), a globális előírás pedig maximum 24 hónapos inaktivitást enged. A javaslati szöveg először a megengedőbb, 24 hónapos időtartamot tartalmazta, majd több szerkesztő kérésére ezt a többi szabállyal összhangban lévő 12 hónapra cseréltük. Ezt követően azonban voltak olyan szerkesztők, akik azt mondták, hogy a 12 hónapos időtartam esetén ellene fognak szavazni, bár 24 hónapos időtartam esetén támogatnák, és voltak olyan szerkesztők, akik ezután azt kérték, hogy lehessen választani az időtartamok közül. A kiírók szándéka az, hogy minél több szerkesztő találja támogathatónak a javaslatot, így végül a két időpont közül a szavazás során választunk.

Miért szavazunk külön-külön a kérdésekről? Nem lehetne ezt egyszerűen egy kérdésként feltenni?

Mert több szerkesztő is jelezte a szavazási szöveg előkészítése során, hogy egyes kérdésekre nemmel, míg más kérdésekre igennel válaszolna, amennyiben pedig csomagban szavaznánk, kénytelen lenne mindre nemmel szavazni. A cél az, hogy mindenki kifejezhesse a véleményét az egyes kérdésekről, és csak azokat ültessük át a gyakorlatba, amivel a közösség túlnyomó többsége egyetért. Így a kérésnek eleget téve, külön-külön lehet (kell) a kérdésekre szavazni.

Hogyan működne a jog megvonása?

Az inaktivitás ellenőrzése valamilyen nagyobb időközönként, várhatóan évente történne. Ekkor a bürokraták egyenként értesítenék azokat, akiknek már több mint 12/24 hónapja semmilyen aktivitásuk nem volt, majd azok esetén, akik nem válaszolnak vagy kérik a joguk megvonását, a bürokraták a jogot megvonnák. Azok esetén, akik jelzik, hogy megtartanák a jogot, mert hamarosan aktívak lesznek és szükségük lesz rá, a bürokraták a jogaikat meghagyják. Ha azonban egy évvel később az derül ki, hogy a szerkesztő jelzése ellenére újabb 1 évig volt teljesen inaktív, a bürokraták a jogosultságot megvonják.

Hogyan működne a jog visszaadása?

Amennyiben egy szerkesztő újra aktív lesz, és jelzi, hogy szeretné visszakapni az inaktivitás miatt megvont felületszerkesztő, sablonszerkesztő, bot vagy járőr jogosultságát, a bürokratát ezt a jogot a kérés alapján gyorsan és egyszerűen visszaadják, míg a bürokratáknak kérniük kell a közösség felhatalmazását (kéthetes választás). A jelenlegi szabályokhoz képest van egy alternatív javaslat ezen az oldalon, mely könnyítene ezen is.

Mit jelent a gyakorlatban a 12 hónapos és mit a 24 hónapos opció?

Az inaktivitás ellenőrzése valamilyen nagyobb időközönként, várhatóan évente történne. Ez azt jelenti, hogy a 12 hónapos opció választása esetén, aki az ellenőrzéskor még csak 11 és fél hónapja teljesen inaktív, az nem kerül be a körbe, csak egy évvel később, míg a 24 hónapos opció választása esetén, aki még csak majdnem két éve (pl. 23 hónapja) teljesen inaktív, azzal sem foglalkozunk. Ezt követően megkérdezzük, szüksége van-e a jogára a következő 1 évben, és amennyiben azt válaszolja, hogy igen, akkor legközelebb 1 évvel később nézünk rá.

Ezen eljárás alapján a jogmegvonást megelőzően a következő teljesen inaktív időszakok lehetségesek a 12 hónapos szövegváltozat és a jogosultságok évenkénti felülvizsgálata alapján:

• a szerkesztő a felkeresést követően kéri jogosultsága megvonását vagy nem reagál → 12-23,99 hónapnyi (kerekítve 1-2 évnyi) teljesen inaktív időszak után kerül a jogosultság megvonásra;
• a szerkesztő a felkeresést követően kéri a jogosultsága megtartását, majd továbbra is teljesen inaktív marad → 24-35,99 (kerekítve 2-3 évnyi) hónapnyi teljesen inaktív időszak után kerül a jogosultság megvonásra.

A 24 hónapos opció választása és az évenkénti felülvizsgálat a gyakorlatban a következőt jelentené:

• a szerkesztő a felkeresést követően kéri jogosultsága megvonását vagy nem reagál → 24-35,99 hónapnyi (kerekítve 2-3 évnyi) teljesen inaktív időszak után kerül a jogosultság megvonásra;
• a szerkesztő a felkeresést követően kéri a jogosultsága megtartását, majd továbbra is teljesen inaktív marad → 36-47,99 hónapnyi (kerekítve 3-4 évnyi) teljesen inaktív időszak után kerül a jogosultság megvonásra.

Mivel szerintem több olyan szerkesztő lesz, aki a jog megtartását kéri, a 12 hónapos opció a valóságban 2 és 3 év teljesen inaktív időszakot, míg a 24 hónapos opció 3 és 4 év közti teljesen inaktív időszakot jelent a jog megvonását megelőzően. Mivel véleményem szerint a rendszernek úgy kellene működnie, hogy amikor egy szerkesztő aktív és használja a jogosultságot, akkor legyen neki, amikor pedig tartósan nem használja, akkor ne legyen neki, én személy szerint a 12 hónapos opció választását javaslom (ami a gyakorlatban szélső esetben 1 és 3 év közötti, átlagosan nagyjából két évnyi teljes inaktivitás utáni jogmegvonást jelent már így is), ami a globális irányelvvel is összhangban van, ami maximum 2 év inaktív időszakot enged.

Nem lesznek a szerkesztők még inkább inaktívak, ha megvonjuk a jogaikat?

Először is olyan szerkesztőkről szól a javaslat, akik már hosszú évek óta teljesen inaktívak, tehát ennél inaktívabbak már nem lehetnek. A jogok megvonása járhat negatív érzésekkel, különösen akkor, ha arra jutalomként tekintünk. Szeretném azonban, ha a szerkesztői jogosultságokra nem jutalomként, hanem technikai lehetőségként tekintenénk, ami addig van, amíg használjuk, kikapcsoljuk, ha nem használjuk, majd visszakapcsoljuk, ha újra szükség van rá. Egy olyan szerkesztő számára, aki évek óta nem használja a jogosultságait, éppen semmilyen változást nem okoz (észre sem veszi), ha éppen kikapcsolt állapotban van ez a lehetősége. Ha pedig szüksége van rá, csak kérnie kell. Ha ez mindenki számára világos, és a jogmegvonást is így kommunikáljuk, az a negatív hatás helyett még pozitív, motiváló is lehet a már inaktív szerkesztő számára, hiszen amennyiben újra aktívvá válik, visszakaphatja a korábbi jogosultságait.

Miért nem kérdezzük meg inkább az inaktív szerkesztőket, miért lettek inaktívak, a jog megvonása helyett?

Ez egy fontos kérdés: vannak olyan esetek, amikor néhány bátorító szó elegendő lehet ahhoz, hogy egy korábban inaktív szerkesztő újra aktív legyen (a gyakoribb ok azonban az, hogy az illető életkörülményei változtak meg, amin pár kedves szó nem fog segíteni). Természetesen mindenkit bátorítok arra, hogy kövesse figyelemmel a szerkesztőtársait, és aki valamiért hirtelen inaktív lesz, azt érdemes megkeresni, megkérdezni erről. Ez egy nagyon szép és emberséges/kollegiális lépés, ezt segítendő készülnek az ilyen szerkesztőkről listák (pl. Wikipédia:Inaktív szerkesztők listája vagy Szerkesztő:Samat/Inaktivitás). A fenti javaslat azonban azokról a szerkesztőkről szól, akiknél ez sem segített, és hosszú idő óta, tartósan, továbbra sem vesznek részt a Wikipédia életében.

Megjegyzés

A „4 napos várakozás alól felmentett” szerkesztői csoportot elvileg használjuk. Az intézők tudnak hozzáadni (és kivenni belőle) szerkesztőket kérés alapján. Már volt rá példa korábban, csak most éppen nincs egyetlen szerkesztő sem a csoportban (ritkán van rá szükség, és akkor is legfeljebb 4 napig). Samat ^{üzenetrögzítő} 2018. január 5., 15:43 (CET)