Wilhelm von Leeb
Wilhelm Leeb, 1915-től lovag Wilhelm von Leeb (németül: Wilhelm Ritter von Leeb) (Landsberg am Lech (Bajorország), 1876. szeptember 5. – Füssen (Németország), 1956. április 29.) bajor származású német tábornagy, második világháborús hadseregparancsnok a keleti fronton.
| Wilhelm von Leeb | |
 | |
| Született | 1876. szeptember 5..svg){kind=small} Landsberg am Lech, Bajor Királyság, Német Császárság |
| Meghalt | 1956. április 29. (79 évesen) Füssen, NSZK |
| Sírhely | Waldfriedhof Solln |
| Állampolgársága | német |
| Nemzetisége | bajor |
| Fegyvernem | tüzérség |
| Szolgálati ideje | 1895 – 1942 |
| Rendfokozata | tábornagy (Generalfeldmarschall) |
| Egysége | C Hadseregcsoport, Észak Hadseregcsoport |
| Csatái | bokszerlázadás, első világháború, második világháború |
| Kitüntetései | A Vaskereszt Lovagkeresztje, Katonai Miksa József-rend |
 | |
| Wilhelm von Leeb aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm von Leeb témájú médiaállományokat. | |
A kezdetek szerkesztés
Régi bajor katonacsaládból származott. Katonai pályafutását 1895-ben a 4. tábori tüzérezredben kezdte kadétként. 1897-1899 között tüzérségi és hadmérnöki iskolában folytatott tanulmányokat. 1900-ban részt vett a bokszerlázadás leverésében. 1907-1909 között a Bajor Vezérkarban, 1909-től 1911-ig pedig Berlinben, a Német Nagyvezérkarban teljesített szolgálatot.
Az első világháború szerkesztés
1914-1916 között a nyugati- majd két évig a keleti fronton, Szerbiában, Galiciában és Romániában harcolt, és kivételes bátorságáért lovagi (Ritter) címet, és magas bajor kitüntetést, a Miksa József-rendet („Max Joseph, Rex Bajoariae”) kapta. 1916-ban őrnaggyá léptették elő, majd 1917-ben visszatért a nyugati frontra, ahol a háború végéig harcolt.
A két világháború között szerkesztés
A két világháború között különböző parancsnoki beosztásokat tölt be, és gyorsan emelkedik a ranglétrán. 1920-ban alezredes. 1923-ban részt vesz Adolf Hitler és az NSDAP müncheni sörpuccsában. 1925-ben ezredes, 1929-ben vezérőrnagy, 1930-ban altábornagy.
1938-ban megjelent a Honvédelem című könyve. Vezérezredessé nevezték ki, és nyugállományba vonult, de még ugyanebben az évben reaktiválták, kinevezték a 12. hadsereg parancsnokává. Ennek élén vett részt Csehszlovákia megszállásában. Ezt követően ismét nyugdíjazták.
A második világháború szerkesztés
1939-ben ismét visszatért, és a C hadseregcsoport főparancsnokává nevezték ki. 1940-ben a Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában vívott csatái elismeréséül Hitler tábornaggyá nevezte ki és megkapta a Vaskereszt Lovagkeresztjét.
A Barbarossa hadműveletben von Leeb Észak Hadseregcsoportjának feladata a szovjet csapatok kiszorítása volt a Baltikumból. A 26 hadosztályból álló hadseregcsoport 30 szovjet hadosztállyal állt szemben, de Leningrádban még volt további 20 hadosztály. A cél Leningrád gyors elfoglalása volt, de ezt von Leeb képtelen volt végrehajtani, ezért a nyugdíjazását kérte.
A háború után szerkesztés
1948. október 28-án a Wehrmacht Főparancsnokságának perében von Leeb három év szabadságvesztés-büntetést kapott, de szabadon engedték, mert az előzetes letartóztatásban letöltött időt beszámították.
Források szerkesztés
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wilhelm Ritter von Leeb című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.png){kind=small}
