Wladár Sándor

Wladár Sándor (Budapest, 1963. július 19. –) olimpiai bajnok magyar úszó, állatorvos, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, Wladár Zoltán (1960) válogatott úszó (szintén állatorvos) öccse.

Wladár Sándor
Fotó: Róth Tamás
Személyes adatok
Becenév	Zénó
Születési dátum	1963. július 19. (60 éves)
Születési hely	Budapest, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Versenyzői adatok
Versenyszám	hát, vegyes
Klub	KSI (1972–1980) Újpesti Dózsa (1981–1985)
Edző	Széchy Tamás
A Wikimédia Commons tartalmaz Wladár Sándor témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Úszás Olimpiai játékok arany 1980, Moszkva 200 m hát Világbajnokság ezüst 1982, Guayaquil 200 m hát Európa-bajnokság arany 1981, Split 100 m hát arany 1981, Split 200 m hát ezüst 1983, Róma 200 m hát Ifjúsági Európa-bajnokság arany 1978, Firenze 100 m hát arany 1978, Firenze 200 m hát bronz 1978, Firenze 200 m vegyes Magyar bajnokság arany 1979 200 m hát ezüst 1979 100 m hát arany 1980 200 m gyors arany 1980 200 m hát ezüst 1980 100 m hát bronz 1980 400 m gyors arany 1981 100 m hát arany 1981 200 m hát arany 1981 400 m vegyes arany 1981 4 × 200 m gyors ezüst 1981 200 m gyors bronz 1981 400 m gyors arany 1982 100 m hát arany 1982 200 m hát arany 1982 200 m vegyes arany 1982 400 m vegyes arany 1982 4 × 200 m gyors arany 1982 4 × 100 m vegyes ezüst 1982 100 m gyors ezüst 1982 200 m gyors bronz 1982 1500 m gyors arany 1983 100 m hát arany 1983 200 m hát arany 1983 200 m vegyes arany 1983 400 m vegyes bronz 1983 200 m gyors arany 1984 100 m gyors arany 1984 100 m hát arany 1984 200 m hát arany 1984 4 × 100 m gyors ezüst 1984 400 m vegyes bronz 1984 200 m gyors arany 1985 50 m hát ezüst 1985 100 m hát bronz 1985 200 m vegyes arany 1986 vizilabda

Sportpályafutása

1978-ban a felnőtt világbajnokságon hatodik volt 200 méter háton. Ugyanitt 100 méter háton nem jutott döntőbe. A firenzei ifjúsági Európa-bajnokságon, 100 és 200 méter háton arany-, 200 méteres vegyesúszásban bronzérmet nyert.

Aranyérmet szerzett az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Moszkvában 200 méteres hátúszásban. 100 méter háton ötödik, vegyes váltóban hatodik lett. 1981-ben Európa-bajnok lett 100 és 200 méter hátúszásban, majd 1982-ben a világbajnokságon második 200 méteren, negyedik 100 méteren. Az 1983-as Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett 200 m háton. Ugyanitt 100 méter háton és 400 m vegyesen negyedik, 200 m vegyesen ötödik lett.

Edzője Széchy Tamás volt, Széchy csapatából ő volt az első, aki olimpiai bajnok lett.

Az 1972 és 1980 között KSI versenyzője volt, majd az 1981-1985 időszakban az Újpesti Dózsa színeiben versenyzett. 1985-ben, a Los Angeles-i olimpia bojkottját követően, alig 21 évesen hagyta abba az úszást. 100 méteres magyar csúcsát csak 1991-ben tudták megdönteni.

A nyolcvanas évek elején fölmerült, hogy Wladárt ösztöndíjjal az Egyesült Államokba küldik, de erre végül nem került sor. 1978-tól 1985-ig az úszó-válogatott keret tagja. 1985-től 1987-ig az Újpesti Dózsa vízilabdajátékosa volt. Érdekesség, hogy rövid vízilabda karrierjében volt egy olyan momentum, amikor a labdára való ráúszásnál nem gyorsban, hanem korábbi úszósportbéli kiemelt versenyszámában, hátúszásban ment a labdáért. A vízilabda sportág egyszeres magyar bajnoka az Újpesti Dózsa játékosaként az 1985-86-os szezonban.

Rekordjai

100 m hát

• 56,72 (1981. szeptember 10., Split) országos csúcs

200 m hát

• 2:01,78 (1980) Európa-csúcs
• 2:01,72 (1980) Európa-csúcs
• 2:00,80 (1981. szeptember 12., Split) Európa-csúcs

Sportkarrierje befejeztével

1987-ben az Állatorvosi Egyetem munkatársa lett, ahová kitűnő tanulmányi eredményeiért vették fel. Az 1990-es rendszerváltás után nyitották meg Zoltán bátyjával állatorvosi magánrendelőjüket, amely az elsők között volt az országban. Budán él, a II. kerületi önkormányzat sporttehetségek gondozásával foglalkozó munkatársaként és állatorvosként dolgozik. A Jövő SC elnöke.

2017 szeptemberében a Magyar Úszó Szövetség elnökévé választották, mely tisztségében 2020 szeptemberében megerősítették, amikor egy kihívó jelöltette még magát.

2021-ben addig és azóta egyedálló módon a 2020-ról elhalasztott LEN Európa-bajnokságot társ Szervezői Bizottsági vezetése alatt ún. „buborék rendszerben” szervezte meg a szövetség, ezzel is elősegítve a hazai és az európai úszók, vizes sportolók felkészülését az ugyancsak buborékban megrendezett tokiói Olimpiára. A következő évben újabb sportszervezői kihívást kapott a Magyar Úszó Szövetség, amikor újra „beugróként” vállalta egy esemény megvalósítását (ebben az évben az eredetileg 2021-es fukuokai Világbajnokságot, amit a COVID és az olimpiai csúszás miatt 2022-ről 2023-ra halasztottak maradt el újra 2022-ben). Ekkor Magyarország felajánlotta, hogy 2022 júniusában, a 2017-es FINA Világbajnokság után másodjára is megrendezi a FINA, vizes Világbajnokságot.

2022 novemberében a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke lett, míg ezt megelőzően a LEN, az európai Úszó Szövetség legmagasabb döntéshozó szervébe, a Bureau-ba választották meg. Fürjes Balázs lemondását követően (Ő később Magyarország teljes jogú NOB tagja lett) Wladár Sándor 2023-ban a World Aquatics, vagyis a Nemzetközi Úszó Szövetség döntéshozó szerve, a Bureau tagja lett, így a hazai vizes sportokat már a legmagasabb szinten képviselhette.

A Magyar Úszó Szövetség vezetése alatt indította el az Úszó Nemzet Programot, melynek az ötszörös olimpiai bajnokot, Egerszegi Krisztinát sikerült megnyerni nagykövetnek. A 2023-as tanévre már közel 40.000 gyermek élvezheti a Magyar Úszó Szövetség szakmai felügyelete mellett üzemeltetett program előnyeit, amit a központi költségvetés finanszíroz.

Díjai, elismerései

• Az év magyar úszója (1979, 1980, 1981, 1982, 1983)
• Az év magyar sportolója (1981)
• Az év európai úszója (Swimming World) (1981)
• Örökös bajnok
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
• A magyar úszósport halhatatlanja (2014)

Források

• Wladár Sándor profilja az Olympedia oldalán (angolul)
• Ki kicsoda a magyar sportéletben?: III. kötet (S–Z). Szekszárd: Babits. 1995. 315. o. ISBN 963-495-014-0  
• Adatok