Wrocław

	Wrocław (Boroszló)
; Wrocław (Boroszló) címere	; Wrocław (Boroszló) zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Alsó-sziléziai
Rang	járási jogú város
Városjogok	1214
Polgármester	Jacek Sutryk
Irányítószám	50-041; 50-325;
Körzethívószám	(+48) 71
Rendszám	DW
Testvérvárosok	Lista Vienne; Reinickendorf; Breda; Guadalajara; Hradec Králové; Drezda; Wiesbaden; Kaunas; Charlotte; Lille; Lviv; Ramat Gan; Hrodna; Szkopje; Vienne; Vilnius; Kijev;
	Népesség
Teljes népesség	672 929 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	2 296,69 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	105–155 m
Terület	293 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 06′ 36″, k. h. 17° 01′ 57″Koordináták: é. sz. 51° 06′ 36″, k. h. 17° 01′ 57″
	Wrocław (Boroszló) weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Wrocław (Boroszló) témájú médiaállományokat.

Wrocław (kiejtése^ⓘ, IPA: [ˈvrɔʦwaf], magyarul: Boroszló, németül: Breslau kiejtése^ⓘ ['breslau], csehül: Vratislav ['vracislaf], latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa. Lakosságát tekintve az ország harmadik legnagyobb települése és az egyik legrégibb lengyelországi város. Az Alsó-sziléziai vajdaság fővárosa.

A történelem során Lengyelországhoz, Csehországhoz (1335–1469, 1490–1526), a Magyar Királysághoz (1469–1490), a Habsburg Birodalomhoz (1526–1742), a Porosz Királysághoz (1742–1871) és a Német Birodalomhoz (1871–1945) is tartozott.

Wrocław adott otthont az 1963-as férfi kosárlabda-Európa-bajnokság összes mérkőzésének, valamint a 2009-es férfi kosárlabda-Európa-bajnokság, a 2009-es női röplabda-Európa-bajnokság és a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság egyes összecsapásainak.

2016-ban Európa kulturális fővárosa volt.

Fekvése szerkesztés

A középső Odera két partján fekszik. A városnak öt folyója van: az Odera és négy mellékfolyója, a Bystrzyca, az Oława, a Ślęza és a Widawa.

Nevének eredete szerkesztés

Wrocławot először Merseburgi Thietmar krónikájában említik: Jánost, az újonnan alapított wrocławi egyházmegye püspökét 1000-ben Johannem Wrotizlaensemként, a várost magát pedig Wortizlawaként. Az első városi pecsét felirata: Sigillum civitatis Vracislavie és a város egyszerűsített neve 1175-ben: Wrezlawe.

A korai feljegyzések szerint a középkori város neve lengyelül Wrocisław, csehül Vratislav volt. A lengyel név kiejtése később egyszerűsödött két lépésben: Wrocisław→Wrotsław→Wrocław, és ezt az egyszerűbb nevet használják a 12. század óta. A cseh változatot latin oklevelekben használták: Wratislavia vagy Vratislavia, de a lengyel kiejtés itt is Wracislavia volt. A németes változat – Breslau – a 13. század óta van használatban, amikor a város Kelet-Németország egyik fontos városává vált.

Hagyományosan úgy tartják, hogy egy Vratislaw/Wrocislaw nevű személyről nevezték el, bár az nem világos, hogy milyen kapcsolat volt I. Vratiszláv cseh fejedelem és a város között, ha ilyen kapcsolat egyáltalán létezett. Lehetséges az is, hogy nevét Vratislav, sziléziai törzsi fejedelem neve után kapta, aki a város első birtokosa volt.

A város neve más nyelveken:

Boroszló (magyar)
Breslau (német)
Breslavia (olasz)
Vratislav (szlovák)
Vroclav (szerb)
Vroclavas (litván)

Története szerkesztés

Középkor szerkesztés

Az 1241–42-ben épült templom

Boroszló

Wrocław már régóta vásározó hely volt, amikor először jegyezték fel nevét a 10. században Vratislaviaként (Wratislaw). I. Mieszko lengyel fejedelem a 990-es években meghódította. 1138-ban Szilézia fővárosa lett. A tatárjárás alatt 1241-ben a lakosság többségét evakuálták. A várost a mongolok kirabolták és felgyújtották, de nem maradt idejük a vár megvívására, ahová a lakosság többsége menekült.

A korabeli oklevelekben a város neve sok változatban szerepel: Bresslau, Presslau, Breslau és Wratislaw. Az újjáépített város 1262-ben magdeburgi városjogot kapott. Első ábrázolása Hartmann Schedel nürnbergi világkrónikájában jelent meg, 1493-ban.

Mivel a Német-római Birodalom közvetlen vazallusa volt, a német-római császárok biztosították különböző hercegi és királyi dinasztiák uralmát. A Hanza-szövetségnek, az észak-európai városok kereskedelmi ligájának is tagja volt. Majdnem a teljes középkor folyamán Wrocław uralkodói a Piast-dinasztiából származó sziléziai hercegek voltak. Bár a város nem tartozott a hercegségükhöz, a wrocławi püspök egyúttal hercegi címmel is rendelkezett, amióta Pogarelli Preczlaus püspök (1341–1376) megvásárolta a Grodkówi hercegséget Bolesław brzegi hercegtől és hozzácsatolta Nysa egyházmegyéhez, ezután a breslaui püspökök titulusa Neisse és Grottkau (Nysa és Grodków) hercege lett, és ezáltal példaként szolgált más sziléziai uralkodóknak is.

Több évig tartó cseh–lengyel rivalizálás után 1335-ben Magyarországon, a Visegrádi királytalálkozón Szilézia legnagyobb részével együtt a cseh királyság kapta meg. 1469–1490 között Sziléziával együtt Magyarországhoz tartozott (ekkortájt kapta máig használatos magyar nevét). Itt vívták meg a boroszlói csatát^[7], ahol Mátyás király serege védekező taktikával legyőzte a cseh és a lengyel Jagelló királyok seregeit. Mátyás király halálától az 1740-es évekig ismét Csehországhoz. Ez utóbbival együtt 1526-tól a Habsburg birodalom része lett. Ettől kezdve, bár a lakosság legalább fele szláv származású volt, nyelvükben mindnyájan németté váltak. A reformáció alatt a wrocławiak túlnyomórészt evangélikusok lettek, de a 17. században fellendülő ellenreformáció idején a jezsuiták sokakat visszatérítettek, a Habsburg uralkodók támogatásával.

Miután a helyi Piast-uralkodóház kihalt, 1675-ben a Habsburgok örökölték Wrocławot. Az osztrák császárok erőteljesen szorgalmazták a város rekatolizálását. Az osztrák örökösödési háború (1740–1748) első szakaszát lezáró breslaui béke, majd az azt megerősítő berlini béke rendelkezése szerint Mária Terézia (cseh királynői minőségében) csaknem egész Sziléziát átengedte Nagy Frigyesnek. A megszerzett területet Breslau városával együtt Szilézia tartomány néven annektálta a Porosz Királyság.

1741–1918 között hivatalos neve: Königliche Haupt- und Residenzstadt Breslau, azaz Wrocław Királyi Fő- és Székváros, 1918–45 között: Landeshauptstadt Breslau, azaz Wrocław Tartományi Főváros.

Újkori történelme szerkesztés

Miután a Habsburgok lemondtak a német-római császári címről 1806-ban, a város porosz fennhatóság alatt maradt, és 1871-ben a megalakuló Német Birodalom részévé vált, Alsó-Szilézia tartomány fővárosaként. Breslau nagy fejlődésnek indult: a város fontos ipari körzetté vált, főleg vászon- és pamutipara volt jelentős, 1860 és 1910 között lakossága megháromszorozódott, elérte a félmilliót. A város határai is nagymértékben kibővültek 1928-ban.

„A nemzetiszocialista népirtás a második világháború alatt a város 10 000 zsidó lakosából sokat megölt. Amikor a Vörös Hadsereg 1945 februárjában a közeledett, Breslaut erőddé nyilvánították ("Festung Breslau") és a város lakosságának többségét evakuálták, de kb. 200 000-en ott maradtak. Az erődítések építéséhez kényszermunkásokkal erősítették a civil munkásokat és a koncentrációs táborok foglyait is a munkálatokra vitték. A városból menekülő német civil lakosságból a szovjet katonai alakulatok 18 000 gyermeket, asszonyt és idős embert gyilkoltak le.^[8]”

Közel három hónapos ostrom után, 1945. május 7-én, az európai háború utolsó napján „Breslau erőd” megadta magát, és Kelet-Németország utolsó nagyvárosa elesett. Mintegy 40 000 breslaui maradt holtan a romok között, és a város csaknem 70%-a elpusztult. Az ostrom alatt a hatóságok egy modern lakótelepet a Kaiserstraßén (most Plac Grunwaldzki) leborotváltak a föld színéről, hogy helyet adjanak egy katonai repülőtérnek, amely utánpótlással látta volna el a várost. Ismeretlen számú német polgár és kényszermunkás veszítette életét a repülőtér építése alatt.

Mint csaknem egész Szilézia, Breslau is lengyel közigazgatás alá került 1945-ben a Potsdami konferencia alatt kötött megállapodás szerint. (Bár a nemzetközi jog alapján csak 1990-ben vált végleg és hivatalosan Lengyelország részévé.) A legtöbb német túlélőt 1945 és 1949 között erőszakkal kitelepítették a háború utáni német államok valamelyikébe, vagy később önként távoztak. Tény, hogy az utolsó német iskolát csak 1963-ban zárták be. Wrocławot 1945 után újratelepítették Közép-Lengyelország kisvárosainak és falvainak lengyel lakosságával, illetve azokkal, akiket a Szovjetunióból telepítettek ki, azokról a korábbi lengyel területekről, melyek a háború után a Szovjetunióhoz kerültek. Sokan jöttek Lwówból (ma Lviv, Ukrajna), Wilnóból (ma Vilnius, Litvánia) és Grodnóból (ma Hrodna, Fehéroroszország).

Az 1960-as évektől kezdve a történelmi belvárost fokozatosan újjáépítették. Csaknem minden műemléképületet megmentettek. Ma Wrocław a modern Lengyelország egyedülállóan európai városa, építészete verseng az osztrák, cseh és német városokéval.

1997-ben az Odera kiöntött és a várost komoly árvízkár érte.

Közigazgatási beosztás szerkesztés

Wrocław közigazgatásilag kerületekre oszlik. Régebben 5 kerülete volt: Psie Pole, Śródmieście, Stare Miasto, Krzyki és Fabryczna, ezek jelenleg nem rendelkeznek önkormányzattal, csak kihelyezett hivatalokkal és intézményekkel.

Kultúra szerkesztés

Múzeumok szerkesztés

Narodowe (Nemzeti Múzeum)- például Powstańców Warszawy 5,
- Panorama Racławicka (Racławicei körkép) (Muzeum Narodowego részlege) – ul. Purkyniego 11,
A Muzeum Miejskie Wrocławia (Wrocławi városi múzeum) részlegei:
- Muzeum Historyczne (Történeti Múzeum)
- Muzeum Sztuki Mieszczanskiej (Városháza)
- Muzeum Militariów (Hadtörténeti Múzeum)
- Muzeum Archeologiczne (Régészeti Múzeum)
- Muzeum Sztuki Medalierskiej (Éremművészeti Múzeum)
- Muzeum Sztuki Cmentarnej – Régi zsidó temető
Muzeum Akademii Sztuk Pięknych (Szépművészeti Akadémia Múzeuma) – ul. Traugutta 19–21,
Muzeum Archidiecezjalne we Wrocławiu (Wrocławi érseki múzeum) – például Katedralny 16,
Muzeum Architektury we Wrocławiu (Wrocławi építészeti múzeum) – ul. Bernardyńska 5,
Geologiczne (Geológiai) – ul. Cybulskiego 30,
Mineralogiczne (Ásványtani) (Uniwersytetu Wrocławskiego) – ul. Cybulskiego 30,
- részlege – ul. Kuźnicza 21–22,
Poczty i Telekomunikacji (Posta- és távközlési)- ul. Krasińskiego 1,
Przyrodnicze (Természeti) (Uniwersytetu Wrocławskiego) – ul. Sienkiewicza 21,

Színházak szerkesztés

Gest (Teatr Mimu Politechniki Wrocławskiej) – ul. Powstańców Śląskich 137A,
Filharmonia – ul. Piłsudskiego 19, Biuro Obsługi Widzów, ul. Mazowiecka 17,
Impart (Centrum Sztuki WOK) – ul. Mazowiecka 17,
K2 – ul. Kuźnicza 29a,
Kameralny – ul. Świdnicka 28,
Opera – ul. Świdnicka 35,
Teatr Laboratorium (jelenleg Jerzy Grotowski alkotáskutatási központja) – Rynek-Ratusz 27,
Teatr Polski we Wrocławiu ze scenami – ul. Zapolskiej 3,
Capitol (Zenei) – ul. Piłsudskiego 72,
Állami színház főiskola színháza – ul. Braniborska 59,
Bábszínház – például Teatralny 4,
Modern színház – ul. Rzeźnicza 12,
Pantomim színház – al. Dębowa 16,

"Polinka" – Drótkötélpályás felvonó
Sky Tower – 212 m
Wrocławi piactér
Wrocławi piactér
Aquapark
Wrocław – műhold felvétel
Piactér – látkép a „Boszorkányok hídjáról”
Grunwaldzki tér
Nemzeti Múzeum
Opera
Piasek-sziget

Gazdaság szerkesztés

Wrocławban autóbuszokat, vasúti kocsikat, háztartási gépeket, vegyi anyagokat és elektromos berendezéseket gyártanak. Az utóbbi években gyorsan fejlődik a számítástechnika, valamint több külföldi cég leányvállalata (pl.: Siemens, Nokia Solutions and Networks, LG, Volvo, HP, QAD, Whirpool, 3M, Bosch, Wabco stb.). A Siemens az egész szoftver részlegét Wrocławba telepíti. Wrocław – Varsó után – a legnagyobb pénzközpont Lengyelországban. A következő bankoknak van itt székházuk: Bank Zachodni WBK, Lukas Bank, Eurobank, Santander Consumer Bank (korábban PTF Bank), Európai Együttműködési Bank. A városban van a legnagyobb számú lízing cég, többek között az Európai Lízing Alap. Jelentős a gyógyszergyártás: US Pharmacia, Hasco-Lek, Galena, 3M, Labor, S-Lab.

Közlekedés szerkesztés

A Wrocław Główny pályaudvar

Repülőtér

Úthálózat szerkesztés

Wrocławon áthalad az 5., 8. és 94. főút, rövid szakaszon érinti az A4 autópálya, Bielanyban, Wrocław mellett van az autópálya és az 5. és 35. főút csomópontja.

A wrocławi úthálózat sugaras, erősen a város központjára irányul. A 20. század végéig az Odera felett átívelő összes híd a folyó egy mindössze 2500 m hosszú szakaszán épült. A külső kerületek közötti forgalmat a várost keresztülszelő vasútvonalak tovább lassítják. Az 1980-as évektől fokozatosan megépült a belváros körüli elkerülő út, s a tervekben szerepelnek további elkerülő utak, köztük az A8 autópálya is.

Vasúti, légi és vízi szállítás szerkesztés

Wrocław fontos vasúti csomópont: Wrocław-Brochów pályaudvar – az ország legnagyobb teherpályaudvara. Strachowice nemzetközi repterének – a diszkont társaságoknak köszönhetően – 13 európai várossal van közvetlen összeköttetése. A város áruforgalmát mindezen túl az Oderán levő teherkikötő is segíti.

Városi tömegközlekedés szerkesztés

A városi közösségi közlekedés gerincét az 1960–70-es években a belvárosi részeken erősen megritkított villamoshálózat adja, a külső kerületek kiszolgálását autóbuszok végzik. A város területi kiterjedése és a forgalom intenzitása következtében többször felvetődött városi gyorsvasúti hálózat kialakítása.

Sportélete szerkesztés

Városi Stadion (Wrocław)

A leghíresebb sport klub WKS Śląsk Wrocław

Oktatás szerkesztés

Wrocławi egyetem

Aula Leopoldina

Építészeti fakultás a műegyetemen

Állami főiskolák és egyetemek szerkesztés

Uniwersytet Wrocławski – Wrocławi egyetem
Politechnika Wrocławska – Wrocławi műegyetem, a Neissei Egyetem tagja
Uniwersytet Medyczny im. Piastów Śląskich – Orvosi egyetem
Uniwersytet Ekonomiczny we Wrocławiu – Közgazdasági egyetem
Uniwersytet Przyrodniczy we Wrocławiu – Természettudományi egyetem
Akademia Sztuk Pięknych – Szépművészeti akadémia
Akademia Wychowania Fizycznego we Wrocławiu – Testnevelési főiskola
Akademia Muzyczna im. K. Lipińskiego – Zeneakadémia
Wyższa Szkoła Oficerska Wojsk Lądowych – Gyalogsági tisztképző főiskola
Państwowa Wyższa Szkoła Teatralna im. L. Solskiego – Állami színművészeti főiskola
Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych we Wrocławiu –

Nem állami oktatási intézetek szerkesztés

Dolnośląska Szkoła Wyższa Edukacji TWP – Alsó-Sziléziai Egyetem AAE
Dolnośląska Wyższa Szkoła Służb Publicznych "Asesor" – "Assessor" Alsó-Sziléziai Közszolgálati Főiskola
Międzynarodowa Wyższa Szkoła Logistyki i Transportu – Nemzetközi Logisztikai és Közlekedési Főiskola
Szkoła Wyższa Rzemiosł Artystycznych i Zarządzania – Iparművészeti és menedzsment Főiskola
Wyższa Szkoła Bankowa – Bankfőiskola
Wyższa Szkoła Filologiczna – Nyelvészeti Főiskola
Wyższa Szkoła Fizjoterapii – Fizioterápia Főiskola
Wyższa Szkoła Handlowa – Kereskedelmi Főiskola
Wyższa Szkoła Humanistyczna – Bölcsészfőiskola
Wyższa Szkoła Informatyki i Zarządzania "Copernicus" – Kopernikusz Informatikai és Menedzsmentképző Főiskola
Wyższa Szkoła Informatyki Stosowanej – Alkalmazott Informatikai Főiskola
Wyższa Szkoła Zarządzania "Edukacja" – Nevelési Vezetőképző Főiskola
- Wydział zamiejscowy w Kępnie, w Kłodzku – Kępniében és Kłodzkuban Rezidensek Tanszéke
Wyższa Szkoła Zarządzania i Finansów – Pénzügyi és Menedzserképző Főiskola
Wyższa Szkoła Zarządzania i Bankowości w Poznaniu, Filia we Wrocławiu – Poznani Bankfőiskola Wrocławi Fiókja
Papieski Wydział Teologiczny – Pápai Hittudományi Kar
Metropolitalne Wyższe Seminarium Duchowne we Wrocławiu – Wrocławi Érseki Szeminárium

Híres emberek szerkesztés

Városháza

Katedrális a Tumski-szigeten

Erich Lowenhardt – első világháborús pilóta
Lothárd von Richthofen – I. világháborús pilóta
Alois Alzheimer – az Alzheimer-kór felfedezője
Adolf Anderssen – 19. századi sakkmester
Max Berg – építész, a Hala Ludowa tervezője
Dietrich Bonhoeffer – egyházi vezető az antifasiszta ellenállási mozgalomban
August Borsig (* 1804), vállalkozó
Ernst Cassirer, filozófus
Otfrid Foerster (* 1873), idegsebész
Jerzy Grotowski – színigazgató és vezető avantgárd szinházi személyiség
Mirosław Hermaszewski – lengyel űrhajós
Ludwik Hirszfeld – mikrobiológus
Marek Hłasko – író
Alfred Kerr – színikritikus és esszéista
Otto Klemperer (* 1885), karmester
Gustav Robert Kirchhoff – fizikus
Carl Ferdinand Langhans – építész
Ferdinand Lassalle – német szocialista politikus és reformer
Carl Friedrich Lessing (* 1808), művész
Adolph von Menzel – művész
Rudolf Meidner – svéd közgazdász és szocialista teoretikus
Joachim Cardinal Meisner – Köln bíboros érseke
Manfred von Richthofen – az I. világháborúban harcolt német pilóta
Tadeusz Różewicz – költő és író
Wanda Rutkiewicz – egyik leghíresebb női hegymászó
Julius von Sachs – botanikus
Friedrich Schleiermacher – teológus és filozófus
Angelus Silesius (Johannes Scheffler) – 17. századbeli német-lengyel vallásos költő
Edith Stein, Keresztes Szent Terézia Benedikta – német filozófus és római katolikus mártír
Hugo Steinhaus – matematikus
Karl Zeisberg császári-királyi altábornagy
August Meitzen német statisztikus és közgazdász
August Tholuck német protestáns teológus
Joseph von Zerboni di Sposetti porosz állam hivatalos, újságíró, költő
Edit Stein 1891. október 12-én született, Keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta karmelita nővér,az őskereszténység kora óta a katolikus egyház első zsidó származású szentje. Auschwitzban gázkamrába került,1942. augusztus 9-én halt meg.

Nobel-díjasok szerkesztés

a Nobel-díj elnyerése évének sorrendjében

Építészet, városépítészet szerkesztés

Az Odera folyó szigetei Wrocławban

Odera folyó

Annak ellenére, hogy a háborúban az épületek 70%-a elpusztult, sok épület vagy eredeti állapotában vagy restaurálva esetleg újjáépítve megőrződött. A legkiválóbbakhoz tartoznak a következők: a gótikus városháza a piactéren, gótikus templomok: a katedrális a Tumski-szigeten (közelében a Johann Bernard Fischer von Erlach építette elektori kápolna), a Szent Kereszt társaskáptalan temploma, a Szűz Mária-templom Piaskban, a Wrocławi egyetem barokk épületcsoportja (a Lipót aulával), a wrocławi főpályaudvar neogótikus épülete, a Hala Ludowa (Népcsarnok: tervezte Max Berg), a vásárcsarnok (tervezte: Erich Mendelsohn) a wrocławi vásártelep épületei (többek között Hans Scharoun tervei)

Legfontosabb helyszínek szerkesztés

Wrocławi piactér
Tumski-sziget
Piasek-sziget
Słodowa-sziget
Botanikus kert
Szczytnicki park japánkerttel
Állatkert (alapítva 1865-ben – Lengyelországban a legtöbb – 565 fajjal, összesen kb. 7100 állat)
Régi zsidó temető
Nagy sziget

Történelmi építészet (1945-ig) szerkesztés

Víztorony Grobliban

Víztorony, Wiśniowa utca

Hala Stulecia

Szökőkút

Rendőrség és bíróság

Városi fürdő (1895-97)

Román
- Szt. Giles-templom
Gótikus
- Városháza
- Keresztelő Szt. János-katedrális
- Szt. Márton-templom (régebben várkápolna)
- Szt. Kereszt és Szt. Bertalan társas káptalan
- Mária Magdolna-templom
- Szent Erzsébet helyőrségi templom
- A Legszentebb Istenanya ortodox temploma
- Szűz Mária-templom
- Szent Adalbert-templom (korábban domonkos templom)
- Máté evangélista temploma
- Szent Vince templom (régebben premontrei)
- Szent Vencel, Szaniszló és Dorottya temploma (régebben ferencesrendi templom)
- Corpus Christi templom (régebben johannita templom)
- Bencés templom és kolostor (jelenleg Építészeti Múzeum)
- Orsolyák temploma a sziléziai Piastok mauzóleumával
- Arzenál
Reneszánsz
- A piactér nyugati oldalának palotái
Barokk
- Jézus temploma (korábban jezsuita, ma egyetemi templom)
- Az egyetem épülete
  - Aula Leopoldina
  - Matematikus-torony
- Ossolineum épülete (Máté ev. gimnázium)
- Páduai szent Antal temploma
- Udvari templom a Nagy Kázmér utcában
Klasszicizmus
- A régi tőzsde épülete (Carl Gotthard Langhans)
- Az Alsó-Sziléziai Opera épülete, (Carl Ferdinand Langhans)
- A porosz királyok palotája (Friedrich August Stüler)
Historizáló
- Wrocław Główny pályaudvar, (Wilhelm Grapow)
- Wrocław Świebodzki pályaudvar
- Wrocław Nadodrze pályaudvar (Wilhelm Grapow)
- Szent Antal templom, Karłowicében
- Szent József temploma (Carl Ferdinand Langhans)
- Mihály arkangyal temploma (Alexis Langer)
- Magyarországi Szent Erzsébet temploma (Josef Ebers)
- Új városháza (Friedrich August Stüler)
- Az új tőzsde épülete (Karl Lüdecke)
- Grunwaldzki híd
- Nemzeti múzeum
- A NOT épülete
- Hotel Monopol
- Víztorony (Johann Christian Zimmermann)
- Víztorony a Wiśniowa utcában (Karl Klimm és Richard Plüddemann)
- Építőipari iskola épülete (Karl Klimm és Richard Plüddemann)
- Vásárcsarnok, Piaskowa utcában) (Richard Plüddemann)
- Régi katonai fogda
Szecesszió
- Feniks Áruház
Modernizmus
- Hala Stulecia – 2006 óta világörökségi helyszín (Max Berg)
- (Pergola) Pergola (Hans Poelzig)
- Irodaépület, (Hans Poelzig)
- Főposta
- A Petersdorf vásárcsarnok (Erich Mendelsohn)
- A Wertheim vásárcsarnok (Hermann Doernburg)
- Gyógyszertár, a négerhez (Adolf Rading)
- Olimpiai stadion (Richard Konwiarz)
- Városi takarékpénztár (Heinrich Rump – 1930)
A III. birodalom stílusa
- Vajdasági hivatal
- Légvédelem épülete (Richard Konwiarz)
  - ul. Ładna
  - ul. Legnicka / például Strzegomski
  - ul. Słowiańska / ul. Ołbińska
  - ul. Grabiszyńska / ul. Stalowa

Mai építészet (1945 után) szerkesztés

Szocreál
- Kościuszkowska Dzielnica Mieszkaniowa (például Kościuszki i Arkady), (Roman Tunikowski)
- Politechnika Wrocławsk például Grunwaldzki, (Krystyna és Marian Barscy)
Modern
- Galeriowiec przy ul. H. Kołłątaja, (Jadwiga Grabowska-Hawrylak, Edmund Frąckiewicz, Maria és Igor Tawryczewscy)
- Trzonolinowiec
- rotunda Panorama Racławicka|Panoramy Racławickiej, (Marek Dziekoński)
- Wieżowce mieszkalne ("sedesowce") például Grunwaldzkim, (Jadwiga Grabowska-Hawrylak)
- "Ołówek" és "Kredka" akadémikusok, (Krystyna és Marian Barscy)
- Poltegor
Posztmodern
- Dom Handlowy Solpol, (Wojciech Jarząbek)
- Renaissance Center
- Biurowiec EFL
- Wratislavia Tower (Helios mozi), (Leszek Łękawa)
- Hotel Radisson SAS
- Galeria Dominikańska (ECE), (Edward Lach)
- Hotel Park Plaza, (Edward Lach)
- Dom Handlowy Howell, (Edward Lach)
- Kościół św. Ignacego Loyoli we Wrocławiu|Kościół św. Ignacego Loyoli przy ul. Stysia (Zenon Nasterski)