X–24

amerikai, szárny nélküli, kísérleti repülőgép

A Martin Marietta X–24 szárny nélküli (úgynevezett lifting body) kísérleti repülőgép volt, melyet az X–23, valamint az M2–F1, M2–F2, M2–F3 és a HL–10 kísérleti repülőgépek segítségével szerzett tapasztalatok felhasználásával terveztek, űreszközök légkörbe való visszatérésének és leszállásának tanulmányozására. A program eredményeit a Space Shuttle tervezéséhez használták fel. A repülőgépet a NASA B–52-es nehézbombázójáról indították, majd egyes esetekben repülési magasságát megemelték rakétahajtóműve segítségével, ezután siklórepülésben szállt le. Egyszer teljesen átépítették, az így létrejött repülőgép lett az eredetire alig hasonlító X–24B.

X–24
Az X–24A a földön
Az X–24A a földön

FunkcióKísérleti repülőgép
GyártóMartin Marietta
Gyártási darabszám1 db

Személyzet1 fő
Első felszállás1969. április 17.
Méretek
Hossz7,47 m
Fesztáv3,51 m
Magasság2,92 m
Szárnyfelület18,10 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg2885 kg
Hajtómű
Hajtómű1 db Reaction Motors XLR–11 négykamrás rakétahajtómű
Tolóerő37,7 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség1036 km/h
Legnagyobb repülési magasság21 763 m
Szárny felületi terhelése288 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány0,70
Háromnézeti rajz
Az X–24A háromnézeti rajza
Az X–24A háromnézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz X–24 témájú médiaállományokat.
Az X–24A teljes átépítésével létrehozott X–24B a földön

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés