1966. augusztus 5-én (az USA-ban augusztus 8-án) jelent meg a Beatles Yellow Submarine című dala a dupla A-oldalas Yellow Submarine/Eleanor Rigby című kislemezen. A lemez másik oldalán az Eleanor Rigby című dal hallható. (Ugyanezen a napon jelent meg a Revolver is.)

The Beatles
Yellow Submarine
kislemez a(z) Revolver albumról
Megjelent1966. augusztus 5. (UK)
1966. augusztus 8. (US)
Formátumkislemez
FelvételekAbbey Road Studios, 3. stúdió
1966. május 26.
Abbey Road Studios, 2. stúdió
1966. június 1.
StílusRock
Nyelvangol
Hossz2:40
KiadóParlophone (UK)
Capitol Records (US)
SzerzőJohn Lennon, Paul McCartney
ProducerGeorge Martin
Helyezések
  • #1 (UK)
  • #2 (US)
The Beatles-kronológia
Paperback Writer/Rain
(1966)
Yellow Submarine/Eleanor Rigby
(1966)
Penny Lane/Strawberry Fields Forever
(1967)
SablonWikidataSegítség

A dal adta a címét a zenekar 1968-as animációs filmjének és az ahhoz kapcsolódó filmzenealbumnak. Bár Lennon-McCartney szerzeményként van feltüntetve, a dal legnagyobb részét Paul McCartney írta. A felvételek 1966. május 26-án és június 1-jén, a londoni Abbey Road Studiosban zajlottak.

Az Egyesült Királyságban ez volt a zenekar 13. kislemeze. A dalt Ringo Starr énekli, a szöveg írásába pedig Donovan is besegített. Az Egyesült Királyságban a kislemezt dupla A-oldalasként reklámozták (a másik oldalán az Eleanor Rigby című dallal).

A fontosabb brit listákon a dal első helyet ért el, négy hétig tartotta ezt a helyet, a listákon összesen 13 hétig szerepelt. Mivel 1966-ban ez volt a legtöbbször eladott kislemez, a zenekart Ivor Novello-díjjal jutalmazták. A dalhoz nem forgattak promóciós filmet, így minden zenei műsor (beleértve a Top of the Popst is) saját klipet készített hozzá.

Megjelenését követően a dalról azt kezdték írni, hogy a hallucinogén hatású Nembutal kapszulákra utalt. McCartney hevesen cáfolta a feltevést, ugyanis eredetileg gyerekdalnak írta.

A dal az USA-ban a Billboard Hot 100 listáján a második, a Record World listáján az első, a Cashbox listáján pedig szintén a második helyet érte el (itt a The Supremes You Can't Hurry Love című dala volt az első). A dal épp a „népszerűbbek vagyunk, mint Jézus”-vita kellős közepén jelent meg, ezért az Egyesült Államokban nem lett listavezető. Ennek ellenére négy hét alatt 1 200 000 darabot adtak el belőle, amiért megkapták 21. amerikai aranylemezüket, megdöntötve ezzel Elvis Presley rekordját.

Közreműködők szerkesztés

Produkció szerkesztés

  • Geoff Emerick – hangmérnök
  • George Martin – producer

Források szerkesztés