Zaprešić

	Zaprešić
	Zaprešić városközpontja
; Zaprešić címere	; Zaprešić zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zágráb
Község	Zaprešić
Jogállás	város
Polgármester	Željko Turk
Irányítószám	10290
Körzethívószám	(+385) 01
	Népesség
Teljes népesség	24 133 fő (2021. aug. 31.)
Népsűrűség	1032,38 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 51′, k. h. 15° 48′Koordináták: é. sz. 45° 51′, k. h. 15° 48′
	Zaprešić weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zaprešić témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Zaprešić város és község Horvátországban, Zágráb megyében. Közigazgatásilag Hruševec Kupljenski, Ivanec Bistranski, Jablanovec, Kupljenovo, Lužnica, Merenje, Pojatno és Šibice települések tartoznak hozzá.

Fekvése szerkesztés

Zágráb központjától 21 km-re nyugatra, községközpontjától 1 km-re délnyugatra a Medvednica-hegység nyugati lábánál fekszik.

Zaprešić története a 11. század végén kezdődik. 1094 körül Szent László király Acsa nevű hívének az újonnan alapított zágrábi püspökség védelmére a Medvednica-hegység keleti és nyugati oldalát magában foglaló birtokot adományozott. Ebből a birtokból, mely Szávától egészen a Szutla folyóig terjedt fejlődött ki a szomszédvár-stubicai uradalom, amely a megye második legnagyobb világi birtoka lett. Kedvező fekvésének köszönhetően itt már korán kialakult a település, melynek első írásos említése 1334-ben a zágrábi káptalan statútumában történt. Ekkora már akkora falu volt, hogy már állt Szent Péter tiszteletére szentelt plébániatemploma. A 15. és 16. században az uradalom birtokosai a török elől menekülő horvátokat telepítettek ide. Közülük sokan az Una mentéről és Lika megyéből érkeztek és máig megőrizték ottani nyelvjárásukat. Velük érkeztek azok a ferences szerzetesek, akiknek Szomszédvár ura 1517 és 1527 között felépítette a marija goricai kolostort. 1573-ban az itteni jobbágyok is részt vettek a Grubec Máté vezette horvát parasztfelkelésben. Az uradalom 1575-ben kezdett feldarabolódni, amikor a Henningek öt részre osztották fel, melyet birtokosai ezután gyakran változtak. A 17. és 18. században kisnemesek birtokai voltak, akik felépítették nemesi kúriáikat. Közülük több a 20. századra is fennmaradt. Fejlődősén nagyot lendített az első horvátországi vasútvonal kiépülése, mely itt haladt keresztül.

A településnek 1857-ben 791, 1910-ben 1490 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 2011-ben a községnek 25226, a városnak magának 19574 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
791	790	988	1241	1394	1490	1803	1889	2294	2537	3311	4992	8201	15678	17538	19574

Nevezetességei szerkesztés

Novi Dvori kastélyát^[4] 1611-ben a Zrínyiek építették. Későbbi tulajdonosai a Csikulin, a Sermage, a Festetich és Erdődy családok voltak. 1851-ben Josip Jelačić vásárolta meg Erdődy Sándor gróftól és átalakíttatta. 1863-ban testvére Đure Jelačić tulajdona lett, majd tőle lánya Anke Jelačić örökölte, aki halála után 1934-ben Matica Hrvatska szervezetre hagyta. 1941 és 1945 között a horvát nemzetvezető Ante Pavelić rezidenciája volt benne. 1945 és 1956 között mezőgazdasági – háztartási iskola működött benne, majd 1970-ig mezőgazdasági iskola és gyermekotthon volt. Azóta az épületegyüttesben többek között raktárak, kiállítóterem, múzeum, szálló, kápolna működik és itt található a Jelačićok családi sírboltja is. 2004-óta itt van a Jelačić bán golf klub központja és gyakorlópályája.
Szent Péter tiszteletére szentelt plébániatemploma^[5] 1869-ben épült neogótikus stílusban egy korábbi fakápolna helyén. A templom a Zágráb-Zaprešić főút közelében, a település keleti szélén található. Egyhajós épület, téglalap alaprajzú hajóval, és sokszög záródású apszissal, valamint a főhomlokzat feletti toronnyal. A homlokzat külső kialakításában, valamint a hajó és a szentély boltíves kialakításában a neogótikus stílusjegyek dominálnak. A hajó és a szentély egyedülálló belseje boltozatos, az oldalfalakon elhelyezett lépcsős profilú kőkonzolokon nyugvó keresztboltozata van.
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt új templomát és pasztorális központját 1993-ban építették.
Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnája 1933-ban épült.
A Novi Dvori kastélyában működő Szent József kápolnát 1855-ben Josip Jelačić bán építtette a saját birtokán. Itt található a bán sírja is.
A Matija Skurjeni galéria a neves naiv festőművész alkotásaival 1987. július 15-én nyitotta meg kapuit.
Védett épület a Lončar utca 14. szám alatti, 1900-ban épült földszintes fa lakóház.^[6] Belül két hálószoba, egy előszoba és egy konyha található, amelyben egy régi tégla tűzhely maradt fenn. A hátsó, udvari oldalra egy a mezőgazdasági termékek tárolására szolgáló tárolóhely épült. A nyugati homlokzat főbejáratának ajtófélfáján az építés éve és Stefan Vincek neve szerepel. A nyeregtetős épület falazott kéménye különösen dekoratív.