Zeőke Antal

Zeőke Antal (Zeöke, Csíkszereda, 1884. július 13. – Budapest, 1983. augusztus 20.) magyar újságíró, szerkesztő, lapkiadó, országgyűlési képviselő.

Zeőke Antal
Született	1884. július 13. Csíkszereda
Elhunyt	1983. augusztus 20. (99 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
Választókerület	Gyoma
Foglalkozás	szerkesztő, politikus
Vallás	római katolikus

Élete

1884. július 13-án Csíkszeredán született székely lófő családban. Az elemi iskolát és a gimnáziumot szülővárosában, államtudományi tanulmányait Budapesten végezte. Letette az államszámviteli vizsgát is. Ebben az időben számos politikai cikke jelent meg a csiki lapokban báró Bánffy Dezső független gazdasági programjának támogatására. Tanulmányai befejezése után a Postatakarékpénztár budapesti központjához került, majd a földművelésügyi minisztériumba nevezték ki fogalmazónak. Amikor Nagyatádi Szabó István népgazdasági miniszter, később pedig a Tanácsköztársaság bukása után földművelésügyi, majd közélelmezési miniszter lett, Zeőke oda is követte őt és titkára volt a miniszternek. Az Országos Állatvédő Egyesületnek főfelügyelője volt és éveken át szerkesztette az egyesület évkönyvét. Az 1920-as választásokon a gyomai kerületben lépett fel és Székely János népjóléti államtitkárral és Timár Ambrus plébánossal szemben óriási többséggel képviselővé választották meg, a kisgazdapárt programjával. Budapest Székesfőváros III. kerülete is törvényhatósági bizottsági taggá választotta. Ő volt az egyedüli kisgazdapárti székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag. Nagyatádi Szabó István bizalmas hívének számított. Az 1920-22-es nemzetgyűlésben a kisgazdaérdekek védelmében több élénk visszhangot keltő beszédet és interpellációt mondott. 1921-ben az Eskütt-féle panama kapcsán bűnvádi eljárás indult meg ellene, a nemzetgyűlés a mentelmi jogát fel is függesztette, azonban az ügyészség a vizsgálat során megszüntette ellene az eljárást, és rehabilitálta. Az Egységes Párt megalakulásakor csatlakozott a párthoz. Az 1922-es választásokon pótválasztásba került Vági Istvánnal, akivel szemben 732 szótöbbséggel nyert. 1926-ban miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki, és ebben az évben is bejutott az országgyűlésbe régi kerületéből, Zajka Béla ellen nyert. Ekkor Kondoros díszpolgára lett. 1931-ben is képviselőnek választották, de a következő választásokon kikerült az országgyűlésből. Gyoma község a vasúttól délre fekvő részét - érdemei elismeréséül - az eddigi Besenyőszeg helyett Zeőke-telepnek nevezte el. Zagyvarékason is díszpolgárnak választották. A Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének társelnöke volt, és több körnek és egyesületnek is elnöke, díszelnöke lett. A Magyar Vidék és a Gyoma-Endrőd-Kondoros című helyi lapoknak volt főszerkesztője és kiadója. Összesen 15 évig volt nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő, négyszer választották meg. Sírja a Farkasréti temetőben található.

Elismerései

• Kondoros díszpolgára
• Zagyvarékas díszpolgára

Források

• 1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.
• 1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
• 1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
• 1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
• 1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.
• 1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.
• 1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
• 1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
• szereda.Origo IX. évfolyam 8. szám