Zichy-kastély (Zichyújfalu)

romantikus műemlék

A Zichy-kastély (nagykastély) jelentős romantikus műemlék a Fejér vármegyei Zichyújfaluban. Gróf Zichy Nepomuk János építtette az 1890-es években, utolsó ura az építtető fia, az író Zichy Kázmér volt. Az épületet 28 hektáros park övezi.

Zichy-kastély
(3974. sz. műemlék)
A kastély főhomlokzata 2018-ban
A kastély főhomlokzata 2018-ban
Ország Magyarország
TelepülésZichyújfalu
Épült1890-es évek
ÉpíttetőZichy Nepomuk János
ÉpítészYbl Miklós
Stílusromantikus
CsaládZichy család

Jelenlegi funkciópolgármesteri hivatal
Tulajdoni helyzetZichyújfalu község önkormányzata
FenntartóZichyújfalu község önkormányzata
Cím8112 Zichyújfalu, Kastélykert 1.
Elhelyezkedése
Zichy-kastély (Seregélyes-Pusztaszabolcs)
Zichy-kastély
Zichy-kastély
Pozíció Seregélyes-Pusztaszabolcs térképén
é. sz. 47° 07′ 52″, k. h. 18° 40′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 52″, k. h. 18° 40′ 14″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy-kastély témájú médiaállományokat.

A kastély a második világháborúig a tekintélyes zichyújfalui uradalom központjaként működött. A háborút követően a falu kultúrháza lett, és ide került az Agárdi Állami Gazdaság Zichyújfalui Kerületének székhelye is. A rendszerváltás után jórészt elhagyatottá vált, állapota leromlott, a falu önállóvá válása (1997–1998) óta pedig polgármesteri hivatalként működik és egyéb funkciókat is ellát.

Az épület állapota jelenleg is meglehetősen rossz, a mögötte elterülő, több mint 20 hektáros egykori kastélypark elhanyagolt és szemetes, az egykori uradalom néhány megmaradt, máig lakott cselédháza pedig szintén nagyon rossz állapotban van. Kizárólag a kastélypark egy részét, az épület előtti kis területű ligetet gondozzák többé-kevésbé.[1]

Leírása szerkesztés

Az eredetileg „U”, mára „L” alaprajzú romantikus stílusú épület főhomlokzata előtt 14 dupla oszlopon nyugvó veranda fut végig, majdnem középen 2 oszlopon nyugvó, csúcsosodó rész lép ki. Hátsó homlokzatának fő éke egy családi címer.

A körülötte található 28 hektáros parkot egy ápolt liget, több száz éves fák és egy nagy területű, elhanyagolt, szemetes parkerdő jellemzi.[1]

Története szerkesztés

Előzmények szerkesztés

A Zichy család a török hódoltság idején lett Újfalu de jure birtokosa. A család első, valószínűleg barokk stílusú kúriáját 1784-ben építtette föl itt. Ez volt az úgynevezett kiskastély, ami a nagykastély megépülése után az intéző lakása lett.

1945 előtt szerkesztés

A nagykastélyt Zichy Nepomuk János építtette az 1890-es években.

Tervezője a neves építész, Ybl Miklós volt.[2] 28 hektáros park övezte, a hozzá tartozó vadaskert pedig Európa-szerte ismertté vált. Zichy János a vadaskertbe fácánost telepített. Az uradalomban a szállítás keskeny nyomtávú vasúton zajlott.[3]

Zichy János halála után idősebb fia, István igazgatta az uradalmat, aki elsődlegesen nem Újfalura, hanem az attól kb. 3 kilométerre délre található Hippolitpusztára koncentrált. 1921-es halálát követően Kázmér lett a nagybirtok egyedüli tulajdonosa. A második világháború alatt a térségben igen súlyos harcok folytak, melyekből a zichyújfalui uradalom sem maradt ki, a grófi család ezért menekülni kényszerült. A kastély is megsérült, valószínűleg ekkor pusztult el az épület jobb oldali szárnya.

1945–1990 szerkesztés

Zichy Kázmér és fia, Endre a háború után visszakapta a kastélyt 100-100 hold területtel együtt, de 1949-ben az egész uradalmat államosították. A család ezután elhagyta Zichyújfalut.

Az államosított épületet kívül-belül felújították, bár díszeinek jelentős részétől megfosztották. Az eredetileg magasföldszintes épület északkeleti szárnyát kétszintessé bővítették a padlásszint megemelése nélkül, ezt a mint hatméteres belmagasság tette lehetővé.

Az 1960-as évektől részben művelődési házként üzemelt: az épületben helyi mozi működött színjátszókörrel, itt kapott helyet a falu könyvtára, továbbá volt itt bálterem és klubhelyiség is. A délnyugati szárnyban konyha üzemelt ebédlővel. Mivel az épület az Európa-szerte ismert Agárdi Állami Gazdaság tulajdonában volt, így a Zichyújfalui Kerületi Gazdasági Iroda is itt székelt. Az egyemeletessé fejlesztett északkeleti szárnyban orvosi rendelőt és munkásszállót alakítottak ki. Történetének ebben a szakaszában még folyamatosan végeztek karbantartási munkálatokat az épületen, állapota így nem romlott jelentősen az évek alatt. A vadaskert fennmaradt, fácánrezervátumában magas rangú állami tisztségviselők (pl. Kádár János miniszterelnök és pártfőtitkár, valamint Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke) is vadásztak.

Az 1784-ben épült kiskastélyt az 1980-as években a falu takarmánygyárának terjeszkedése miatt elbontották.

1990 után szerkesztés

 
A kastély 2007-ben
 
Omladozó homlokzatok, 2011
 
Állagmegóvási munkák, 2015

Ebben az időszakban kezdett romlani az épület állaga, mivel a rendszerváltás után megszűnt az állami gazdaság. A kastély a falu önállóvá válása (1997) után államiból önkormányzati kezelésbe került. Az 1990-es évektől a társasági élet is alábbhagyott, a klubmozi és a színjátszókör megszűnt, a - még az 1980-as években is elismert - vadaskertet privatizálták, aminek köszönhetően teljesen leépült a település fejlett vadászkultúrája.

Az 1998-ban megalakuló önkormányzat a kezelésébe kerülő kastélyt tette meg polgármesteri hivatalnak. A kultúrház a könyvtárral és az iskolai számítástechnika-teremmel 2003-ban az abban az évben átadott általános iskola és művelődési ház épületébe került át az egyre rosszabb állapotú kastélyból, az orvosi rendelő pedig 2008 januárjában költözött ki egy, a falu központjában található felújított, átépített, modern épületbe. Ez év júliusának közepén az erős szél miatt megrongálódott a kastély tetőszerkezete, amit évekig nem sikerült rendbe hozni.[4] Emiatt az épület egyes helyiségei beáztak, a falakat penész lepte be.

Az orvosi rendelő helyén nem sokkal később gyógyszertárat létesítettek, amit a gárdonyi Balzsam Patika működtetett fiókgyógyszertárként. A beruházást az önkormányzat önerőből valósította meg. Két évvel később azonban a cég csődje miatt a fiókpatika bezárt, az önkormányzat pedig nem tudott megegyezni egyetlen vállalattal sem, amely gyógyszertárat működtetett volna a faluban. De ez már nem is lenne lehetséges, hiszen a 2014-ben megkezdett állagmegóvási munkálatok során a helyiséget szinte teljesen szétverték. A délnyugati szárny egy helyiségében egy ideig edzőterem is működött.

A munkálatokat, melyek csak a sürgősen elvégzendő javításokat érintették (pl. csapadékvíz-elvezetés megoldása, falak víztelenítése, vakolatcsere, bent életveszély elhárítása, meszelés, parkettajavítás) a pályázati pénzekből fedezte a település.[5] A Műemléki Közfoglalkoztatási Program, melybe a Belügyminisztérium választotta be a Zichy-kastélyt 2013 őszén kezdődött. A Műemléki Közfoglalkoztatási Program által az önkormányzat 20 156 418 forintot költött építőanyagra, 9 044 849 forintot közfoglalkoztatási bérre, 2 463 800 forintot szakvélemények beszerzésére és 703 720 forintot munka- és védőeszközökre. A „Műemlékek gondozása” startmunka mintaprogram keretében 10 fő álláskeresőt (6 segédmunkást, 3 kőművest, 1 ácsot) foglalkoztatott az önkormányzat 2013. október 1-jétől 2014. augusztus 30-ig, a téli időjárás miatt ütemezve.[6]

A Zichy-kastély teljes felújítása százmilliós költségekben kerülne. A Műemléki Közfoglalkoztatási Program végeztével a Zichy-kastélynak nem sikerült a Nemzeti Kastélyprogramba bekerülnie.[6]

A 2010-es években a zichyújfalui önkormányzat pályázott a Zichy-kastély fűtésének megújítására, azonban a pályázat sikertelen volt. A Nemzeti Kulturális Alapnál az önkormányzat a jövőben pályázni akar a Zichy-kastély színezésére.[6]

A kastély rossz állapotának előrehaladottságát jól mutatja, hogy a színháztermet életveszély miatt a munkálatok megkezdése előtt nem sokkal le kellett zárni. A munkálatokat 2016-ban félbehagyták, a lecsupaszított hátulsó homlokzat állapota azóta folyamatosan romlik, a vízelvezetés sincs megoldva.

Az egykor a kastély mögött álló úri lovarda az államosítástól kb. 2000-ig asztalosműhelyként működött. Akkor elhagyatottá vált, az önkormányzat pedig 2015-ben végleg elbontatta a rossz állapotú épületegyüttest, mely a híres zichyújfalui uradalmi lókultúra utolsó megmaradt emléke volt. Füzesiné Kolonics Ilona polgármester azzal magyarázta az épület elbontását, hogy a tartószerkezete megroppant, ezáltal életveszélyessé vált, s mivel a környéken számos gyermek játszik, ezáltal semlegesíteniük kellett az épületet.[6]

A kastélyban jelenleg a polgármesteri hivatal mellett a Zichyújfalui Mazsorettcsoport tükörterme és a helyi nyugdíjasklub közösségi helyisége található. Előbbi a könyvtár, utóbbi az ebédlő helyén.[2] A kastély mögötti egykori park elhanyagolt, ráadásul illegális hulladéklerakónak használják,[1] ahogy a kastély omladozó hátsó homlokzatának tövében is folyamatosan gyűlik a szemét. A kastélyhoz tartozó egykori cselédházak egytől egyig rossz állapotúak, ahogy a több mint 200 éves iskolaépület is, amely olyan lepusztult, hogy ha néhány éven belül nem újítják föl, menthetetlen állapotba kerül.

Nem csak a kastélypark, hanem a kastély közvetlen környezete is elhanyagolt, szemetes és hulladéklerakónak használják.[7] Füzesiné Kolonics Ilona polgármester állítsa szerint „igyekeznek rendben tartani a területet”.[6]

2018-ban az egykori birtokos Zichy család egyik leszármazottja meg akarta vásárolni az épületet és a hozzá tartozó területet, azonban Füzesiné Kolonics Ilona polgármester állítása szerint nem volt érdemi ajánlata, amit a képviselő-testület megtárgyalhatott volna, továbbá szerinte az önkormányzat a saját vagyonával a saját belátása szerint akar a törvényi keretek között cselekedni. Ezen kívül fejlesztési terveik vannak a területtel kapcsolatban, azonban ezekből a tervekből (melyekről 2014-ben beszéltek első ízben a Fejér Megyei Hírlapnak)[8] a mai napig nem látszik semmi.[6]

Galéria szerkesztés


Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d Zichyújfalui erdő hulladéklerakatai (HTML). Hulladekvadasz.hu, 2017. szeptember 26. (Hozzáférés: 2017. október 3.)
  2. a b Kisgyörgy Éva: FEJÉR 6: Vajtától Zichyújfaluig (magyar nyelven) (PHP). travellina.hu. Travellina, 2013. augusztus 1. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  3. Fehérvár Magazin 26. oldal
  4. Több mint 140-szer riasztották a tűzoltókat a vihar miatt (html). MR1-Kossuth Rádió, 2008. július 14. (Hozzáférés: 2011. július 26.)[halott link]
  5. Elek István: Megújulhat a Zichy-kastély is (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2013. október 27. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
  6. a b c d e f Csikász Brigitta: Megkezdték a zichyújfalui Zichy-kastély rendbetételét, de a teljes felújításhoz több százmillió forintra volna szükség (HTML). Átlátszó Országszerte, 2018. augusztus 21. (Hozzáférés: 2018. augusztus 30.)
  7. Zichy-kastély mögött hulladéklerakat (HTML). Hulladékvadász.hu, 2018. július 8. (Hozzáférés: 2018. augusztus 30.)
  8. Tihanyi Tamás: Kastélyban, cselédsoron (magyar nyelven) (HTML). Fejér Megyei Hírlap. Mediaworks Hungary Zrt., 2014. november 21. [2018. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 7.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés