Zingeron
vegyület
| Zingeron | |||
 Zingeron | |||
| IUPAC-név | 4-(4-hidroxi-3-metoxifenil)-2-butanon | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 122-48-5 | ||
| PubChem | 31211 | ||
| ChemSpider | 28952 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | OJYLAHXKWMRDGS-UHFFFAOYSA-N | ||
| ChEMBL | 25894 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C11H14O3 | ||
| Moláris tömeg | 194,22 g/mol | ||
| Olvadáspont | 40-41 °C | ||
| Forráspont | 187-188 °C 14 mmHg-en | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A zingeron, más néven vanillálaceton fehér vagy halványsárga kristály (op. 39–43°C).[1] Vízben alig, éterben jól oldódik.
A gyömbér csípős ízét adó vegyület. A friss gyömbérben nem található meg: a főzés során keletkezik gingerolból(en) retro-aldol reakció során; egyúttal a gyömbér veszít a csípősségéből.
Szerkezetileg hasonlít más ízesítőkre, pl. az eugenolra és a vanillinra. Ezekhez hasonlóan ízesítőnek használják csípős olajokban és csípős aromájú parfümökben.
Valószínűleg a zingeron a felelős a gyömbér hasmenés elleni hatásáért, mely a fejlődő országokban a gyermekekhalálozás egyik jelentős oka.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- Shin SG, Kim JY, Chung HY, Jeong JC.: Zingerone as an antioxidant against peroxynitrite (PubMed)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zingerone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gingerol című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.