Zsidó negyed (Třebíč)
Třebíč zsidó negyede az egyik legjobban fennmaradt zsidó városrész Európában. Csehországban, a Jihlava folyó bal partján terül el, a třebíči vár alatt. Nyugat felől a Žerotínovo tér határolja, keleti oldalán pedig az egykori Subakova bőrgyár. 2003. július 3-án jegyezte be az UNESCO a világörökségek közé. Ez az egyetlen olyan, Izrael területén kívül fekvő zsidó műemlék, amit az UNESCO számon tart.
Třebíč zsidó negyede és a Szent Procopius-bazilika | |
Világörökség | |
![]() | |
Třebíč zsidó negyede, tipikus utcarészlet a zsinagógával | |
Adatok | |
Ország | Csehország |
Világörökség-azonosító | 1078bis-001 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | II, III |
Felvétel éve | 1992 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidó negyed témájú médiaállományokat. |
A gettó kialakulása egészen a 12. század idejére vezethető vissza. A városnegyed elsősorban eredeti házai és történelmi környezete miatt értékes. 123, különböző építészeti stílusú ház, két zsinagóga és zsidó sírhalmok maradtak fenn. Napjainkban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a régi épületeket felújítsák, a turistáknak megközelíthetővé tegyék, kiépítsék az idegenforgalomhoz szükséges infrastruktúrát, és egyéb fontos tényezőket. Új kávéházak, borozók és szálláshelyek épülnek itt.
Története
szerkesztésA zsidó lakosságról szóló első írásos említések 1410-ből származnak, a 16. század folyamán létesült a zsidó település. A 18. század végétől ez volt az egyik legnépesebb zsidó település Morvaországban. 1799-ben 1770 lakó élt itt, 1848-ban 1612 fő vallotta magát zsidónak, 1900-ban már csak mintegy 663 fő, 1930-ban pedig csupán 300. A második világháború után minimálisra csökkent az itt élő zsidók száma.
1556-ban 19 ház volt itt, ez a szám később meghaladta a 120-at. 1639-1642 között épült a Régi zsinagóga, az új zsinagóga pedig a 17. század idején. Körülbelül ugyanebben az időben alapították a városi zsidó temetőt, ami a Týnský patak fölött található.
A második világháború alatt a zsidó város majdnem kihalt: sok lakóját hurcolták el haláltáborba, némelyeket Auschwitzba, másokat Theresienstadtba. Néhányan az itteniek közül a spanyolországi Sagunto városába menekültek. A háború után körülbelül tíz lakó tért vissza Třebíčbe.
1985-ben a třebíči zsidónegyedet elöntötte az árvíz, a gettó nagy része víz alá került. Emiatt árvízvédelmi gátakat építettek, ma ez védi a várost az árvíztől.
A zsidó negyedben, melyet 2003 óta az UNESCO a világörökségek között tart nyilván, most mindenre kiterjedő rekonstrukció zajlik.
Elhelyezkedése és utcái
szerkesztésA třebíči zsidó negyed a városközponttól északra helyezkedik el, a Jihlava folyó bal partján, amely elválasztja a třebíči belvárostól. A vár fennsíkja alatt fekszik ez a terület. Fő utcái a Blahoslavova és a Leopold Pokorný utcák. A városrész a Zámostí nevű területen található, itt van a Tiché náměstí (Csendes tér) és a Žerotínovo tér. Ide tartoznak például az Úzká ulice (Keskeny utca), Zadní ulice (Hátsó utca), Stinná ulice, Pod Podhloubím, a V Mezírce, a Subakova utca és a Na Výsluní (Vallató).
Jelentős műemlékek
szerkesztésLeopold Pokorny utca 2
szerkesztésAmint a zsidó negyedbe lépünk a Jihlava folyónál, megpillantunk egy reneszánsz házat, melyet három kőoszlop támaszt alá. Abban az időben, amikor a város még Valdsteini Jan Josef tulajdona volt, egy építménnyel tervezték elkeríteni a zsidókat a keresztény lakosságtól. Az a kapu, drótkerítés és láncok a Blahoslavova utcában, amik a két városrészt éjszaka, hétvégén, és ünnepnapokon elválasztotta egymástól, az 1873-as tűzvész során pusztult el.
Leopold Pokorny utca 5
szerkesztésEz a reneszánsz ház a 16. században épült, és egyike a zsidó gettó jellemző épületeinek.
Városháza
szerkesztésA barokk stílusú épület, a volt zsidó városháza a 17. századból maradt fenn, amikor a zsidó városrésznek saját elöljárója és tanácsa volt. Még létezett az úgynevezett zsidó törvény fogalma is. A homlokzat 1899-ból származik, Jaroslav Herzán alkotása. Az első elöljárók Mojžíš Bauer, Joel Bauer és Josef Abraham Bauer voltak. Az utolsó elöljáró, egyben az első polgármester Ber Löw Bachrach volt.
Rabbinátus
szerkesztésA rabbinátus az első zsinagóga közelében állt, és barokk stílusban épült. A 17. század folyamán építették, ismertetőjele pedig a hatalmas pillér a ház homlokzatán. A rabbinátus a rabbi lakhelye és irodája. Az épület földszintjén kereskedelmi helyiségek voltak. Néhány név a třebíči rabbik közül: Aron Nepole, Arje Jehuda Löv ben Menachen Krochmal és a 19. század során a híres Joachim Josef Pollak (1828–1879), aki a helyi gimnázium tanára is volt.
Zsidó iskola
szerkesztésAz eredeti iskola, amely már 1601-ben működött, a zsidó vallás tanítására jött létre. 1787-ben általános iskolát alapítottak a zsidó városrészben. Isaiáš Adler volt itt az első kántortanító, 1881-től kezdve a héber mellett csehül is tanítottak. A tanulmányok folytatását a třebíči gimnázium biztosította.
Az első zsinagóga
szerkesztésAz első zsinagóga 1639 – 1642 között épült, „Régi iskolának” is nevezték. 1757-ben egy emelettel alacsonyabb lett, mivel az ünnepi kivilágítása zavarta a várban lakó Lichtnstein nagyurat. 1759-ben és 1821-ben a zsinagógát felujították, renoválták 1856 – 1857-ben is, amikor elnyerte mai formáját, melyet a gotizáló ablakok és csúcsíves ablakok dominálnak. Még 1880-ban és 1922-ben is felujították, a második világháború alatt az épületet komoly kár érte, és raktárként használták. 1952-ben a csehszlovák huszita egyháznak adományozták, akik rendszeresen a saját istentiszteleteiket tartották itt.
Az első zsinagóga egy szabadon álló, egyszintes épület. A templombelsőn keresztény hatás látszik: a bejárat nyugatról nyílt, a keleti oldalon volt a tóra szekrénye egy magasított prédikálóhelyen, mely ovális alakú. A férfiak a nőktől külön, fapadokban imádkoztak, a nők pedig a galérián, melyek két oszlop tartott. Ezt a galériát egy külső lépcsőn lehetett megközelíteni. A fő termet összesen hat ablak világította meg, mindhárom falon kettő-kettő.
Hátsó zsinagóga
szerkesztésA hátsó zsinagóga (Új zsinagóga avagy Neuschul) 1669-ből származik. Legfontosabb részei: az Izrael felé néző keleti fal, itt volt a Tóra szekrénye. A zsinagóga falain festmények láthatók, melyeket sablon nélkül, szabadkézzel készítettek 1706 – 1707-ben. Elsősorban biblikus, héber nyelvű képek és idézetek a Talmud-ból. A mennyezeten barokk stílusú stukkó díszítés. 1837-ben az északi oldalra is építettek egy női galériát.
1926-ban használták a zsinagógát utoljára vallási célra, ettől kezdve a Subakova bőrgyár raktára lett, a gyár bezárása után pedig a Zelenina Třebíč (Třebíči Zöldség) TSZ raktára. Ez a bánásmód a zsinagógát teljesen lerombolta, így ráfért az 1988 és 1997 között zajló rekonstrukció. Azóta kiállítóhely és hangversenyterem, a női galérián a Prágai zsidó múzeum állandó kiállítása látható.
A szomszéd épületben panzió és Třebíč város információs centruma található, ahol vezeték nélküli ingyenes internetes kapcsolat is elérhető.
Zsidó temető
szerkesztésA zsidó temetőt a 17. század elején hozták lére. Ez a mai legnagyobb és legszebben karbantartott zsidó temető Európában.
Fontos személyiségek
szerkesztés- Moriz Habrofsky (1822–1849), a bécsi diákok forradalmi bizottmányának elnöke
- Wolfgang Wessely (1801–1870) jogász és orientalista, az akkori Ausztria első egyetemi professzora
- Joachim Josef Pollak (1828–1879), a třebíči gimnázium tanára és rabbi
- Adolf Kurrein (1846–1919) teplicei rabbi
- Kurt Konrád (1908–1941) publicista és irodalomkritikus
- Leopold Pokorný katona
- Francis Lederer (1900–2000), a háború előtti Német Birodalom, 1932-től pedig Hollywood sikeres színésze, közel 50 film- és televíziós szerep alakítója.
Külső hivatkozások
szerkesztés- KVIZ Třebíč – Třebíč kulturális, tudományos és információs oldala
- ŠAMAJIM שמים – zsidó kulturális fesztivál Archiválva 2007. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- TREBICNEWS – Třebíč szabadon terjeszthető elektronikus napilapja Archiválva 2007. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Virtuális séta a třebíči zsidónegyedben
- Třebíč zsidó negyede és a Szent Procopius-bazilika az UNESCO világörökség honlapján (angolul)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Třebíčská židovská čtvrť című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.