Zwölferkofel

hegy a Sexteni-Dolomitokban, Dél-Tirol, Olaszország

A Zwölferkofel, röviden Zwölfer (magyarul: „tizenkettes”, olaszul: Cima Dodici vagy Croda dei Toni) egy sziklahegy a Sexteni-Dolomitokban, Dél-Tirol és Belluno megye (Veneto régió) határán. A Fischlein-völgy legfelső szakaszát, a Bacher-völgyet zárja le délről. Főcsúcsa, a Hoher Zwölfer 3094 m magas. A sexteni napóra egyik tagja, a „tizenkét-órás” csúcs.

Zwölferkofel

(Cima Dodici, Croda dei Toni)
A Zwölferkofel a Bachern-völgyből (északról)
A Zwölferkofel a Bachern-völgyből (északról)

Magasság3094 m
HelyDél-Tirol / Belluno megye (Veneto)
Észak-Olaszország
HegységSexteni-Dolomitok
Relatív magasság713 m
Típusgyűrthegység
Első megmászás1874. szeptember 28. Johann és Michel Innerkofler
Legkönnyebb útvonalmászóút, UIAA sz. III. nehézségi fok
Elhelyezkedése
Zwölferkofel (Alpok)
Zwölferkofel
Zwölferkofel
Pozíció az Alpok térképén
é. sz. 46° 37′ 09″, k. h. 12° 21′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 09″, k. h. 12° 21′ 34″
Zwölferkofel (Bolzano autonóm megye)
Zwölferkofel
Zwölferkofel
Pozíció Bolzano autonóm megye térképén
Térkép
Térkép
A Dolomitok térképe (Olaszország)
A Dolomitok térképe (Olaszország)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwölferkofel
témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

A Zwölferkofel a Sexteni-völgyből Moosnál délnek kiágazó Fischlein-völgy (Val Fiscalina) felső végében áll. A völgynek ezt a legmagasabban fekvő szakaszát Bachern-völgynek (Alta Val Fiscalina) nevezik. A Zwölferkofelt körülvevő, a Fischlein-völgyet keletről és nyugatról szegélyező hegycsúcsok alkotják az úgynevezett „sexteni napórát”, amely fölött a nap állása kijelöli az aktuális óraállást. A hegycsoport a Sexteni-Dolomitokoz tartozik. A Zwölferkofeltől észak-északkeletre a 2582 m magas Neunerkofel és 2965 m magas Sextener Rotwand emelkedik (utóbbit Zehnernek, „tízes”-nek is nevezik), és az Elferkofel, a „tizenegyes”.

A Zwölferkofeltől keletre a Kreuzberg-hágó fekszik. Délkelet felé, már Belluno megyében a hágót uraló 3049 m magas Hochbrunnerschneid (Monte Popera) emelkedik. A Zwölfertől délre a Cadini hegycsoport, azon túl, dél-délkelet felé az Ansiei folyó völgye, a Cadore-dombvidék húzódik egészen a Piavéig.

Kelet felé a Büllelejoch (hágó) és a Drei Zinnen hármas hegycsúcsot környező magas plató terül el. Itt halad keresztül a 4. sz. Dolomiti-túraút (Höhenweg / alta via), amely a Zsigmondy-menedékház, a Zwölferkofel, és a Carducci-menedékház mellett elhaladva az Ansiei-völgyben fekvő Auronzo di Cadore községben végződik. Végül a Zwölfertől északnyugatra a Fischlein-völgy nyugati peremét képező hegyek állnak, a „napóra” legnyugatibb tagja, az Einserkofel („egyes”). Észak felé a Fischlein-völgyön keresztül a Sexteni-völgyre és a Karni-Alpokra lehet kilátni.

A Zwölferkofel tömbje igen impozáns képet nyújt délről, a Bachern-völgy felől, a Zsigmondy-menedékház felé kapaszkodó ösvényről. Innen nézve a hegytől balra (keletre) áll a Hochleist magányos, hegyes tornya. Maga a Zwölfer sziklapiramisa több csúcsban végződik. A főcsúcs a 3094 m magas Hoher Zwölfer. Ettől balra két kisebb mellékcsúcsa van, a 2917 méteres Kleine Zwölfer (a „kicsi”) és a Kleinster Zwölfer (a „legkisebb”), mellettük a „vicenzai hölgyek”-nek (Vicentinische Damen) nevezett furcsa, tűhegyes sziklaformációkkal. A főcsúcstól jobbra egy hasadékkal elválasztva áll a némileg alacsonyabb nyugati mellékcsúcs. Dél felé a hegy a 3011 méteres „középső” csúcsban (Mittlerer Zwölfer / Croda A. Berti) folytatódik.

Az első világháború előtt a Zwölferkofel csúcsán át futott az Osztrák–Magyar Monarchia és az Olasz Királyság államhatára. 1919-ben Olaszország egész Dél-Tirolt annektálta, a történelmi államhatár ma Trentino-Alto Adige és Veneto régiókat választja el.

Alpinizmus szerkesztés

A Zwölferkofels csúcsára a két sexteni hegyivezető fivér, Johann Jakob Innerkofler és Michael Innerkofler jutott fel, 1874. szeptember 28-án, a főcsúcsot és a „középső” Zwölfert elválasztó jégvályún (Eisrinne) keresztül. A változó éghajlat miatt azonban ez a jéghasadék kiolvadóban van, a benne található törmeléklejtő (amelyet korábban a fagyott jég tartott össze) instabillá vált, ezért a hegymászók inkább egy kerülő útvonalat használnak, amely a környező sziklákon át vezet. Ennek nehézségi foka III-as (az UIAA skálán). Ezt az alternatív útvonalat először szintén két Innerkofler, Michael és Johann járták be, J. Reichl és M. Simon társaságában, már 1887. szeptember 6-án.[1][2]

A legközelebbi menedékházak szerkesztés

A Zsigmondy-menedékház
  • Carducci-menedékház, a Felső Giralba-völgyben (Alta Val Giralba), a Zwölfer délkeleti lábánál, 2297 méteren. Giosuè Carducci olasz költőről (1835–1907) nevezték el.
  • Zsigmondy–Comici-menedékház (Zsigmondyhütte / Rifugio Zsigmondy–Comici), a Zwölfer északi lábánál, 2224 méteren. Eredeti nevét Zsigmondy Emil osztrák–magyar alpinistáról (1861–1885) kapta. Az első világháborúban szétlőtték, 1928-ban épült újjá. 1948-ban nevéhez hozzáadták Emilio Comici olasz hegymászó (1901–1940) nevét is.
  • Pian di Cengia-menedékház (Büllelejochhütte / Rifugio Pian di Cengia), az Oberbachernspitze alatt, 2528 méteren.
  • Lavaredo-menedékház (Lavaredohütte / Rifugio Lavaredo), a Drei Zinnentől keletre, 2344 méteren.
  • Auronzo-menedékház (Auronzohütte / Rifugio Auronzo alle Tre Cime di Lavaredo), a Drei Zinnen déli lábánál, 2320 méteren.
  • Antonio Locatelli-menedékház (Dreizinnenhütte / Rifugio Antonio Locatelli), a Paternkofel (Monte Paterno) lábánál, 2438 méteren. Az első világháború után eredeti német nevét Antonio Locatelli olasz harci pilóta (1895–1936), fasiszta politikus nevére változtatták.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Richard Goedeke. Sextener Dolomiten. Alpenvereinsführer.. München: Bergverlag Rother. ISBN=3-7633-1255-2 (1988) 
  2. Carl Diener. Die Sextener Gruppe. Die Erschließung der Ostalpen.. Berlin: Eduard Richter / Verlag des Deutschen und Österreichischen Alpenvereins (1894) 

Források, További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Zwölferkofel témájú médiaállományokat.

Irodalom szerkesztés

  • Eugen Hüsler: Hüslers Klettersteigführer Dolomiten, Bruckmann-Verlag, München
  • Klettersteigführer Dolomiten – Südtirol – Gardasee, Alpinverlag, Bad Häring/Tirol
  • AA. VV.: Grande atlante escursionistico delle Dolomiti, Kompass - Fleischmann editori, Trento, 2004. ISBN 3854916078
  • Dibona, Dino: Tutto quello che vorreste (e dovreste) sapere sulle Dolomiti, Newton & Compton editori, 2005. ISBN 8854104841