Wikipédia

Ádám Ottó

(1928–2010) magyar rendező, színigazgató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. március 29.

Ádám Ottó (Kolozsvár, 1928. október 17. – Budapest, 2010. április 9.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész.

Ádám Ottó
A Rivalda 82-83-ban megjelent portréja Csigó László felvétele
A Rivalda 82-83-ban megjelent portréja
Csigó László felvétele
SzületettKohn Zsigmond
1928. október 17.
Kolozsvár
Elhunyt2010. április 9. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKalmár Mária
Foglalkozásarendező,
színigazgató
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola
KitüntetéseiKossuth-díj
SírhelyeFarkasréti temető (E-1-3/a)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ádám Ottó témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

Konzervatív zsidó családban született, Kohn Gyula és Jakober Irén gyermekeként, Kohn Zsigmond néven.[2][3] 1944-ben családjával a Bergen-belseni koncentrációs táborba deportálták.[4] Miután hazatért, Kolozsvárott mint bölcsészhallgató pszichológiát tanult, majd átiratkozott az orvosi egyetemre. Két év után Budapestre ment, felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1952-ben rendezői szakon végzett. Tanulmányai befejeztével a Madách Színház szerződtette. 1953-ban lett a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője. 1956-tól ismét a Madách Színház rendezője, később főrendezője, 1972-től 1989-ig, nyugalomba vonulásáig igazgatója volt. 1959 óta tanított a Színiakadémián. 1964-től rektorhelyettes, 2000 és 2003 között professor emeritus volt. 2010-ben hunyt el. A Farkasréti izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol számos színész és rendező búcsúztatta.[5]

Magánélete

szerkesztés

Felesége Kalmár Mária volt. Gyermekeik Ádám Ágnes (1952) és Ádám György (1955), menye Ádám Ráchel, unokája Ádám Eszter.[2][6]

Munkássága

szerkesztés

A polgári humanizmus eszményeit a lírai, pszichológiai realizmus eszközeivel juttatta érvényre. Lényegi feladatának tekintette a magyar drámai hagyományok felfedezését, ápolását. Munkásságában központi szerep jutott Németh László drámáinak.

Színházi rendezései

szerkesztés
 
Ádám Ottó emléktáblája egykori lakhelyén, a Galamb utca 4. szám alatt

Filmjei

szerkesztés

Játékfilmek

szerkesztés
  • Csillag a máglyán (1979)

Tévéfilmek

szerkesztés
  • Ők tudják, mi a szerelem (1964)
  • Csiribiri (1964)
  • Egy, kettő, három (1967)
  • Víz (1969)
  • Zenés TV Színház
    • Weisgall: Az erősebb (1972)
    • Walton: A medve (1976)
    • Rimszkij-Korszakov: Mozart és Salieri (1986)
    • Pergolesi: A zenemester (1989)
    • Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás (1991)
  • Az ördög cimborája (1973)
  • Gellérthegyi álmok (1975)
  • Galilei (1977)
  • A két Bolyai (1978)
  • Ők tudják, mi a szerelem (1983)
  • II. József (1985)
  • Villámfénynél (1986)

Díjai

szerkesztés

Emlékezete

szerkesztés

2012. november 8-án tiszteletére emléktáblát avattak egykori otthonánál, az V. kerületi Galamb utca 4. szám alatt.[7]

Megjegyzések

szerkesztés


Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html
  2. ↑ a b A hétórás vendég: Kerényi Imre (Heti TV, 2017.04.25)
  3. ↑ Turán Róbert (BEN TURÁN, B. Turán). turanrobert.hu. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  4. ↑ Nánay István: A szépség és a harmónia elkötelezettje (magyar nyelven). szinhaz.net. (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)
  5. ↑ Végső nyugalomra helyezték Ádám Ottót Archiválva 2017. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (Népszava, 2010.04.21)
  6. ↑ Ádám Ottó - Névpont.hu. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2017. november 1.)
  7. ↑ Fidelio/MTI. „Emléktábla Ádám Ottó tiszteletére”, Fidelio, 2012. november 8.. [2014. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. november 8.) 

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ádám_Ottó&oldid=28005021”