Ádám Ottó

(1928–2010) magyar rendező, színigazgató

Ádám Ottó (Kolozsvár, 1928. október 17.Budapest, 2010. április 9.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész.

Ádám Ottó
A Rivalda 82-83-ban megjelent portréja Csigó László felvétele
A Rivalda 82-83-ban megjelent portréja
Csigó László felvétele
Született Kohn Zsigmond
1928. október 17.
Kolozsvár
Elhunyt 2010. április 9. (81 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Kalmár Mária
Foglalkozása rendező,
színigazgató
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Kitüntetései Kossuth-díj
Sírhely Farkasréti temető (E-1-3/a)[1]

A Wikimédia Commons tartalmaz Ádám Ottó témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Konzervatív zsidó családban született, Kohn Gyula és Jakuber Irén gyermekeként, Kohn Zsigmond néven.[2][3] 1944-ben családjával a bergen-belseni lágerbe deportálták.[4] Miután hazatért, Kolozsvárott mint bölcsészhallgató pszichológiát tanult, majd átiratkozott az orvosi egyetemre. Két év után Budapestre ment, felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1952-ben rendezői szakon végzett. Tanulmányai befejeztével a Madách Színház szerződtette. 1953-ban lett a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője. 1956-tól ismét a Madách Színház rendezője, később főrendezője, 1972-től 1989-ig, nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. 1959 óta tanított a Színiakadémián. 1964-től rektorhelyettes, 2000 és 2003 között professor emeritus volt. 2012. november 8-án tiszteletére emléktáblát avattak egykori otthonánál, az V. kerületi Galamb utca 4. szám alatt.[5] 2010-ben hunyt el. A Farkasréti izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol számos színész és rendező búcsúztatta.[6]

Felesége Kalmár Mária volt. Gyermekeik Ádám Ágnes (1952) és Ádám György (1955), menye Ádám Ráchel, unokája Ádám Eszter.[2][7]

MunkásságaSzerkesztés

A polgári humanizmus eszményeit a lírai, pszichológiai realizmus eszközeivel juttatta érvényre. Lényegi feladatának tekintette a magyar drámai hagyományok felfedezését, ápolását. Munkásságában központi szerep jutott Németh László drámáinak.

Színházi rendezéseiSzerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 97.[Mj. 1]

FilmjeiSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

  • Csillag a máglyán (1979)

TévéfilmekSzerkesztés

  • Ők tudják, mi a szerelem (1964)
  • Csiribiri (1964)
  • Víz (1969)
  • Az ördög cimborája (1973)
  • Gellérthegyi álmok (1975)
  • Galilei (1977)
  • A két Bolyai (1978)
  • Ők tudják, mi a szerelem (1983)
  • II. József (1985)
  • Villámfénynél (1986)
  • Esküdtszéki tárgyalás (1991)

DíjaiSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. 2012. szeptember 1-i lekérdezés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html
  2. a b A hétórás vendég: Kerényi Imre (Heti TV, 2017.04.25)
  3. Turán Róbert (BEN TURÁN, B. Turán). turanrobert.hu. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  4. Nánay István: A szépség és a harmónia elkötelezettje (magyar nyelven). szinhaz.net. (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)
  5. Fidelio/MTI. „Emléktábla Ádám Ottó tiszteletére”, Fidelio, 2012. november 8.. [2014. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. november 8.) 
  6. Végső nyugalomra helyezték Ádám Ottót Archiválva 2017. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (Népszava, 2010.04.21)
  7. Ádám Ottó - Névpont.hu. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2017. november 1.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés