Főmenü megnyitása
Pipal.jpg
Korai
buddhizmus
Szövegek

Gandhárai szövegek
Ágamák
Páli kánon

Tanácskozások

1. tanácskozás
2. tanácskozás
3. tanácskozás
4. tanácskozás

Iskolák

Első szangha
 Mahászánghika
 ├ Ekavjávahárika
 ├ Lokottaraváda
 ├ Bahusrutíja
 ├ Pradzsnaptiváda
 └ Csaitika
 Szthaviraváda
 ├ Mahísászaka
 ├ Dharmaguptaka
 ├ Kásjapíja
 ├ Szarvásztiváda
 └ Vibhadzsjaváda
  └ Théraváda

.

Az ágamák (szanszkrit és páli: "szent művek"[1] or "scripture"[2]) a korai buddhista szövegek gyűjteményei. A korai buddhista iskolák Szutta-pitakáiban öt ágama található. Mindegyik iskolának saját szerkesztése létezik. A théraváda hagyományban lévő páli kánonban az ágamákat nikájáknak nevezik.

A számos iskola ágamáit kínai és tibeti fordítások őrzik, illetve szanszkrit nyelvű fordítások is léteznek.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A hagyományok szerint már Gautama Buddha halála után három héttel, az első buddhista tanácskozás óta elkezdték összegyűjteni Buddha tanításait. Kezdetben a szerzetesek memóriájára bízták és szájhagyomány útján terjedt, majd fokozatosan ezeket leírták és magyarázószövegekkel egészítették kis az egyre gyarapodó kánont. A korai iskolák közül legalább a Szarvásztiváda, a Kásjapíja, a Mahászánghika és a Dharmaguptaka iskoláknak saját ágamái voltak, amelyek ha minimálisan is, de különböztek egymástól. Az ágamákat kortárs tudósok összehasonlították a páli kánon nikájáival, hogy megállapítsák, hogy a szövegek milyen mértékben illeszkednek be a korai buddhista irányzatokba.[3]

BuddhológiaSzerkesztés

Egyes théravada iskola értelmezése szerint egy időben egyszerre nem létezhet két buddha, a mahájána hagyományban viszont akár több is. A mahájána hagyományhoz tartozó [[Mahá-pradzsnyá-páramitá-szútra Ez a lap egy ellenőrzött változata|Mahá-pradzsnyá-páramitá-sásztra]],[4] nem tartalmaz olyan részt, amelyben a Buddha azt mondta volna, hogy ne lehetne egyszerre több buddha is.[5] Guang Hszing kínai buddhista tudós állítása szerint az ágamák kínai fordításai tartalmazzák az egy időben több buddha létezésének koncepcióját.[5] A Dírgha-ágama, a Szamjukta-ágama és az Ekottara-ágama is többször említést tesz erre.[5] Guang Hszing úgy gondolja, hogy ezek is rámutatnak a korai buddhista iskolák tanai közötti különbségekre.[6] Bhikkhu Análajo ezzel szemben nem talált a kínai fordítású ágamákban sok utalást több buddha lehetséges létezésére[7] csupán az Ekottarika-ágama egyik bekezdése (Ekottarika-ágama 37.2).[8]

ÁgamákSzerkesztés

Négy teljes ágama létezik és egy, amelynek csupán töredékei maradtak fenn (a Ksudrak-ágama). Mind a négy gyűjtemény megtalálható kínai fordításban (ágama: 阿含經), illetve léteznek ágama töredékek szanszkrit és tibeti nyelvű fordításai is.[9]

Az öt ágama:

  • Dírgha-ágama: ("Hosszú beszédek", Csáng Aháncsing 長阿含經 Taisó 1) - megfelel a théraváda iskola Dígha-nikája szövegének.
  • Madhjama-ágama: a Madhjama-ágama (kínai: 中阿含經, pinjin: Zhōng Āhánjīng "Középhosszú beszédek")[10]- megfelel a théraváda iskola Maddzshima-nikája szövegének.
  • Szamjukta-ágama: The Samjukta-ágama ("Kapcsolódó beszédek", Zá Ahánjīng 雜阿含經 Taisó 2.99)[10] - megfelel a théraváda iskola Szamjutta-nikája szövegének.
  • Ekottara-ágama: ("Sorjázott beszédek", Zēngyī Ahánjīng, 增壹阿含經 Taisó 125)[10] - megfelel a théraváda iskola Anguttara-nikája szövegének.
  • Ksudraka-ágama vagy Ksudraka-pitaka: a Ksudraka-ágama ("Kis gyűjtemény") - megfelel a théraváda iskola Khuddaka-nikája szövegének.

További anyagokSzerkesztés

Ezen felül hatalmas mennyiségű ágama stílusú szöveg létezik a fő gyűjteményeken kívül. Ezek több forráshoz tartoznak:

  1. Részleges ágama-gyűjtemények és független szútrák a kínai kánonon belül.
  2. Szútrák kis csoportja és független szútrák a tibeti kánonon belül.
  3. Szútrák rekonstruált kéziratai szanszkrit, gandhárai és egyéb ősi indiai nyelven.
  4. Bekezdések és idézetek olyan ágama szútrákból, amelyek a mahájána szútrákban, Abhidharma szövegekben, későbbi magyarázószövegekben, stb. kerültek megőrzésre.
  5. Feliratok különálló mondatai - például az Asóka oszlopaiba vésett rendeletek Lumbiniben.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Monier-Williams (1899), p. 129, see "Āgama," Hozzáférés ideje: 12 Dec 2008 from "U. Cologne" at http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/MWScanpdf/mw0129-Akhara.pdf.
  2. Rhys Davids & Stede (1921-25), p. 95, entry for "Āgama," Hozzáférés ideje: 12 Dec 2008 from "U. Chicago" at http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.0:1:2582.pali[halott link].
  3. See, e.g., Norman (1983), Brough (2001) and Ānandajoti (2004) regarding the authenticity of the Pali Canon's Dhammapada, Sutta Nipata and other texts when juxtaposed with other non-Pali early Buddhist texts.
  4. Williams, Paul, and Tribe, Anthony. Buddhist Thought: A Complete Introduction to the Indian Tradition. 2000. p. 100
  5. a b c Guang Xing. The Concept of the Buddha: Its Evolution from Early Buddhism to the Trikaya Theory. 2004. p. 62
  6. Guang Xing. The Concept of the Buddha: Its Evolution from Early Buddhism to the Trikaya Theory. 2004. pp. 62-63
  7. Guang Xing, The Concept of the Buddha: Its Evolution from Early Buddhism to the Trikaya Theory, 2004, p. 62: "*Dīrghāgama: T1, 76c, 163b, 255b; *Saṃyuktāgama: T2, 131a, 322a, 410a; *Ekottarāgama, T2, 708c-710a, 773a”
  8. Anālayo, Bhikkhu, "Mahāyāna in the Ekottarika-āgama" Archiválva 2014. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Singaporean Journal of Buddhist Studies, 2013, vol. 1, pp. 5–43, cf. p. 19 note 48.
  9. A Dictionary of Buddhism, by Damien Keown, Oxford University Press: 2004
  10. a b c Muller, Charles. Digital Dictionary of Buddhism, - 阿含經[halott link]

JegyzetekSzerkesztés

  • Anālayo, Bhikkhu, "Mahāyāna in the Ekottarika-āgama", Singaporean Journal of Buddhist Studies, 2013, vol. 1, pp. 5–43.
  • Ānandajoti Bhikkhu (2004). The Uraga Sutta. Hozzáférés ideje: 13 Dec 2008 from "Ancient Buddhist Texts" at http://www.ancient-buddhist-texts.net/Buddhist-Texts/C4-Uraga-Verses/index.htm.
  • Bingenheimer, Marcus, Analayo, Bucknell, Roderick (2013). The Madhyama Āgama (Middle-Length Discourses), Volume I, Berkeley: Numata Center for Buddhist Translation and Research, ISBN 978-1-886439-47-4
  • Brough, John (2001). The Gāndhārī Dharmapada. Delhi: Motilal Banarsidass Publishers Private Limited.
  • Monier Monier-Williams (1899, 1964). A Sanskrit-English Dictionary. London: Oxford University Press. ISBN 0-19-864308-X. Hozzáférés ideje: 12 Dec 2008 from "Cologne University" at http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/index.php?sfx=pdf.
  • K.R. Norman (1983). Pali Literature: Including the Canonical Literature in Prakrit and Sanskrit of All the Hinayana Schools of Buddhism. Wiesbaden: Otto Harrassowitz.
  • T.W. Rhys Davids & William Stede (eds.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. Hozzáférés ideje: 12 Dec 2008 from "U. Chicago" at http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
  • Tripāṭhī, Chandra. (Ed.) (1962). 'Fünfundzwanzig Sūtras Des Nidānasaṃyukta' in Sanskrittexte aus den Turfanfunden (Vol. VIII). Edited by Ernst Waldschmidt. Berlin: Akademie-Verlag, 1962. [német nyelvű fordításokkal]